Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-02-15 / 4. szám

A kulturális forradalom betetőzéséért Január 20-án tartották Bratislavában a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottságának bőví­tett választmányi ülését. A Devín szálló ülésterme megtelt a Szlovákia minden részéből ide­­sereglett kulturális dolgozókkal. Tanító- és tanárnők, újságiránők és írónők, könyvtárosnők, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kultúr köreinek vezetőnői tanácskoztak itt mély fele­lősségérzetük tudatában a kulturális forradalom legfontosabb feladatairól. „Ahogyan a hőmérő jelzi a meleget, úgy jel­zi a közéletben dolgozó nők száma az állam haladó szellemének fokát,“ — mondta felszóla­lásában Flanderková elvtársnő, a Csehszlová­kiai Nők Bizottságának kiküldötte. A választ­mányi ülés részvevői nem kis büszkeséggel állapították meg, hogy hazánk ezen a téren is a világ leghaladóbb országaihoz tartozik. Hiszen csak Szlovákia területén már 300 000 nő veszi ki a részét a szocializmus építéséből. 300 000 nő! Milyen hatalmas hadsereget je­lent a szocializmus betetőzéséért folyó küzde­lemben I- Ez igaz. A nők tömeges bekapcsolódása a termelésbe valóban örvendetes jelenség, melynek azonban megvannak a maga nagy problémái is, - mutatott rá beszámolójában az érem másik oldalára is EMILIA SEDLAKOVA, a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottságának titkárnője. - A munkásnők legnagyobb része az otthon szűk kereteiből került a gyárak kollek­tívájába, ahová magával hozta a csak magá­nak élő ember mentalitását, saját érdekei által megszabott szűk érdeklődési körét. Csak a kollektíva hatása alatt kezdi lassanként levet­kőzni önzését és átértékelni eddigi nézeteit Mindannak ellenére, hogy az utóbbi évtized alatt nagy változások álltak be a nők életében még nagyon sokat kell tanulniok, hogy egyen­rangú partnereikké váljanak férfi munkatársaik­nak. Most még, sajnos, olyan a helyzet, hogy a nők túlnyomó része nem bir olyan szakisme­retekkel, melyekre a mai időkben feltétlenü szükség van s így nincs meg az előfeltétele c termelés szervezésébe és irányításába való si­keres bekapcsolódásuknak sem. Igen kicsi .azoknak a nőknek a száma, akik elvégezték c mesteriskolát és kevés nő jár az esti szaktan­­folyamokra is. A nőknek még nagyobb mérték­ben kell bekapcsolódniok a Forradalmi Szak­­szervezeti Mozgalom és a nemzeti bizottságok munkájába, hogy ezeken keresztül megteremt­sék az előfeltételeket az asszonyok szakképzett­ségének fokozására. Itt elsősorban azokra a gyermekeknek szánt szociális és egészségügyi intézményekre gondolunk, melyek tehermente­sítik a dolgozó nőket, valamint a közszolgálta­tások és az üzletek hálózatának kiszélesítésére és a nők munkaidejének és munkabeosztásá­nak megfelelő szervezésére. A jelenlevők nagy figyelemmel kísérték Sed­­láková elvtársnőnek a nők problémáira és a kulturális forradalom minden részletére kiter­jedő beszámolóját. Majd egymás után szólás­ra emelkedtek. ClERNOHORSKA ELVTARSNÖ, a még néhány évvel ezelőtt Csehszlovákia kerületei között a legelmaradottabb presovi kerület kulturális fej­lődéséről beszélt. A nők kultúrszomjárói. Ar­ról, hogy a kerület legtöbb könyvtárának az élén nő áll, s a női olvasók száma 25 %-kal haladja meg a férfiolvasók számát. — Sokan panaszkodnak, — mondta, — hogy a nők nem igen olvassák a szakirodalom termé­keit. A presovi kerületben ezt nem tapasztal­juk. A szakkönyvek olvasása éppen olyan elter­jedt a nők, mint a férfiak között. Az igaz, hogy a nők egy része még nem szokott hozzá ta­nácsadót, barátot látni a könyvekben. Ezek va­lamikor rászoktak a ponyvaregények olvasásá­ra s most is csak ezt a szórakozást várják a könyvektől. Ezeket az asszonyokat a könyvtáros elsősorban az olvasásra kell, hogy rászoktassa s majd, szinte észrevétlenül kell, hogy megsze­rettesse velük a klasszikus és a mai írók érté­kes könyveit. BENKOVICOVA ELVTARSNÖ arról beszélt, mi­lyen fontos a gyermekeket a munka megbecsü­lésére és .megszerelésére nevelni. Arról, hogy a mai ifjúságnak a jól elvégzett munkában kell látnia az emberi hősiességet. Csak a felnőttek­től függ, vajon munkáját szerető, vagy pedig a munkában csak terhet látó új nemzedék ve­szi át majd a társadalom irányítását. MARIA SEDLAKOVA, a Pravda szerkesztő­je népszerű és érdekes módon világította meg a revizionizmus lényegét és formáit. KRISTA BENDOVA írónő, aki annyi tanulsá­gos és szívhez szóló verset írt gyermekeinknek a kulturált, művelt ember fogalmát boncolgat­ta. Feltette a kérdést: vajon kulturólt-e az a férfi, aki széles látókörű, olvasott ugyan, de azért nem átallja megütni a feleségét? Vagy kulturált-e az a nő, akit műveltnek és jómodo­rúnak ismernek, de minden tudását és erejét kizárólag csak a négyfal között tartja? Nem. Az emberek kulturáltságát a köznek szentelt önzetlen munkásságuk alapján mérhetjük. GRACKOVA ELVTARSNÖ, a Trencín-Kubra-i gépgyárban elindított munkaversenyről számolt be. A versenyt az a szocialista munkabrigád indította el, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa tiszteletére alakult meg. A szocialista munkabrigád minden tagja kötelezettséget vállalt, hogy politikailag és szak­mailag művelődni fog, elsajátítja legalább két szakmunka minden csínját-bínját, valamint munkaerkölcsével és tiszta magán és családi életével példát mutat a többieknek. Így a fele­ségek is kiveszik részüket a munkabrigád sike­réből. Sok szép példa, tapasztalat, tanács és véle­mény hangzott el ezen az ülésen. Nem csoda, ha Krétová elvtórsnő, a Szlovákiai Kommunista Pártja Központi Bizottsága V. osztályának veze­tője záróbeszédében megállapította: „Csak akkor, ha összehasonlítjuk mai tanács­kozásunk magas színvonalát egy 10 év előtti tanácskozás színvonalával, láthatjuk, mennyit fejlődtünk mi nők az elmúlt 10 év alatt. Most rajtunk áll, hogy minden tudásunkat és ügyes­ségünket latbavetve igyekezzünk az egész tár­sadalom kulturális színvonalát a lehető leg­nagyobb mértékben emelni." Gir. jelent. Mert azáltal, hogy nem nyújtunk szóra­kozási és tanulási lehetőséget a szövetkezet­ben dolgozó fiataloknak, elveszítjük őket. Az ifjúság olyan, mint a virág, a fény felé fordul. Nem szereti a régi, áporodott levegőt. Nem kedveli a „maradi" falusi életet. Ezért a szö­vetkezet tagsága közös erővel rendezzen be egy­­egy kultúrsarkot az ifjúság részére, és támo­gassa a HNB építömunkáját a „Z“ akció kere­tében, hogy közelebb kerüljön a falu a város­hoz. A falusi fiatalság a szemünk előtt nö fel, ép­pen ezért több alkalmunk van a nevelésére. A legjobb nevelő a példa. Éppen ezért dolgoz­zunk szeretettel a szövetkezetben, és legyünk őszinték a fiatalokhoz. Beszéljünk a múlt ne­hézségeiről és ismertessük munkánk célkitűzé­seit, a jövő szép távlatait. Mert a gyermek, az ifjú minden cselekedetünket figyelemmel kiséri. A legtöbb esetben a szülök az okai annak, hogy gyermekeik elhagyják a falut. Tudatosítsa magában minden szövetkezeti tag, hogy a föld olyan mértékben biztosítja az ö és családja megélhetését, ahogyan a ter­mést a földből kikényszeríti. Ifjúságunk lelkes és szereti az „újat". Tanít­suk a fiatalokat és bízzuk meg a gépek ke­zelésével. Ellenőrizzük munkájukat és irányít­suk őket... Akkor nem lesz probléma a falusi ifjúság földhöz való hűtlensége. Tulajdonképpen arról kellett volna írnom, mit tettünk mi az ifjúságunkért, hogy becsüle­tes szövetkezeti tagokká legyenek és a faluju­kat otthonuknak tekintsék. Sajnos, erről még nem irhatok. Csak arról, mit kellene tenni. Eh­hez valamennyi szülő és szövetkezeti tag tá­mogatását kérem. SZARAZ MÁRIA, Nána tf&épCit аг átütünk Arról szeretnék írni, hogy községünkben az EFSZ megalakulása óta mennyire emelkedett életszínvonalunk. Kezdeném nrral. hogy a fel­szabadulás óta 102 modern, új lakás épült, 50 régi lakóházon kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Nincs olyan ház, ahol ne lenne mo­sógép, rádió, könyvek, új bútor, porcelán- és üvegkészietek. Büszkén hirdeti négy ház teteje, hogy televízió is van már a faluban. Az EFSZ kezdeti nehézségeit már régen át­hidaltuk, s most valamennyien büszkék vagyunk arra, hogy milyen nagyban folynak az EFSZ új istállóinak építkezései, hogyan gyarapodik a közös vagyon. —— Nem hallgathatjuk el falunk kulturális életé­nek fellendülését sem. Olyan kultúrházunk van, melyről álmodni sem mertünk volna a múltban. Megtaláljuk ott, - s főleg az ifjúság - mindazt, ami a szórakozáshoz szükséges. Vannak köny­vek, rádió, televizor, ping-pong-asztal, stb. Vá­­sárúton, az új s2iociálista faluban megvan min­den lehetőség ahhoz, hogy jól élhessünk, meg­elégedetten dolgozhassunk és megfelelően szó­rakozhassunk. ORAVEC RÓZA 7

Next

/
Thumbnails
Contents