Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-03-15 / 6. szám

JK unka tubák küLönf)éie tpqlaikőtáóh&l A divattervezők egyik s egyúttal legfon­tosabb feladata, hogy olyan munkaruhákat tervezzenek, melyek a dolgozót mozgásá­ban nem akadályozzák. Képeinken bemu­tatjuk, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság divattervezői miképpen oldották meg ezt a feladatot. Munkaöltöny gépi munkához. A blúz mellrészén nagy zsebbel, a hosszú nadrág övrészében gumival. A rövid kötény mind­két oldalán zsebek vannak a szerszámok részére. Mind a hajat védő sapka, mind pedig a köralakú gallér piros-fehér csíko­zásé anyagból készül. Munkaöltöny mezőgazdasági munká­hoz. Derékben bő, mellényrésszel egybe­szabott hosszúnadrág. Ugyanabból az anyagból készült kissé hosszított derekú blúz. Kötényruha a mosodákban és a köny­­nyű élelmiszer iparban dolgozó nők ré­szére. Sütöüzemi dolgozó nők munkaruhája. övvel is viselhető bő blúz, elől, hátul rán­cokba rakva. A nadrág szűkebb szabású, alul a szárán rövid hasitékkal. Az öltönyt, a sapkát és a kivágást köröskörül piros­fehér csíkozásé anyaggal szegélyezzük. Átvéve a „Vlasta" és „Sibitle“-böl D AT * TANÁCSOK * DIVAT * TANÁCSOK * DIVAT JMunkába ii ízlésesben A nő necsak akkor törődjék külső megjelenésé­vel, ha szinházbo, társaságba vagy megbeszélésre, tehát szórakozni készül, hanem akkor Is, ho otthon végzi munkáját, vagy mindennapi hivatását is irodában, műhelyben, esetleg gazdaságban gyakorolja. Sokan vannak köztünk, akik reggel munkába készülve gondosan kikészítik magukat, rendesen felöltöznek, de amint átlépik munka­helyük küszöbét, a szép ruhát levetik, kitaposott papucsba bújtatják lábukat, kopott, foltos köpenyt öltenek és kendőt használva esetleg a hajukat is felkötik, hogy azután délután, amint az utcára lépnek, a lehető legjobb benyomást keltsék (lásd az 1, 2, sz. rajzot). Mintha munkatársaikat nem is vennék emberszámbal Bizonyos foglalkozásokban ugyan nélkülözhe­tetlen a munkaköpeny vagy az overál, de papucs és tornacipő viselése egészségtelen és nem esz* tétikus. Munkába egyáltalában nem való. Húzzunk inkább régibb, kényelmesebb félcipőt, azonban semmi esetre se koptassuk el táncra szánt köröm­cipőnket, vagy délutáni selyemruhánkot. Irodai munkához csináltassunk sötétkék vagy szürke kőperből munkaköpenyt fehér gallérral, melynek szabása egy végig gombolható ruhának felel meg. Nyáron ruha helyett, télen pedig a ruha fölött hordjuk. ízléstelenül hat az a köpeny, melynek két egymásra hajtott szárnya alól az alsónemü, fent a melltartó kandikál ki (lásd 3. rajzunkat). Ha munkahelyünkön nem öltözünk át, viseljünk egyszerű szabású, jó anyagból készült ruhát, mely nem gyűrődik egykönnyen. Ülő fog­lalkozású nő ne hordjon túl szűk szoknyát, mert az kitérdesedik és hátul is kidudorodik (4. rajz). üzemi éttermekben, automatabüfékben és ven­déglőkben dolgozó nők - amennyiben nem vi­selnek egyenruhát - sohasem használjanak színes kötényt, hordjanak fehér kötényt, csipkéket és fod­rokat mellőzve. Külsőnket a házi munkában sem szabad elha­nyagolnunk. Melegítőt csak nagytakarításhoz ve­gyünk, de akkor se a ruha alá vagy köténnyel kombinálva (5. rajz). A pongyola sem megfelelő öltözet odahaza napközben. Ezt a ruhadarabot csak a családtagok jelenlétében reggel és este hordjuk. Az egyenruhát (pl. a jegyszedőnő a villamoson) mindig egyszínű, világosSlürke, kék, esetleg fehér ingszobású blúz egészíti ki. Mintás, komplikált szabású selyemblúzok nem felelnek meg (6. rajz). A hajviselet legyen egyszerűen gondozott. 17

Next

/
Thumbnails
Contents