Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-02-15 / 4. szám
gondol, akinek ez az életcélja és mindene. Őszül már és munkatársai egyszerűen tanár úrnak szólítják, mint néhány évvel ezelőtt, az egyetemen. Mert az intézet megalakult ugyan, de hol voltak még a káderek? Hát ők is úgy nevelkedtek, ahogyan az intézet, az épület terebélyesedett. A technikai főiskola mellett létesült egy magas színvonalú, becsületes tanulást igénylő és komoly tudást nyújtó hegesztési intézet. Évenként 25 diák teszi le az államvizsgát az ország legjobb szakemberei előtt. Az ilyen szakképzettség komoly biztosíték az intézet számára, ahol a mérnökök 80%-a joggal nevezheti tanárjának Cabelka akadémikust. Az iskola híre túljutott már az ország határán is, mert a lengyel és más nemzetiségű diákok után legújabban Kína, Egyiptom és India is kéri diákjai elhelyezését. A kiváló vezetőkhöz, a modern intézethez és a képzett káderekhe^ már csak a munkakedv, a kezdeményezés hiányzott, illetve dehogy is hiányzott! Ott van az minden lépésnél Martin Mosny mérnök 32 tagú automata-hegesztőműhelyében, Vladimír Gregor mérnök szilárdság vizsgálóműhelyében, és Vltavsky Gottwald-érdemrenddel kitüntetett mérnök kollektívájában, akik nemrégen küldték el a brüsszeli világkiállításra készített VUS-1000 típusú hegesztőprést, mely a legkülönbözőbb és legnagyobb átmérőjű anyagokat képes hegeszteni — és teljesen gépesített. Ez a lendület, a mérnökök, technikusok és munkások, cseh és szlovák munkatársak baráti viszonya tette lehetővé, hogy az intézet hatalmas anyagi megtakarítással szolgálja vissza államunk bőkezű gondoskodását., A legkülönbözőbb iparágakban végzett kísérleteket ugyanis csak akkor tekintik befejezettnek, ha az illető üzem ezt a gyakorlatban is érvényesíti, természetesen nagy anyagi és munkaerő megtakarítással. Az elmúlt évben kb. 300 millió korona értékkel lett gazdagabb országunk a különféle kísérleti problémák megoldásával. Nem lennénk azonban női lap szerkesztői, ha nem érdekelne bennünket, dolgoznak-e az intézetben asszonyok, leányok is?- Hát van egyáltalán munkahely, ahol ma nem érvényesülnének a nők? — kapjuk a talpraesett választ. Az automatahegesztőben két mérnöknő dolgozik önálló kísérleti problémákon, a laboratóriumokban, a konstruktőröknél és csaknem minden munkaszakaszon. De mint mindenki, aki ide bekerül, ők is tanulnak, esti tanfolyamokra járnak és évről évre jobban, a szakképzett munkaerő biztonságával végzik munkájukat. Mert azt tudja itt mindenki, hogy becsületes, jó munkával tudják csak megtartani és fokozni a hazai megbecsülést és a külföldi hírnevet. Nem kicsiség az, amikor egy bratislavai kutatóintézet munkáját Japántól Amerikáig figyelő szemek kísérik és a vele személyes kapcsolatot fenntartó 450 legkülönbözőbb nemzetiségű szakember érdeklődéssel szemléli minden kis híradását, eredményét. Ne vegyék rossznéven az olvasók, amiért nem arról írtam részletesen, miként kísérleteznek az ellentétes hegesztéssel, hogy a szilárdságvizsgálásnál a 19 tonna erővel feszített acél a hegesztés helyétől 8 cm-re reped meg és hogy milyen eljárással sikerült az egyik régi híres kis templom megrepedt harangját úgy eggyéhegeszteni, hogy az újból csengjen-bongjon, mint újkorában .. . Csak arról akartam írni, hogy van Bratislavában egy kutatóintézet, amely nagytudású és szerény vezetőjével és lelkes munkatársaival olyan eredményeket tud felmutatni, hogy nemzetközi viszonylatban is az első helyek egyikére került. Jóbarátaink és ellenségeink egyaránt elismerik, és munkáján keresztül felmérik azt a nagy utat, amelyet hazánk 1948 február óta megtett. Újvári Magdolna. Fényképezte: J. Sluka. 9
