Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1960-01-15 / 2. szám
йа rum foucMtC A meddőség Közhelyként hangzik mór, de megfelel az igazságnak, hogy az asszonyok a meddőség megszüntetése érdekében minden áldozatra hajlandók. S hogy mit jelent a gyermek az anyának, az igazán akkor derül ki, amikor nem lehet gyermeke. Meddőség alatt azt értjük, ha fogamzás nem következik be, terhesség nem jön létre. Sok házasságnál az első év fogamzás nélkül múlik el anélkül, hogy ennek bármi kóros oka lenne; a későbbi években azután könnyen megtörténik a fogamzás. Ha a második évben sem kerül teherbe az asszony és szeretnének gyermeket, indokolt, hogy a házaspár orvoshoz forduljon. A házaspái forduljon orvoshoz — ismétlem —, mert csodálatos módon mindig csak a nő jelentkezik orvosi vizsgálatra, mintha a férfiban nem is lehetne hiba. Holott az ok kiderítése előtt a meddőséget épp úgy tulajdoníthatjuk a férfinak, mint a nőnek. A vizsgálatot mindig a férfinél kell kezdeni, mert termékenyítő képességét egyszerű módon, viszonylag nagy biztonsággal meg tudjuk állapítani. Ugyanakkor a nő vizsgálata sokkal bonyolultabb, műszeres beavatkozást is szükségessé tesz. Csak a férfi vizsgálata után, legfeljebb vele egyidejűleg kezdjük meg a nő vizsgálatát. Ez a vizsgálat is sokoldalú, mindenre kiterjedő, célja, hogy tisztázza a meddőség okát. A kezeléstől nyilván csak akkor várhatunk sikert, ha gyógyeljárásunkkal határozott célt igyekszünk elérni és nem bekötött szemmel, vaktában próbálunk eredményre jutni. Sok más eszköz között a legfontosabb a méhkürtök átfúvása és ezek átjárhatósága esetén az egyidejűleg vagy későbbi időpontban végzett méhkaparás. A nők meddőségét leggyakrabban gyulladás okozza. Kankós gyulladás ma már a nőnél is ritkább, újabban viszont sűrűbben előfordul a női szervek gümős (tuberkulotikus) gyulladása. Ez a betegség néha rendkívül enyhe, a meddőségen kívül alig okoz tünetet, és felismerését csak a kaparék szövettani vizsgálata teszi lehetővé. A gyulladás leggyakrabban terhességmegszakító beavatkozások következtében lép fel, tehát az asszony eredetileg nem volt meddő, hanem azzá lett. Ha a férfinál a meddőség okai között említjük a túlzott alkoholfogyasztást és dohányzást, nem hallgathatjuk el, hogy ezek a nőkre még sokkal ártalmasabbak. Kétségtelenül súlyosan károsíthatják a petefészek-működést, amelynek következtében a havi vérzés rendellenessé válhat és túl korán elmaradhat. Károsodik a petesejt is, amely emiatt elvesztheti termékenyülő képességét. A meddő házasságtól — bár eredmény szempotjából nincs a kettő között különbség — meg kell különböztetni a térméktelen házasságot. Ebben a terhesség létrejön, azonban vagy vetélés, vagy halva szülés miatt mégsincs élő gyermek Sok asszonynál — ha ilyen előzményekről hallunk - igyekszünk a létrejött terhességet gyógyszereinkkel megvédeni. Ez sokszor sikerül is, a nő terhességét kiviseli, élő gyermeket szül. Vannak azonban olyan esetek, ahol a terhesség alatt nemcsak egyik vagy másik — szokványos vetélés vagy halva születés megelőzésére használatos - eljárást alkalmazzuk hiába, hanem igénybe vesszük valamennyi gyógyszer egymást támogató hatását, és mégsem érünk el eredményt. Ilyen esetekben a korszerű felfogás az, hogy nem a már létrejött terhességet kezeljük, hanem először alaposan megvizsgáljuk a házaspárt, nemcsak a nőt, hanem a férfit is, és a kezelést a fogamzás előkészítésével kezdjük meg. Arra törekszünk, hogy kiküszöböljünk minden károsító tényezőt, biztosítsuk a fogamzás időpontjára a legkedvezőbb egészségi állapotot. Dr. Hirschler, „A nők védelmében" című könyvéből jfefek JМГ 'll I guermeNpoílélj és az adókedvezmény A gyermekpótlékról szóló új rendelkezések szerint ezt csak olyan alkalmazott kaphatja, aki a gyermekre, akire pótlékot kér, adókedvezményt is élvez. A gyermekpótlék összege ugyanis most a keresettől függ. A visszaélések meggátolása céljából volt szükség arra, hogy ezt a két igényt egybekössék. Ennek az elvnek a betűszerinti betartása azonban néha lehetetlenné tenné, hogy a gyermekpótlékok új rendezése mindenütt elérje azt a célt, amelyet követ, vagyis az alacsony jövedelmű, többgyermekes családok megsegítését. Ezért az érvényes rendelkezések külön szabályozzák az olyan eseteket, amikor el lehet térni attól az elvtől, hogy csak az kaphat gyermekpótlékot, aki egyben adókedvezményt is élvez a gyermekre. Előfordulhat pl. olyan eset, hogy a gyermekekre egyik szülő sem élvez adókedvezményt. Az anya munkaviszonyban dolgozik, az apa egyénileg dolgozó földműves, EFSZ-tag vagy iparos. Az anyának azért nincs joga az adókedvezményre, mert a gyermekeket túlnyomó részben az apa tartja el, ő pedig nem fizet kereseti adót, tehát adókedvezményt sem kap a gyermekekre. Vagy az apa tényleges katonai szolgálatot teljesít, esetleg főiskolás és az anya nem áll munkaviszonyban. Ilyen esetekben, ha a gyermekpótlék többi törvényes feltétele teljesítve van, — joggal lehet kérni a gyermekpótlékot akkor is, ha a gyermekre egyik szülő sem kap adókedvezményt. Van azonban ellenkező eset is, — amikor ugyanarra a gyermekre két személy élvez adókedvezményt. Ez ugyan csak akkor fordul elő, ha a szülők elváltak, de mindketten továbbra is hozzájárulnak a gyermekek neveltetési költségeihez. Ilyen esetben a gyermekpótlékot az a szülő igényelheti, aki közvetlenül, tehát a saját háztartásában tartja el a gyermekeket. Ha pedig a gyermekek valamilyen harmadik személynél lennének, pl. a nagyszülőknél, úgy az adókedvezményt élvező két szülő közül annak jár a gyermekpótlék, aki nagyobb összeggel járul hozzá a gyermekek neveltetési költségeihez. Természetes azonban, hogy ilyen esetben az üzem a gyermekpótlékot közvetlenül a nagyszülők kezéhez fogja utalni. Mit lehet azonban olyan esetben tenni, amikor az apánál teljesítve van valamennyi feltétel, beleértve az adókedvezmény* is, - azonban a családi pótlék12 nak az ő kezéhez való folyósítása veszélyeztetné annak a helyes célra való felhasználását, Ugyanígy megoldásra várnak az olyan esetek is, ahol az adókedvezményt ugyan az apa élvezi, de gyakori kimaradások miatt nem tud havonta 20 ledolgozott napot felmutatni. Az első esetben - ha a feleség nem dolgozik — az üzemben működő Nemzeti Biztosítási Bizottságot (Komisia národného poistenia) kell megkérni, hogy a gyermekpótlékot egyszerűen az anya kezéhez folyósítsák. Az alkalmazottak betegbiztosításáról szóló törvény 45. § 3. bek. kifejezetten felhatalmazza ezt a bizottságot, hogy minden bírósági beavatkozás nélkül is, önállóan döntsön ebben a kérdésben. Ha azonban a feleség is munkaviszonyban áll, úgy akár ebben, akár a másik esetben meg lehet kísérelni, hogy az adókedvezményt az apa helyett az anya kapja. Ha pedig ez nem sikerülne, pl. azért, mert az apa nem adja ehhez a hozzájárulását, úgy a két üzemben működő bizottság közösen elhatározhatja, hogy a gyermekpótlékot az anya fogja kapni a saját üzemében, annak ellenére, hogy az adókedvezményt továbbra is az apa fogja kapni. A felhatalmazást erre az eltérésre a 74/1959 Ú. v. sz. hirdetmény 18. § 5. bek. kifejezetten megadja. Dr. C. Bitvai
