Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-05-01 / 9. szám

Kipróbáljuk képességeinket? A trebisovi szövetkezetesek elhatározták, hogy egy hektáron 1000 métermázsa cukorrépát termelnek H; A*, eín,ült évben 120 hektár­ról átlagosan 481 métermázsát, és 10 hek­tárnyi területről 750 métermázsa cukorré­pát takarítottak be. Pedig ezeket az ered­ményeket az agrotechnika szabályainak be­tartásával érték el. Ügy gondolják, hogy ha kissé emelik a növényekről való gon­doskodást, több trágyát használnak és ki­­adósabban fognak öntözni, könnyen elér­hetik a kísérleti hektáron a 10 vagon cu­korrépa-termést. Ha ezen kísérletük sikerül, tapasztalataikat kiszélesítik az egész 200 hektáros területen. Hogy a legjobb vető­magra tegyenek szert, — mert csak így érhetnek el legalább 80.000 egyednövényt egy hektárra, a magokat rostálni fogják. Ha ez meglesz, akkor elérhetik, hogy min­den egyes répa 1,20 kg-os súlyt érjen el, ami nálunk nem lehetetlen. A lőcsei járáshoz tartozó Studenica köz­ség szövetkezetesei kötelezték magukat, hogy kísérleti földjükön. 600 métermázsa burgonyát termelnek ki egy hektáron. Ebben az év­ben csupán fél hektáron végeznek kísér­leti munkát. — Úgy tűnik, — mondta Rusnák elvtárs, az EFSZ elnöke, hogy ez nem is lesz olyan nehéz. Rendes megmunkálás mellett is el­értünk már 300 métermázsás eredményt egy hektáron. Ha a kísérleti földet jobban megtrágyázzuk, ha jó ültetvényeket hasz­nálunk és a növényeket 72 cm-res távolsá­gú sorjrözökbe és egymástól 25 cm távol­ságnyira fogjuk ültetni, akkor egy négyzet­­méteren 8—9 kupacot érünk el. Ezután már csak arra kell ügyelnünk, hogy minden ku­pacból 70 dkg burgonyát kapjunk. Ez pe­dig nem lehetetlen. A megmunkálást sze­pesi módszer szerint végezzük majd, ami annyit jelent, hogy a földet minden 10 napban lazítani fogjuk. V 150 métérmázsb kukoricát termelnek ki az Ivánka pri Dunaji EFSZ dolgozói egy hektáron. Kísérleteiket ugyan­csak fél hektárnyi kísérleti telepükön akar­ják megvalósítani, melyen 75 q szemet ér­nek el. Egy hektáron már elértek 70 méter­mázsás termést. Miért nem érhetnének el még egyszer ennyi termést egy hektáron, ha emelnék a kukoricáról való gondosko­dást. Betko elvtárs munkacsoportja, mely a kísérleti földön dolgozni fog, pontos jegyzéket vezet az elért eredményekről, ezeket a taggyűlés kiértékeli és a tapasz­talatokat átviszik az egész 64 hektárnyi kukorica-földre. Az egységes földművesszö­vetkezet különösen a női szövetkezeti dol­gozókra támaszkodik, akik éppen a kuko­rica termelésénél az elmúlt év folyamán nagyon ió munkaerkölcsről és áldozatkész­ségről tettek bizonyságot. 1500 métermázsa szilázs-anyag Az Ifjúsági Falu EFSZ-ének első mezei munkacsoportja kötelezte magát, hogy fél hektáron 750 métermázsa tejes érettségű kukoricát termel szilázsra. A kukoricát 60- szor 60 cm-es négyzetekbe ültetik, 5—6 növényenként. Versenyre hívta fel a má­sik munkacsoportot is, mely a felhívást el­fogadta és egyben kötelezte magát, hogy hasonló feltételek mellett egy fél hektá­ron ugyanilyen eredményeket fog elérni. Vállalását megtoldotta azzal, hogy a so­rokba szóját is fog vetni, hogy ezzel is minőségileg emelje a szilázs értékét. Ezekre a kísérletekre az készteti őket, hogy ha be akarják tartani a marhaállo­mány tervezett számát, ha lankadatlanul emelni akarják az állatok hasznosságát, akkor elsősorban biztositaniok kell az ele­gendő jóminőségű takarmányt. Ezt csupán a terméshozamok növelésével lehet elérni. Az esetleges sikertelenségtől nem félnek, hisz már tavaly, normális körülmények mel­lett 600 métermázsa szilázs-anyagot értek el hektáronként. Ha több trágyát adnak majd és emelik a gondoskodást, könnyen elérik a tizenöt vagon tejes érettségű ku­korica-termést. Legyetek bátrak tr is! Ez eddig csak négy izzó példa abból a mozgalomból, melyet a maximális ter­méshozamok eléréséért vívunk. Szükségünk volna azonban sok olyan bátor emberre, akik nem félnének összemérni erejüket a természettel. A maximális terméshozamok eléréséért való harcnak össznemzeti moz­galommá kellene fejlődnie. Nagyon örül­nénk, ha a szövetkezetek, Micsurin-kprök, kísérleti intézetek, mezőgazdasági iskolák, állami gazdaságok, de a helyi nemzeti bizottságok mellett működő nóbizottságok, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szerve­zetei és más_ alakulatok követőivé válná­nak a maximális terméshozamok elérése úttörőinek. Kezdetnek elegendő volna az is, ha köteleznék magukat, hogy valame­lyik terményből legalább fél hektáron még egyszer olyan termést érnek el, mint ami­lyent elértek a községben. Ezzel is bebi­zonyítanák, hogy nem a föld határozza meg a termények ápolásának és a termé­sek magasságának lehetőségeit, hanem az emberek esze és munkája. Lavová M. A HNB figyelmébe! Községünk lakóinak egyik legkedveltebb szóra­kozása a mozi. Ha olyan filmet játszanak, amely megnyeri a lakosok tetszését, olyan sok a mozi­látogató, hogy pótszékeket kell felállítani a te­remben. Szép és olcsó kultúrszórakozás ez, vonz­za a fiatalokat, öregeket egyaránt. Vonzza a film, az igaz, de amit a mozihelyiségben látnak, az bizony visszataszító. A padló soha sincsen rendesen fölseperve, a székek porosak, a falakat talán hat éve nem meszelték, az ablakok rámái­ban nincsen üveg, csak fatáblák, melyek mögül - különösen télen — csak úgy árad a hideg. A mennyezet életveszélyes, két helyen leszakadt róla a vakolat. Vetítés alatt még a maradék is a nézők fejére zuhanhat. Nagy bosszúságot okoz a mozi látogatóinak az az ajtó, amely a mozi helyiségéből a kocs­mába nyílik. Vetítés alatt gyakran kitárul és begördülnek rajta az üres söröshordók és pa­lackok. 170 gyermek és közel ennyi felnőtt mozilátogató nevében kérjük, hogy a HNB fordítson több gondot a mozira, hogy ne legyenek kénytelenek lakatot tenni az ajtajára és igy megfosztani a lakoso­kat ettől a kis szórakozástól is. Orosz Mária, Hodejov 4 ШШШ Kedves figyelmesség A múlt évben, amikor о helyi nemzeti bizott­ság átszervezte a polgári ügyeket intéző bizottság aktíváját, az új tagok közé hat nőbizottsági ta­got is beválasztott. Ezek az asszonyok azóta is az aktíva legtevékenyebb tagjai. A mi gondunk az esketési terem rendbentartása. Sajnos, jelenleg a nyolcéves középiskola egyik szabad termében rendezik az esküvőket, mivel a HNB épületét át kell építeni. Reméljük, hogy az átépítés után az esketési terem is korszerű és ünnepélyes lesz. A takarításon kívül az asszonyok gondoskodnak élő virágról és az esküvő után a polgári ügye­ket intéző bizottság nevében szerencsekivánataikat fejezik ki az ifjú párnak. Az ifjú házasoknak valamint az újszülöttek szüleinek díszesen nyomta­tott gratulációt nyújtanak át. Ezzel is dokumen­tálják. hogy о házaspárral és a családdal együtt érez és örül az egész falu. Antal Jenőné, Cato A losonci járás asszonyai túltesznek a férfiakon is. Az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodó­sában egyre nagyobb szerepet játszanak az asz­­szonyok. A női munkaerők segítsége nélkül már el sem lehet képzelni a szövetkezetek munkáját. így van ez a losonci járásban is. A legfigye­lemreméltóbbak közé tartoznak a kalondai lányok és asszonyok. Nagy részben nekik köszönhető, hogy az EFSZ-ben már megtalálja számítását az ifjúság is. A kalondai nők kiváló eredményeket értek el a múlt évben mind a növénytermesztés. mind az állattenyésztés terén. De nem pihentek a téli hónapokban sem, s a zöldségpalánták már márciusban készen várták a megfelelő időjárást és kiültetésüket. A csúcsmunkák idején 35—40 asszony és lány kapcsolódik be a munkálatokba A rappi nők sem maradnak el a kalondaiak mögött. Az EFSZ-ben. valamint az otthonukban elvégzett napi munka után jut idejük a kultúr­­munkára is. Ennek köszönhető, hogy a község tömegszervezetei nagyon szép eredményeket ér­tek el. Mucsinyban a nőbizottság tagjai sokat segí­tettek a kultúrház építésében is. Március 14-én, a kultúrház felavatásának napján, amikor egyide­jűleg a községben először gyulladt ki a villany­fény, kívül-belül rendbehozták a kultúrházot, le­mosták az ablakokat, feldíszítették a termet. Csak sajnálni lehet, hogy a férfiak duhajkodásukkal nem csak tönkretették a nők munkáját, de az avatási ünnepséget is elrontották. Panyidarőcon ez év elejétől március végéig már 14 asszony adta be jelentkezését az EFSZ-be. Valamennyien ipari munkások feleségei, akik mór ez évben aktívan akarnak dolgozni az EFSZ földjein, hogy ezzel is meggyorsítsák a szocia­lizmus építését falujukban. Sok példát tudnék még említeni s mind azt bizonyítaná, hogy a losonci járásban a nők már nemcsak emlegetik egyenjogúságukat, de élni is tudnak vele. Sőt, több területen, például a kul­­túrmunkában, túltesznek о férfiakon is. Szanyi József, Losonc

Next

/
Thumbnails
Contents