Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-01-01 / 1. szám

«, \ ''/Ш: Elmúlt hót ez az év is, ugye, Drágám. Látom, milyen kutató gondossággal nézed magad a tükörben, nem hagyott-e hátra nyomokat az arcodon az elmúlt év. Sóhaj­tozol: „Megint öregebb lettem egy évvel!" és megfogadod, hogy jövőre már nem ün­nepied meg születésnapodat. Miért-? Nem volna kór magadtól és másoktól megtagad­nád a jóbarátok apró figyelmességekkel kifejezésre juttatott szeretetét? De nem erről akartam Veled beszélni. Valami egészen más fúrja az oldalamat. Tegnap felsoroltad nekem, mi mindent fo­gadtól meg az új esztendő küszöbén: mun­kahelyeden és otthon nem akarod az idő­det kicsinyes dolgokkal fecsérelni, célkitű­­————* léseidről beszéltél, orosz nyelv­­ismereted tökéletesítéséről, úgy kívánsz majd dolgozni, hogy a rád bízott munkát haladéktalanul végezd el, odahaza pedig nem engeded felgyülemleni a házi­munkát és rendszeresen akarsz takarítani. Elhatároztad, hogy minden héten előre készített terv szerint készíted el minden nap a vacsorákat és nem jössz majd minden este zavarba: „Mit is ké­szítsek, mihez fogjak előbb?" — Ez a vacsoraterv nekem is annyi­ra tetszik, hogy magam is megpróbálkozom vele. Azonban volna itt valami, Drágám. Az a bizonyos „de". Ugyanígy fogadkozol már évek óta, sőt néhányszor az év folyamán is. Egy-két hétig tartod magad, aztán visz­­szazökkensz a régi kerékvágásba és - elöl­ről kezdődik a régi nóta. Ha pedig valami kellemetlenséged támad, szégyelled ma­gad, el vagy keseredve, hogy nem vagy tel­jes értékű ember, akire senki sem számíthat. Újra nekidurólod magad, újabb fogadkozá­sok, hogy „soha többé . . .!" és — elölről kezdődik az egész história. Nemrégen olvastam, hogy Seneca, az öreg görög filozófus szerint rosszul él az, aki mindig elölről kezdi a dolgát. Mi erről a véleményed? Ügy véled, ezt a mondást egyenesen rád. szabták? Bevallom, magamnak is hasonló gondolataim voltak. A könyvet félretettem, de Seneca szavai felett tovább rágódtam. Mindenekelőtt magunkban keressük a különféle baklövések és csalódások okait. Miért „topogunk évek óta egy helyben". Kutassuk, miben is rejlik következetlensé­günk és kitartásunld hiánya. Nézzünk ma­gunk körül, győződjünk meg, hogyan fo­gadja környezetünk örökös fogadkozásun­kat és nem ezek okozzák-e, hogy munka­helyünkön és otthon sincs meg a kellő auto­ritásunk? , Gondoljunk mindenekelőtt arra, hogy te se, én se, bárki más sem fölösleges és mun­kánk sem hiábavaló. Ha nincs is döntő je­lentősége, mégis van célja, rendeltetése. Ez a cél mindnyájunk számára közös: Ügy éljünk, hogy mindannyian boldogok le­gyünk. Mindnyájan, Drágám! Hát nem gyönyörű érzés ezzel a tudattal élni? Hogy rajtam is, rajtad is, mindenkin múlik, milyenek lesznek elkövetkező éveink! — Meggyőződésem, hogy egyre szebbek lesznek! ^ /ы/г f Ezzel a kérdéssel zárta be felháborodásá­ban'mérges hangon írt részletes levelét Per­le Imréné. Perle Imre a második világháborúban a Don-kanyarban tűnt el nyomtalanul. Fe­lesége nehéz mezőgazdasági munkával igyekezett eltartani két gyermekét a férje három holdacskáján. Ezen segített egy ki­csit az 1946. évi 164. sz. törvény, mely sze­rint Perle Imréné özvegyi és gyermekei ré­szére külön járadékot kapott. Lánya már férjhez ment, a fia pedig eredményesen vé­gezte el az erdészeti főiskolát, aminek kö­vetkeztében megvonták az özvegyi járadé­kot is. Nem vitás, hogy az elvonás jogos, mert érvényben levő törvény alapján történt. Az 1956. évi 55. sz. törvény 21. §-a értelmében az alkalmazott vagy járadékos feleségének egy évig a férje halála után van igénye özvegyi járadékra. Egy év eltelte után azonban csak az esetben, ha az alanti fel­tételek közül legalább egy fennáll: 1. A feleség rokkant, vagyis egészségé­nek rosszabbodása következtében képessé­gének megfelelő foglalkozást folytatni nem képes. 2. Gondoskodik legalább egy gyermekről, akinek igénye van árvasági járadékra. Ez a kötelező iskolázás befejezéséig, vagyis a 14 éves korig tart. Azután legkésőbb 25 éves korig, ha rendszeresen készül hivatá­sára, avagy betegség vagy testi és lelki fogyatékosság következtében munkaképte­len. Katalin £vtleke& kis hívek Rómában előkészítik a néger kulturális dolgozók II. világkongresszusát. Ez alkalom­mal megrendezik a néger irodalom, képző­művészet és balett kiállítását. Az első kong­resszust két évvel ezelőtt Párizsban tartot­ták. Anna Seghers, a kiváló írónő új könyve jelent meg „Kenyér és só" címén. A könyv három hosszú novellát tartalmaz, melyek egyike a magyar ellenforradalom idején Dorogon játszódik le. * О Londonban kiállítást rendeztek a legjobb politikai karikatúrákból. A legtöbb pontot Jean Effel, a világhírű haladó francia raj­zoló kapta. * t> * A milánói Scala operapályázatot irt Puc­cini születésének 100. évfordulójára. A díj 5 millió lira. Obrazcov, a kitűnő szovjet bábjátékmű­vész bonni vendégjátékáról a nyugatnémet lapok a legnagyobb elragadtatás hangján Írnak. Csak szakemberek és meghívottak részére tartott előadást. <* * Kodály Zoltánná meghalt. Tanítványa, majd fél évszázadon át élettársa volt a nagy magyar zeneszerzőnek. Igaz barátság fűzte Bartókhoz, Debussyhez, Toscaninihez és a zenevilág számos mesteréhez. * О * G. de Santis, a neves olasz filmproducer nemrégen előadást tartott Moszkvában az olasz filmművészetről. Kijelentette: - A mi filmművészetünk a szovjet filmek hatása alatt fejlődött. JOGOS-E, IGAZSÄGOS-E' Ezenr két esetben, ha a feltételek már meg is szűntek, továbbra is igénye van az özvegynek a járadékra, ha közben betöltöt­te életének 50. évét, vagy a 45.-két és két gyermeket nevelt fel. 3. Felnevelt legalább három gyermeket. 4. Betöltötte 45. évét és felnevelt leg­alább két gyermeket. 5. Betöltötte — az özvegy - ötvenedik életévét. 6. Végül, a férj az első munkásosztályhoz tartozott, tehát mint bányász dolgozott a föld alatt vagy repülő volt és halálát mun­ka közben ért baleset okozta. Felesége pe­dig a férje halálakor betöltötte negyvene­dik életévét. Az özvegyi járadék 70 %-át teszi ki an­nak az öregségi vagy rokkantsági járadék­nak, amit a férj élvezett, vagy amire igénye lett volna, ha még dolgozott volna. Ezen járadék megilleti az elvált feleséget is, ha arra rá van utalva és a férj köteles volt hozzájárulni az ő eltartásához. Figyelemre­méltó okokból ezen járadékot kaphatja az is, aki az alkalmazottal vagy járadékossal mint élettárs közös háztartásban élt halálá­ig és rá volt utalva-Az özvegyi járadék megszűnik, ha az asz­­szony újból férjhez megy, de megújul, ha ismét özvegy lesz és az utóbbi férje után nem kapna vagy kevesebb járadékot kap-, na. 12 Perle Imréné azonban csak 44 éves és így, miután gyermekeinek nincs már igé­nyük járadékra, a fenti feltételek közül egyik sincs teljesítve, nincs igénye az özvegyi já­radékra. Minden új törvénnyel előfordulhat, hogy átmenetileg egyesekre hátrányos. Ez az új törvény erre is gondolt és ezért 88. §-a értelmében az Országos Szociális Hivatal elnöke enyhítheti a törvény ilyen szigorát. Perle Imréné esetében erről azonban szó sem lehet. Saját maga írja, hogy ebből a könyöradományból úgysem tudott megélni, de adják vissza férjét vagy fizessék tovább­ra is a nyugdíját. Egy szociális biztosítás­ról szóló törvény sem nyújt kártérítést sze­mélyi veszteségért vagy betegségért, hanem az elmaradt jövedelmet igyekszik kárpótolni. Ezt ezen törvényünk különböző járadékok formájában teljes mértékben teljesíti. Min­den jog azonban kötelességgel is jár, amit Perle Imréné is becsületesen teljesít. Mint az egységes földművesszövetkezet könyve­lője hasznos munkát végez a falu szocia­lizálásában. Ezzel a munkával Perle Imréné nemcsak biztosítja életszükségleteit, hanem saját munkájával is jogot szerez a rendes, törvényes aggkori vagy rokkantsági jára­dékra és nem lesz „könyöradományra" utal­va. Végül szolgáljon Perle Imréné megnyug­tatására, hogy egy év múlva, ha betölti életének 45. évét, özvegyi járadéka felújul. A törvény értelmében ugyanis, ha a jára­dék megszüntetésétől számított két éven belül valamelyik fenti feltétel teljesedik, újból keletkezik igény a járadékra. Dr. R. S.

Next

/
Thumbnails
Contents