Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-02-15 / 4. szám
A kulturális forradalom betetőzéséért Január 20-án tartották Bratislavában a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottságának bővített választmányi ülését. A Devín szálló ülésterme megtelt a Szlovákia minden részéből idesereglett kulturális dolgozókkal. Tanító- és tanárnők, újságiránők és írónők, könyvtárosnők, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kultúr köreinek vezetőnői tanácskoztak itt mély felelősségérzetük tudatában a kulturális forradalom legfontosabb feladatairól. „Ahogyan a hőmérő jelzi a meleget, úgy jelzi a közéletben dolgozó nők száma az állam haladó szellemének fokát,“ — mondta felszólalásában Flanderková elvtársnő, a Csehszlovákiai Nők Bizottságának kiküldötte. A választmányi ülés részvevői nem kis büszkeséggel állapították meg, hogy hazánk ezen a téren is a világ leghaladóbb országaihoz tartozik. Hiszen csak Szlovákia területén már 300 000 nő veszi ki a részét a szocializmus építéséből. 300 000 nő! Milyen hatalmas hadsereget jelent a szocializmus betetőzéséért folyó küzdelemben I- Ez igaz. A nők tömeges bekapcsolódása a termelésbe valóban örvendetes jelenség, melynek azonban megvannak a maga nagy problémái is, - mutatott rá beszámolójában az érem másik oldalára is EMILIA SEDLAKOVA, a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottságának titkárnője. - A munkásnők legnagyobb része az otthon szűk kereteiből került a gyárak kollektívájába, ahová magával hozta a csak magának élő ember mentalitását, saját érdekei által megszabott szűk érdeklődési körét. Csak a kollektíva hatása alatt kezdi lassanként levetkőzni önzését és átértékelni eddigi nézeteit Mindannak ellenére, hogy az utóbbi évtized alatt nagy változások álltak be a nők életében még nagyon sokat kell tanulniok, hogy egyenrangú partnereikké váljanak férfi munkatársaiknak. Most még, sajnos, olyan a helyzet, hogy a nők túlnyomó része nem bir olyan szakismeretekkel, melyekre a mai időkben feltétlenü szükség van s így nincs meg az előfeltétele c termelés szervezésébe és irányításába való sikeres bekapcsolódásuknak sem. Igen kicsi .azoknak a nőknek a száma, akik elvégezték c mesteriskolát és kevés nő jár az esti szaktanfolyamokra is. A nőknek még nagyobb mértékben kell bekapcsolódniok a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a nemzeti bizottságok munkájába, hogy ezeken keresztül megteremtsék az előfeltételeket az asszonyok szakképzettségének fokozására. Itt elsősorban azokra a gyermekeknek szánt szociális és egészségügyi intézményekre gondolunk, melyek tehermentesítik a dolgozó nőket, valamint a közszolgáltatások és az üzletek hálózatának kiszélesítésére és a nők munkaidejének és munkabeosztásának megfelelő szervezésére. A jelenlevők nagy figyelemmel kísérték Sedláková elvtársnőnek a nők problémáira és a kulturális forradalom minden részletére kiterjedő beszámolóját. Majd egymás után szólásra emelkedtek. ClERNOHORSKA ELVTARSNÖ, a még néhány évvel ezelőtt Csehszlovákia kerületei között a legelmaradottabb presovi kerület kulturális fejlődéséről beszélt. A nők kultúrszomjárói. Arról, hogy a kerület legtöbb könyvtárának az élén nő áll, s a női olvasók száma 25 %-kal haladja meg a férfiolvasók számát. — Sokan panaszkodnak, — mondta, — hogy a nők nem igen olvassák a szakirodalom termékeit. A presovi kerületben ezt nem tapasztaljuk. A szakkönyvek olvasása éppen olyan elterjedt a nők, mint a férfiak között. Az igaz, hogy a nők egy része még nem szokott hozzá tanácsadót, barátot látni a könyvekben. Ezek valamikor rászoktak a ponyvaregények olvasására s most is csak ezt a szórakozást várják a könyvektől. Ezeket az asszonyokat a könyvtáros elsősorban az olvasásra kell, hogy rászoktassa s majd, szinte észrevétlenül kell, hogy megszerettesse velük a klasszikus és a mai írók értékes könyveit. BENKOVICOVA ELVTARSNÖ arról beszélt, milyen fontos a gyermekeket a munka megbecsülésére és .megszerelésére nevelni. Arról, hogy a mai ifjúságnak a jól elvégzett munkában kell látnia az emberi hősiességet. Csak a felnőttektől függ, vajon munkáját szerető, vagy pedig a munkában csak terhet látó új nemzedék veszi át majd a társadalom irányítását. MARIA SEDLAKOVA, a Pravda szerkesztője népszerű és érdekes módon világította meg a revizionizmus lényegét és formáit. KRISTA BENDOVA írónő, aki annyi tanulságos és szívhez szóló verset írt gyermekeinknek a kulturált, művelt ember fogalmát boncolgatta. Feltette a kérdést: vajon kulturólt-e az a férfi, aki széles látókörű, olvasott ugyan, de azért nem átallja megütni a feleségét? Vagy kulturált-e az a nő, akit műveltnek és jómodorúnak ismernek, de minden tudását és erejét kizárólag csak a négyfal között tartja? Nem. Az emberek kulturáltságát a köznek szentelt önzetlen munkásságuk alapján mérhetjük. GRACKOVA ELVTARSNÖ, a Trencín-Kubra-i gépgyárban elindított munkaversenyről számolt be. A versenyt az a szocialista munkabrigád indította el, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa tiszteletére alakult meg. A szocialista munkabrigád minden tagja kötelezettséget vállalt, hogy politikailag és szakmailag művelődni fog, elsajátítja legalább két szakmunka minden csínját-bínját, valamint munkaerkölcsével és tiszta magán és családi életével példát mutat a többieknek. Így a feleségek is kiveszik részüket a munkabrigád sikeréből. Sok szép példa, tapasztalat, tanács és vélemény hangzott el ezen az ülésen. Nem csoda, ha Krétová elvtórsnő, a Szlovákiai Kommunista Pártja Központi Bizottsága V. osztályának vezetője záróbeszédében megállapította: „Csak akkor, ha összehasonlítjuk mai tanácskozásunk magas színvonalát egy 10 év előtti tanácskozás színvonalával, láthatjuk, mennyit fejlődtünk mi nők az elmúlt 10 év alatt. Most rajtunk áll, hogy minden tudásunkat és ügyességünket latbavetve igyekezzünk az egész társadalom kulturális színvonalát a lehető legnagyobb mértékben emelni." Gir. jelent. Mert azáltal, hogy nem nyújtunk szórakozási és tanulási lehetőséget a szövetkezetben dolgozó fiataloknak, elveszítjük őket. Az ifjúság olyan, mint a virág, a fény felé fordul. Nem szereti a régi, áporodott levegőt. Nem kedveli a „maradi" falusi életet. Ezért a szövetkezet tagsága közös erővel rendezzen be egyegy kultúrsarkot az ifjúság részére, és támogassa a HNB építömunkáját a „Z“ akció keretében, hogy közelebb kerüljön a falu a városhoz. A falusi fiatalság a szemünk előtt nö fel, éppen ezért több alkalmunk van a nevelésére. A legjobb nevelő a példa. Éppen ezért dolgozzunk szeretettel a szövetkezetben, és legyünk őszinték a fiatalokhoz. Beszéljünk a múlt nehézségeiről és ismertessük munkánk célkitűzéseit, a jövő szép távlatait. Mert a gyermek, az ifjú minden cselekedetünket figyelemmel kiséri. A legtöbb esetben a szülök az okai annak, hogy gyermekeik elhagyják a falut. Tudatosítsa magában minden szövetkezeti tag, hogy a föld olyan mértékben biztosítja az ö és családja megélhetését, ahogyan a termést a földből kikényszeríti. Ifjúságunk lelkes és szereti az „újat". Tanítsuk a fiatalokat és bízzuk meg a gépek kezelésével. Ellenőrizzük munkájukat és irányítsuk őket... Akkor nem lesz probléma a falusi ifjúság földhöz való hűtlensége. Tulajdonképpen arról kellett volna írnom, mit tettünk mi az ifjúságunkért, hogy becsületes szövetkezeti tagokká legyenek és a falujukat otthonuknak tekintsék. Sajnos, erről még nem irhatok. Csak arról, mit kellene tenni. Ehhez valamennyi szülő és szövetkezeti tag támogatását kérem. SZARAZ MÁRIA, Nána tf&épCit аг átütünk Arról szeretnék írni, hogy községünkben az EFSZ megalakulása óta mennyire emelkedett életszínvonalunk. Kezdeném nrral. hogy a felszabadulás óta 102 modern, új lakás épült, 50 régi lakóházon kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Nincs olyan ház, ahol ne lenne mosógép, rádió, könyvek, új bútor, porcelán- és üvegkészietek. Büszkén hirdeti négy ház teteje, hogy televízió is van már a faluban. Az EFSZ kezdeti nehézségeit már régen áthidaltuk, s most valamennyien büszkék vagyunk arra, hogy milyen nagyban folynak az EFSZ új istállóinak építkezései, hogyan gyarapodik a közös vagyon. —— Nem hallgathatjuk el falunk kulturális életének fellendülését sem. Olyan kultúrházunk van, melyről álmodni sem mertünk volna a múltban. Megtaláljuk ott, - s főleg az ifjúság - mindazt, ami a szórakozáshoz szükséges. Vannak könyvek, rádió, televizor, ping-pong-asztal, stb. Vásárúton, az új s2iociálista faluban megvan minden lehetőség ahhoz, hogy jól élhessünk, megelégedetten dolgozhassunk és megfelelően szórakozhassunk. ORAVEC RÓZA 7
