Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-01-01 / 1. szám

3,167354 Ntrívltlí Fent a szavazatok, lent a mandátumok száma. FB AGO Cl A SSÁRáHTABO Tegyük fel, hogy a középiskola nyolcadik osztályos tanulójának a következő egyenleget állítják fel: 19 úgy aránylik a 100-hoz, mint 10 a 470-hez. Szegény diák­nak égnek állna ettől a haja és nem tudná megérteni, mit is aka­runk ezzel a képtelenséggel mon­dani. A diókon mi sem csodálkozunk, de a francia politikusokon igen, akik úgy látszik megállapították, hogy a matematika törvényeit a gyakorlati politikában nem lehet használni, mert itt a 2 X 2 is le­het néha 5. Ezt bizonyítják a leg­utóbbi francia választások. Térjünk tehát vissza a sorok elején felállított egyenlethez. A Francia Kommunista Párt a no­vember 23-i és 30-i választásokon közel 4 millió szavazatot kapott, vagyis a szavazatok 18,9 százalé­kát. Viszont a felosztandó 469 mandátumból csak tizet, vagyis a mandátumok 2 százalékát kapta. Ez napjaink francia demokráciá­jának képe. Miután De Gaulle uralomra került, sikerült az egyik antide­mokratikus intézkedést a másik után bevezetni. „Száz esztendeje nem volt Franciaországnak ilyen reakciós parlamentje" - állapítja meg a demokratikus sajtó. És valóban, egy III. Napóleon császár idejéből származó két­fordulós választási törvénnyel si­került a jelenlegi csalást végre­hajtani. A törvény már a múlt szá­zad derekán a haladó erők ellen irányult, de talán szövegezői sem hitték volna, hogy még 1958-ban is jó szolgálatot fag tenni a Fran­cia Köztársaság „egyenuralkodó­­jának", De Gaulle tábornoknak. Világos, hogy a francia parla­ment a választások után nem fe­jezi ki a nép akaratát, és ezért nem is fogja tudni megoldani Franciaország égető problémáit. A dolgozó nép harcot fog vivni jogaiért, jövőjéért, a körülmé­nyeknek megfelelően, a parlamen­ten túl mindenütt, és az utolsó szó az övé lesz. /lm Лп ф Jt Jká December 10-én fogadta köztársaságunk elnöke, An­tonín Novotny a Magyar Népköztársaság Prágába érkezett küldöttségét. Ké­pünkön az előtérben Dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, A. Novotny köztársasági elnök és Maro­sán György államminiszter, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának titkára. A krakoviani orosz népi tanfolyamot nők is látogatják. Zelenajová Jozefina, háztartásban dolgozó asszony mindig szakít magának annyi időt, hogy min­den órán részt vehessen. NDNSZ * NDNSZ * NDNSZ VISZONTLÁTÁSRA, SZERELEM Jelenet Karol Elbert új szlovák ope­rettjéből, melvet november 22-én mu­tatott be a Bratislava! Nova scéna. Államrendszerünk nagy gondoskodá­sának eredményeként a cigány szárma­zású gyerekek örömmel látogatják is­koláinkat * NDNSZ * NDNSZ к NDNSZ а z a z ISI 1/1 Z a z ISI l/> Z a z A fasiszták által megölt hősök emlékére a salzburgi asszonyok emlékeztető felvonulást rendeztek, melyhez sok férfi is csatlakozott. Az ottani asszonyok erélyes til­takozására, sikerült elérni, hogy Salzburgban ne rendez­hessék meg a volt SS alakulatok tervezett provokáló gyűlésüket. Dr. Heimpelné 18 463 göttingeni nő aláírásával ellá­tott levelet nyújtott át az ENSZ főtitkárának, melyben til­takoznak az atomfelfegyverkezés ellen. Berlin nyugati övezetében 200 nő tolmácsolta sok-sok ezer asszony kívánságát, hallgassák meg a népet — ha nem ismernék a nép véleményét — vajon kivánja-e a hadsereg atomfegyverekkel való felszerelését. Megkap­nák rá az illetékesek a világos választ, hogy NEM! * * * Barbro Alving, a Dagens Nyheter lap szerkesztőnője azért vált ki a szerkesztőségből, mert lapja javasolta a svéd katonaság atomfegyverekkel való felszerelését. Nap mint nap tart tiltakozó gyűléseket a Svéd Nőszövetség és figyelmezteti kormányát, nehogy meggondolatlan lé­pésre határozza el magát. 1959. áprilisában ünnepeljük az első Béke-Világkong­resszus 10. évfordulóját. Ez az évforduló nemcsak vissza­tekintés lesz majd az eddig elért eredményekre, de a jelen célkitűzéseinek megvalósításánál rámutat a BÉKE védelmére felsorakozott milliók jövő feladataira. A két vezéreszme megvalósítása: a leszerelés és a nemzetközi együttműködés, az atomenergia pusztító célokra való fel­­használása ellen indított harccal egybekötve, marad to­vábbra is a legfőbb feladat. ISI 1Л Z a IM t/i Z О z ln s z * NI 1/1 z Q z NI 1/1 z a z NDNSZ * NDNSZ * NDNSZ * NDNSZ * NDNSZ * NDNSZ Az új év eredményeiben és saját erőnkben bízva harcolunk gyermekeink boldog és békés életéért! Foto: f. spAcil GM«»!!?!) Berlin az elmúlt hetek folya­mán a nemzetközi politika közép­pontjába került. Ennek oka: a Szovjetunió javasolja a megszál­ló rezsim felszámolását Berlinben és példával jár elől. Hajlandó átadni a Berlin megszállásából eredő jogokat a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának. Továbbá javasolja, tekintettel Nyugct-Berlin eddigi kapitalista fejlődésére, alakuljon át szabad várossá, melynek fenségjogait a nagyhatalmak biztosítanák és az ENSZ szervei is ellenőriznék. Ismeretes, hogy Berlin az NDK területén fekszik, s legközelebbi pontja sincs 150 kilométernél kö­zelebb a Német Szövetségi Köz­társaság határától. Mégis a nyu­gati hatalmak Nyugat-Berlint a Német Szövetségi Köztársaság szerves részének nyilvánították. Sőt, ezen túlmenöleg, előretolt állásuknak tartják a népi demo­kratikus országok ellen folytatott diverzáns és kémkedési akciók véghezvitelében. Területén 83 kémközpont és kémszervezet mű­ködik. Ez az állapot olyan helyzetet teremtett, amely veszélyezteti a békés építést az NDK-ban és a népi demokratikus országokban is. A nemzetközi légkör feszültsé­gének enyhítésére, a normális ál­lapotok létrehozása érdekében tette a Szovjetunió Berlinre irá­nyuló javaslatait. A nyugati hatalmak és a bonni kormány igen kedvezőtlenül re­agálnak a javaslatra, és a Szovjet­uniót a potsdami egyezmény meg­sértésével vádolják. Pedig a pots­dami egyezményt a nyugati ha­talmak temették el, amikor meg­kezdték a nyugatnémet militariz­­mus újjáélesztését, s ezzel lehe­tetlenné tették Németország bé­kés egyesítését. A Szovjetunió hathónapos ha­táridőt javasol a berlini kérdés megoldására, hogy a nyugati ha­talmak számára is elegendő idő álljon rendelkezésre, hogy felké­szülhessenek azokra c változások­ra, melyek a szabad Berlin meg­alapításából erednének. S. Gy. A stubenrauchi kórházat ki kellett ürí­teniük a berlinieknek, mert helyet kel­lett adni az amerikai megszálló kato­naságnak. Foto: CTK.

Next

/
Thumbnails
Contents