Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-02-01 / 3. szám
adnak, мщ<л maiadnak Prusianky községben a Z-akcíó keretében egy modern kultúrház építése von befejezőben, melyhez о szükséges szállításokat a szövetkezet, a brigádmunkákat a szövetkezet tagsága végezte. Az új kultúrház befejezését két tánccsoport, egy fúvós- és egy cimbolomzenekar várja, hogy méltó helyen mutathassa be művészetét a falu ifjúsága. A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS A prusiankyi szövetkezeti tagok és családjuk megélhetése biztosítva van betegség, öregség és katonai szolgálat idején is. A szociális alapból kifizetik annak az összegnek a 60 %-át, melyet az illető az utolsó hónapban keresett - a természetbeni járandósággal együtt. A CSKP Központi Bizottságának levelét is megvitatták. Határozatot hoztak, hogy az eddig egy gyerekre eső 30 koronás gyermekpótlékot a lehetőségekhez képest felemelik. AZ OSZTHATATLAN ALAP IS BŐVÜL A szövetkezet fennállása óta a tiszta jövedelem több mint 10 %-át fordította a gazdasági épületek építésére. Ezenkívül minden szövetkezeti tagnak mór kifizették az ingóságaiért járó összeget, mellyel a közösbe lépett. Ez évben befejezik az ezer férőhelyes baromfiól építését, a száz férőhelyes modern berendezésű tehénistállót és a nyolcvan férőhelyes szabad borjúistállót. A szövetkezet vezetősége igyekszik megkönnyíteni a mezőgazdasági munkát, hogy mielőbb megközelíthessék az ipari munkák gépesítését. A tehénistállók körül 10 m körzetben síneken gördülő daru működik, mely kiszedi a silógödörből a silót, megrakja trágyával a pótkocsit, tehát elvégzi a legnehezebb munkákat. A szövetkezet tagjai minden gépet örömmel fogadnak, mint jó segítőtársat. Hol van már az az idő, amikor a gépeket ellenségnek vélték. LÁTOGATÁS EGY CSALÁDNÁL A házak egyikébe benyitunk. A kapu alatt Spartak kocsi áll. A ragyogó tiszta előszobában virágok. A fiatal asszony kisbabával a karján nyit ajtót. Miloslav Micil villanyszerelő otthonában vagyunk, aki ezelőtt gyári munkás volt. Amikor azonban falujában megalakult a szövetkezet, hazajött. Szükség volt az öntudatos munkásra. Tudta, hogy a szövetkezetben gépekhez értő szakemberekre van szükség. Nem tévedett. Azt is tudja, hogy egyre magasabb szakképzettségre van szüksége. Ezért tavalyelőtt beiratkozott a kétéves felsőipari iskola esti tanfolyamára, melyet már ez évben be is fejez. A nagyapa a szövetkezet mosodájának a vezetője és szerelője, mert a prusiankyi EFSZ-nek mosodája is van. Ezzel megkönnyítik az asszonyok munkáját, mert a piszkos ruhát beadják a mosodába és tisztán, vasalva viszik hoza. Hogy a szövetkezet jó munkája mennyire emeli a szövetkezeti tagok gazdasági, kulturális és egészségügyi színvonalát, azt legjobban Prusiankyban látjuk. 1944-ben 4 fürdőszoba vplt a faluban, ma csaknem minden egyes házban vízmelegítővel felszerelt fürdőszoba van. 6. Milán Miíil jókor született, becsületes emberek alapozták meg jövőjét. 8. A szövetkezet elnökét köszöntik az új kenyér ürme pin. W Ludvig Cech népes családja is kivirágzik a szövetkezetben. Ö és a legnagyobb fiú állatgondozó. Az anya és a legnagyobb lány a növénytermelésben dolgozik. Közösen 1 200 munkaegységet kerestek a múlt évben. Az apa jó munkájáért kitüntetést és többször jutalmat is kapott. Tavaly fejezték be szép, tágas és minden igénynek megfelelő házuk építését. TÍZ ÉV NEM NAGY IDŐ Ez év márciusában ünnepli a Munkaérdemrenddel kitüntetett Prusiankyi Egységes Földművesszövetkezet megalakulásának tízéves évfordulóját. Tíz év nem nagy idő, de a változás, amely a faluban az emberek életében, azok gondolkodásmódjában, a földművelés módszerében beállt — óriási. Miloslav Micil szavaival élve: „Olyan, mintha kincsesbányára talált volna a falu." LÉVAY ERZSÉBET Fényképezte: SLUKA ?. Milyen mértékben érzem egyenjogúságomat mint szövetkezeti tagT 4. Mit tettünk ifjúságunk kulturális és szakmai neveléséért, hogy falunkat otthonának tekintse és megállja helyét az EFSZ-ben? A „Dolgozó No" szerkesztősége Nem vagyok, többé asszony! állat! A szövetkezetben dolgozó nők egyenjogúsájónok érvényesítéséhez szeretnék hozzászólni. Hogy ezt alapjában megvilágítsam, vissza kell érnem a múltba. Az elmúlt kapitalista világban nagyon sokat Jclgoztak a parasztasszonyok, főleg a földesjraknak, de saját családjuknak is. A szerény övedelmet a férj kapta. Az asszonynak otthon alárendelt helyzete volt, semmiben nem kérték <i tanácsát, asztalhoz nem ült - különösen ha idegen volt a házban. Valóban „asszonyi állatnak" tartották. Gürcölt, szült, idő előtt megöregedett. öregsége örömtelen volt, a „vagyonta- Ipn szülő" szinte teher volt a családban. Egyik gyermektől a másikhoz tologatták. Ma a szövetkezetben dolgozom. Mielőtt beléptem, a férjem alaposan meghányta-vetette velem a dolgot. Ma a munkámért megkapom a munkaegységet függetlenül férjemtől. Meghívnak a szövetkezeti taggyűlésre. Elmondhatom, mit találok jónak, mi hátráltatja munkánkat. Ha vendég jön a házba, én vagyok a háziasszony, velük együtt ülök az asztalnál. Módom van olvasni, moziba járni, gyűléseken résztvenni. Nem kell félnem az öreg kortól. Nem leszek teher, bizonyos mértékben a szövetkezet is fog rólam gondoskodni. A múltban .amikor férjhez ment egy leány, nem válogathatott. Legelsősorbon a szülőknek volt ebbe beleszólásuk. Szegény leány voltam, szolgáltam, hogy valami ruhafélét szerezzek. Haza is kellett adnom. Hányszor hallottam apámtól, hogy az „én kenyeremet eszed", úgy kell élned, ahogy én akarom. Ha a kérőhöz nem vonzódtam és nem akartam férjhez menni, felhánytorgatták: „meddig eszed a kenyerünket, a kisebbre is kell gondolni". Ma a gyermekeim örömet jelentenek, természetesen az anyai gondok nem maradnak el. A leányom tanítónő. Maga keresetéből szépen ruházkodott, gyűjtött. Férjhez ment. tanítótársához, ami természetes folyamata a fiatalok életének. Ahhoz ment, okit választott és közös jövedelemből berendezkednek, gyarapodnak. Az egyenjogúságomat még abban is lájom, hogy az „emberek szájára" sem kell már úgy adni, mint azelőtt о „szegény leánynak". Lásson ők is megváltoznak, különösen ha látják, hogy becsületesen dolgozunk, van saját keresetünk, „kinyílt a szemünk" és a becsületes, tiszteséges élet útján haladunk. J. L. 5
