Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-02-01 / 3. szám

2 Amik SO étteá Február 10-én tölti be munkában oly gaz­dag életének 80. évét Zdenék Nejedly mi­niszter elvtárs, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke. Zdenék Nejedly egészen rendkívüli egyé­niség. Művész, tudós és politikus egy sze­mélyben. Nehéz lenne megmondani, mi in­kább. Ha a művészetet és a tudományt politikai fontosságának szempontjából Ítél­jük meg, az ő művészete szilárd tudományos alapokra épült. Tudományos, valamint poli­tikai munkájába viszont belevitte azt a nagyszerű lelkesedést és szeretetet, amely a művészeknek adatott. Sajátmaga tanítvá­nyainak azt vallja, hogy elsősorban művész, mert minden munkakör kiváló dolgozója alapjában véve művész és szeretnie kell a művészetet, mint ahogy azt Lenin szerette. Zdenék Nejedly édesapja zenetanár volt Litomyslben, Kelet-Csehország e szellemi fellegvárában. Apjától örökölte zenéhez való vonzalmát. Litomyslben éltek, illetőleg ta­nítottak Bozena Némcová, Bedrich Smetana és Alois Jirásek. Nejedly nagyon korán felismeri a bur­zsoázia igazi arcát. Jól látja, hogy a kifi­nomult viselkedés mögött mennyi durvaság, cinizmus, egyéni érdek van elrejtve. Mint diák szemtanúja Bozena Némcová keserves, szűkös öregségének. Tudja, hogy Smetana, akit nemcsak zseniális zeneszerzőnek, de forradalmárnak is tartott, teljes szegénység­ben halt meg. Mint tizenöt éves gimnazista írja első értekezését a huszita korszakról. És huszonöt éves korában már a Cseh Ki­rályi Tudományos Társaság rendes tagja. Nejedly elvtárs még ma is büszke erre és bár sok tudományos társaság tagja, mindig hangsúlyozza, hogy ő volt annak idején a világ legfiatalabb akadémikusa. Idestova már hatvan esztendeje mutatja az utat tanítványainak. A múltban ez gyak­ran nehéz, de szép és igazságos út volt. A Szovjetuniónak létezése óta őszinte ba­rátja. Csodálattal viseltetett mindig Lenin és a bolsevik párt munkája iránt. „Sokat be­széltek már nálunk a humanizmusról, de az Októberi Forradalomnak kellett jönnie, hogy a gyakorlatban is megismerjük, mi is a hu­manizmus," - mondotta Július Fucíknak Ne­jedly egy moszkvai beszélgetésük alkalmá­val. Nejedly elvtárs évtizedek óta élvonalbeli harcosa Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak. Teljék még hosszú éveken keresztül öröme abban, hoqy nálunk is beteljesedik az, amiért egész életén át dolgozott. Strasser György. Q^ábiy Я-úllát/i — étjdmieA mjlűéAz „... Mikor a világnak lármáját sokallom, Kevélynek, fösvénynek csörtetését hallom, Mikor az emberek körülten zsibognak; S kényektől részegen egymásra tolognak,” (Csokonai ,,Az estve”) A élet nehezét hatvan, az író gond­/Д ’У jót negyven és summázza. Az frój áramkör közepe Stósz. Innen sugározza a gondolat igazát, innen építi a békesség hidját a háború árkai fölött az író és a békét védő nép állama érdemelten jutalmazza az alkotót, a művészt sokéves fáradozásáért. Érdemes művész. Ebben a címben foglal­tatik mindnyájunk szeretete, megbecsülése. Mint Író érdemeltebben nem kaphatta Fáb­­ry Zoltánnál senki jobban e megtisztelő ti­tulust. Csehszlovákia magyar tájain a felnövekvő írónemzedék elé ő tűzi parancsképpen az író és osztályharc jelszavát. A szegények és gazdagok móriczzsigmondi megfogalmazá­sát a fasiszta — imperialista világveszélyig tágítja, fokozza. Figyelmeztet és kötelez írót és parasztot, értelmiségit és munkást, anyát és politikust egyaránt. Békét! Ez a gondja már negyven éve. Kórházak, szanatóriumok betegszobáiban a gyógyulás szüneteiben fogamzanak az igék. A béke és a háború erőinek küzdelmét vigyázza ag­gódó szeme. Félti a békét. Két szörnyű há­borúnak tragédiájával szívében figyelmet szólít, fegyelemre, összefogásra, hídépítésre int mindnyájunkat. „író és osztályharc". Szegények és gaz­dagok, elnyomottak és elnyomók harcához hív, kér segítséget negyven éve az író, aki­hez ma egy osztályharcban edzett nép ível-6 teti vissza köszönetét, amikor kormánya által egy nagy művésznek a szó, a toll művészé­nek kijáró érdemmel rója le háláját. Kommunisták és nem kommunisták tisz­tességadása, köszöneté ez mindazért, hogy növekedni segítette az értelmet, az osztály­harc megértését, a győzelemig és azon túl a kivívott szabadság megvédéséig. Alig pár hónapja köszöntöttük Fábry Zol­tánt, a hatvanéves írót és békeharcost. Ma kétszeres az örömünk, hogy köszönthetjük mint érdemes művészt, a szocialista lársa­­dalmatépítő népek törekvéseit igenlő és tö­rekvéseit azonosító embert. Nekünk, íróknak, tanulság e negyven év írói tette, emberséges helytállása, békét vé­dő hangja. Mi a szegénység szárnyain jöt­tünk, erőt a szegények pártja adott, hogy növekedhessünk. írói tisztánlátásunkat Fábry Zoltán sokszor igazítja a legfontosabb cél, a béke felé. Ezt a segítséget továbbra is szeretnénk kiérdemelni az érdemessé neme­sített művésztől, az írótól, az embertől: Fób­­ry Zoltántól. Gyurcsó István. Fábry Zoltán előadást tart József Attila születésének ötvenedik évfordulóján. Érdekes kis híreink Madách Imre alsósztregovai házát múzeummá alakítják át. A gráci Vá­rosi Színház most készül Ausztriában először bemutatni a nagy költő „Az ember tragédiája" című drámai mű­vét. Az osztrák színházi sajtó nagy érdeklődéssel várja a „színpadon ne­hezen előadható magyar remekmű" előadását. Szun Jung és több más fiatal mű­fordító tolmácsolásában a Kínai Népi Irodalmi Könyvkiadó megjelentette József Attila válogatott verseinek kö­tetét. Életrajzán kívül a könyv a köl­tő harmincnégy versét tartalmazza. # * * Jozef Lada nemzeti művész, a ki­váló cseh festő meghalt. Nevét fest­ményein kívül filmdekorációi, rajzfilm­jei és főként Svejk, a derék katona világhírű illusztrációi teszik feledhe­tetlenné. A prágai Magyar Kultúra előadást rendezett Karinthy Frigyes egyes mű­veiből. Ez alkalommal adták ki elő­ször Karinthy írásait cseh nyelven. Bár a nagy író mély értelmű és szik­rázó szellemességű műveit nehéz idegen nyelvre lefordítani, Cirková, J. Spal és V. Voska fordításában leg­alább ízelítőt kapott a prágai közön­ség a kiváló humorista ötleteiből. A Német Demokratikus Köztársa­ság díszelőadással ünnepelte meg televíziós leadóállomásának ötéves fennállását. A műsort a csehszlovák televízió is közvetítette. A párizsi rádió Georges Govy is­mert francia író Petőfi Sándorról irt rádiójátékát „A szabadság szerelme­se" címen sugározta. Kodály Zoltán Kossuth-díias zene­szerző, Bartók Béla munkatársa a na­pokban töltötte be hatvanötödik élet­évét. Négy Viktor Hugo-filmet készít a francia filmprodukció. Ezek: A Not­re Dame-i toronyőr, A nyomorultak (francia-német közös), A tenger mun­kásai (színes szélesvásznú) és Mária Tudor. Eqy évvel ezelőtt Prága, Bratislava és Brno közönsége ismerkedett meg a „Francia könyv" magas színvona­lú kiállításával. Viszonzásképpen ez évben a csehszlovák könyvkiadók rendeztek a párizsi Sorbonne Eqye­­tem termeiben válgsztékos kiállítást, melyen a csehszlovák szépirodqlom klasszikusainak és modern íróinak művei, a Tudományos Akadémia ki­adásai, a technikai, gazdasáqi és kép­zőművészeti szakkönyveken kívül a csehszlovák sajtótermékekből Is gaz­dag anyag került bemutatásra. A ki­állítást Strassburgban és Lyonban is megismétlik. S-M -

Next

/
Thumbnails
Contents