Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-10-15 / 20. szám

Ez a szemléltető kitűnően mutatja a feudalizmus osztálytagozódását. H'A VISSZANÉZÜNK, EWRfAÉPÜNK Régi szlovák szoba. Foto: Sluka A 19. és 20. században használt mezőgazdasági munkaeszközök. Erről az igazságról győz meg az új­onnan átrendezett bratislavai Szlovák Múzeum. A rendkívül érdekes anyag két csoportra: természet- és társadalomtu­dományira oszlik. Az első rész megismertet a Föld és a naprendszer keletkezésével, mely az égi­testek és az egész világegyetem törvény­­szerű fejlődésének következménye. Érthető­vé teszi, hogy az izzó gőzök és forrongó anyagokból hogyan alakult ki évmilliók fo­lyamán a szilárd kérgű földgolyó, hegyek­kel és tengerekkel, hogyan keletkezett raj­ta a szerves élet, mely az anyag fejlődé­sének magasabb fokát jelzi. Visszakalauzol a régmúltba és részletesen tárja elénk a mai Szlovákia fejlődését: mintegy a sze­münk előtt emelkednek elő a hegyóriások (ami kb. 200 millió évig tartott). Megtud­juk, hogy ezt a területet hosszú ideig ten­ger borította, amit a tengerlakó állatok kő­zetekben megmaradt lenyomata és hazánk oly fontos ásványkincsei igazolnak. A mo­csaras őserdőket orrszarvú és mammut né­pesítette be, ennek valóságát a Vágsellyén fellelt óriási csontok igazolják. A társadalomtudományi részben az em­ber fejlődését követhetjük nyomon az egy­sejtű őslénytől az emberig. Szlovákiában i. e. több mint 100 000 évvel találkozunk először az emberrel (a gánóci koponya). A több helyen kiásott kő- és csontszerszá­mokból, a kezdetleges barlangszerű kuny­hókból következtethetünk lakóik életmód­jára. látjuk a vadászó, halászó szlávok hogyan lesznek földművessé és állattenyész­tővé i. e. 2000 évvel, s a közös gazdálkodás­ból hogyan alakul ki a magángazdálkodás. Izgalmas követni a szerszámok tökéletesü­lését, „melyek eszközök az ember kezében a természet meghódítására". (Engels.) A kelta, avar és római uralom idején a különböző iparágak s a kereskedelem is kialakult. így érkezünk el a feudalizmus­hoz, melynek osztálytagozódósát kitűnően szemléltető rajz mutatja be: terebélyes fa legfelsőbb két ágón a pápa és □ király, alattuk a főnemesség és az egyházi hatal­masságok, az alsó ágakon a köznemesség s a polgárság helyezkednek el. A gyöke­rek közt a föld és a fán ülők terhét a jobbágyság hordozza. A deres és kaloda s a többi középkori népnevelő eszköz, — a rongyos darócöltöny és sarú, a súlyos munkafeltételek és ezzel szemben az ural­kodó osztály hatalmat és gazdagságot jelző életformája indokolják a Dózsa-lázadást. - Az egyre terjeszkedő tőkés rendszerben fel­lépő sztrájkok már a munkásmozgalom csi­rái. Logikus és törvényszerű fejlődésnek lát­juk az imperializmus erősödő nyomására jelentkező öntudatosuló munkásság szere­pét, aminek hatalmas lendületet ad az 1917-es Nagy Októberi Forradalom. Ennek nyomón alakul meg 1921-ben Csehszlová­kia Kommunista Pártja, mely a nép jogai­ért, a tőkés rendszer s a fasizmus ellen harcol. így vált az elmaradt szegény Szlo­vákia iparosított országgá, polgárai sza­bad dolgozókká, kiknek kezébe a szocializ­mus a leghatalmasabb fegyvert adta: a kultúrát. Ez a kultúra a múlt emberbutító legendái, a sötét és ártó, annyi szenvedést és háborút felidéző babonái és jelszavai helyett világos és tudományos magyaráza­tát adja az élet minden jelenségének. Ter­mészettudósok, régiségbúvárok, kutatók, tör­ténészek s a társadalomtudomány művelői segítenek hozzá a természet és a történe­lem egyre pontosabb megismeréséhez, a ma és a jövő, a társadalmi jelenségek és ösz­­szefüggések egyre világosabb megértésé­hez. Kazinczy Terenc Kétszáz évvel ezelőtt, 1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, a nyugatról ke­letre terjedő felvilágosulás magyar vetüle­­tének egyik legnagyobb alakja. A felvilá­gosodás szellemi harc volt a gúzsbakötött, merev egyházi dogmák közé szorított gon­dolkodás felszabadításáért, amely szerfelett a haladást szolgálta. Hatására kezdtek fel­­lélegzeni a kisebb nemzetek, hogy meg­teremtsék saját irodalmukat, nyelvüket. Ezen a téren jelent széles fejezetet Ka­zinczy munkássága és törekvései a magyar nemzet szellemtörténelmében. Korábban je­lentős harcot vállalt a magyar konzervatiz­­mus ellen, és élete kockáztatásával részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben is, ami miatt hétévi börtönt szenvedett. Brünn­­ben, Kufsteinben és Munkácson rabosko­dott, de kiszabadulása után rendületlenül folytatta célkitűzéseinek megvalósitását. Az ő nevéhez fűződik a magyar nyelv újjáte­­remtése érdekében kifejtett mozgalom a múlt század elején, amit már nyelvújítás­nak nevezünk. Kazinczy tisztán látta, hogy az akkori magyar nyelv szókészlete gyatra a fejlett nyugat-európai, indogermán nyel­vek, elsősorban a francia, német, angol nyelvek szókészletéhez képest, ezért új sza­vakat alkotott követőivel együtt. A szellemi élet konzervatív szárnya élesen ellenezte ezeket a törekvéseket, de Kazinczy és hívei, a neológusok végül is diadalra juttatták a nyelvújítás eszméjét. Kazinczy irodalmi működése és nyelvújí­tási ténykedése egybeesik azzal az idő­szakkal, amikor a magyar társadalom tala­jából már kezdtek kinőni a reformkor és a szabadságharc leendő nagy alakjai. Ezek számára haladó szellemű kortársaival együtt mintegy előkészítette és kicsiszolta a nyel­vet, hogy az finomsága, fejlettsége által is hathatós fegyverré váljon, a magyar írók, költők és szónokok kezében. Ö maga je­lentős irodalmi munkát végzett. Több világ­­irodalmi remekművet ültetett át magyarra, amelyek közül említésre méltó a még 1790- ben készített Hamlet-forditás németből. Örökbecsű értéket jelentenek epigrammái, amelyek a Tövisek és virágok című kötet­ben láttak napvilágot. Ezekben a maradi­­ságot, a régihez való csökönyös ragaszko­dást ostorozza. Hosszú időn keresztül Szép­­hclomról irányitotta a magyar irodalmi éle­tet: írókkal és költőkkel levelezett, a kői legnagyobb irodalomkritikusa volt. így sok­oldalú tevékenységével nagy része volt ab­ban, hogy a magyar nyelv fejlődése elin­dulhatott a magasabb európai szintre való felemelkedés felé. Most, Kazinczy Ferenc születésének jubi­láns évfordulóján tehát méltó utódokkénl hálával és kegyelettel adózunk a szellemi élet eme hősének, aki munkásságával elő segítette a felvilágosult eszmék térhódítá­sát Magyarországon. ZSILKA TIBOR Mindenkinek tanulságul szolgál és értel­mi gyönyörűséget ad, aki végignézi a Szlo­vák Múzeumot és tanúja a hősi küzdelem útjának, mely az ősembertől a világűrt ostromló, rakétájával a Holdat elérő ma emberéig vezet. BARKANY OLGA 13

Next

/
Thumbnails
Contents