Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-01-15 / 2. szám

o4 ÍUscUmÁÚ <Л<ШШЩоЬу aitbQAGÁ A budimíri nőbizottság (kassai járás) tu­datában van annak, hogy az egységes foldművesszövetkezet gazdálkodására sok kritikus szem irányul. Nem szeretnék, ha a bírálók hiányosságokat fedeznének fel, ezért igyekeznek példás munkát végezni. A nőbizottsági tagok az élen jártak, ami­kor az állatokat, a vetőmagot és a takar­mányt az EFSZ raktáraiba összpontosították és meggyőző munkát fejtettek ki a többi gazdálkodó családnál is. A nőbizottsági tagok igyekeznek minél hamarább telje­síteni beszolgáltatási kötelezettségüket, hogy így példaképpé váljanak. A jó példa nagy hatást gyakorol az egész község la­kosságára, és ha valahol mégis hiány mu­tatkozik, a nőbizottsági tagok idejekorán LEVÉL érkezett értesítik helyi nemzeti bizottságukat. így egyhamar bekövetkezik a javulás. A helyi nemzeti bizottságnak nagy segít­séget nyújtanak a nőbizottság aktivistái is, akik minden rájuk bízott feladatot igyekez­nek teljesíteni, (gy a HNB helyes képet nyerhet a helyi iskoláról, óvodáról, üzletek­ről, tejcsarnokról stb. Jó munkát végeztek a nőbizottsági tagok akkor is, amikor arra mobilizálták a község lakosságát, hogy önsegéllyel orvosi rende­lőt építsenek. Természetes, hogy ezekbe a munkákba belekapcsolódtak a férfiak is, hiszen az orvosi rendelőre mindannyiuknak szükségük van. Jelenleg azon fáradoznak, hogy fogor­vosi rendelőt kapjanak községükbe. Fogor­voshoz most Kostolanyba kell menniök, ami bizony arra vezet, hogy nagyon sokan el­hanyagolják fogaikat. Reméljük, hogy a nőbizottság ez irányú igyekezetét is siker koronázza. Visszatekintés a múlt évre A Mnísek nad Hnilcam-i nőbizottságban 24 tag és 24 aktivista fejt ki dicséretre méltó munkásságot. Mindegyiküknek meg­van az állandó munkaköré. Munkájukat lelkiismeretesen és céltudatosan teljesítik. Helyi nemzeti bizottságuk, de a Gelnicai Járási Nemzeti Bizottság is nagyra érté­keli az itteni asszonyok tevékenységét és a'v JNB vándorzászloját már jónéhányszor ennek a nőbízottságnak adta jutalomkép­pen. Azokon a konkrét feladatokon kívül, ame­lyeket a helyi nemzeti bizottság tűz ki a nő­bizottság számára, a mníseki asszonyok különféle délutánokat, előadásokkal egybe­kötött filmestéket rendeznek. Sokan vettek részt az egészségügyi előadásokon, ame­lyeket a helyi orvos és a fogorvos tartottak. A színészcsoport színielőadásokat és tánc­estélyeket rendezett, amelyek oly tökéle­­lességgel voltak megszervezve, hogy a he­lyi látogatók, de még a távoli községek­ből jövő vendégek is elismerésüket fejez­ték ki. A nőbizottsági tagok varró és szabászati tanfolyamokat is rendeztek. Sok hallgatója volt a méz felhasználásáról szóló tanfo­lyamnak, is. Nagy figyelmet szentelnek a cigánycsa­ládok életmódja megjavításának. A helyi nemzeti bizottság egyik tagja cigány ere­detű. Annak segítségével és együttműkö­désével sikerült a nőbízottságnak meg­nyerni egynéhány cigány származású asz­­szony és lány bizalmát, akik azután hatást gyakoroltak az egész telep lakosságára, így sikerült megjavítaniuk a gyermekek is­kolalátogatását, akik azelőtt gyakran csak azért hanyagolták el о tanulást, mert a többi gyermek kinevette őket piszkos és rendetlen külsejük miatt. A cigány eredetű családok látogatása al­kalmával a nőbizottsági tagok képet nyer­nek az egész telep életmódjáról. A lakosok észrevételeit, kérelmeit és panaszait tolmá­csolják a nemzeti bizottság tanácsának, amely arra törekszik, hogy a cigány szár­mazású polgárok életét napról napra szeb­bé tegye. (R$) 6 A CSKP KB LEVELÉHEZ Napjainkban, amikor csaknem minden polgárunkat a CSKP KB levele foglal­koztatja, a szerkesztőségünkbe érkezett számos hozzászólás közül közlünk néhá­nyat, melyek bennünket, asszonyokat­­anyákat közelebbről érintenek. 1970-ig hazánkban a dolgozó nők számát 200 000-re kívánjuk növelni. Szük­séges tehát nemcsak megfelelő módon növelni a már meglevő gyermekgondo^ zó létesítmények számát, hanem gon­doskodnunk kell arról is, hogy az átme­netileg beteg gyermekek elhelyezésének kérdése is megoldást nyerjen, esetleg külön bölcsődék által, amelyek mint a kórházak, külön fertőző osztállyal épül­nének, vagy pedig a gyermekkórházak­ban levő ágyak számának megfelelő arányban való növelésével. - Szükség volna azonkívül olyan központi ideigle­nes bölcsődékre, ahol azokat a gyere­keket összpontosítanák, akik betegségük után fertőző veszélyükre való tekintettel, vagy a bölcsödében uralkodó fertőző veszély folytán egyelőre oda vissza nem térhetnek. M. Horová Társadalmunk legégetőbb kérdése a lakásprobléma. Ezzel a kérdéssel nem akarok behatóbbon foglalkozni, csak arra szeretnék rámutatni, hogy a nap­jainkban olyan gyakran előforduló fia­tal házasságok felbomlását sokszor a lakásprobléma okozza. Kilátás van rá, hogy minden dolgo­zónk lakáshoz jusson. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban arról szeretnék megemlé­kezni, hogy tudomásunk szerint az ille­(Si) tékes tényezők elsősorban az egyszobás lakásegységek tervezését szorgalmazzák, talán nagyobb számú lakásigénylő kielé­gítését, valamint a gazdasági szempon­tokat tartva szem előtt. Nem kétlem ugyan e megokolások súlyát, de még­sem tartom helyesnek ezt az egyszobás lakásokkal történő kényszermegoldást. A kislakásokat fiatal házasoknak utal­ják ki, ahol nem egyszer már 1, sőt néha 3 gyermek is van. Világos, hogy az ilyen kislakás rövid néhány év múlva már nem felel meg Rendeltetésének. A lakásprob­lémák így az esetek többségében meg­oldatlanok maradnak, a legjobb esetek­ben kitolódnak. Helyesebbnek tartom tehát több kétszobás lakásegység terve­zését fontolóra venni. P. R. A levél az öregekről sem feledkezik meg. De ne feledkezzenek meg róluk sa­ját gyermekeik sem. A jál kereső, komoly állásokat betöltő felnőttek necsak a kor­mánytól várják szüleik, gyakran özvegy édesanyjuk járadékának felemelését, ha­nem maguk is járuljanak hozzá szüleik nyugodt, derűs öregségének biztosításá­hoz. Ismerünk sok, rokonok nélküli öreg asszonyt vagy férfit, akik helyszűke miatt nem voltak elhelyezhetők agghajlékban. Ebben az esetben helyes megoldásnak tartanám, ha az agghajlékokban min­denekelőtt a gyermektelen öregeket he­lyeznék el. Azok az öregek, akik gyer­mekeket neveltek fel, maradjanak gyer­meküknél, különösen akkor, ha a felnőtt gyerekek jó anyagiak között élnek. M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents