Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-01-15 / 2. szám
A reneszánsz stílusban épült póznáin Я ntusz Л ak csodálni tudtam a felszabadult 'r’y/L nép erejét, amint Lengyelországban jártam és meglátogattam Poznan városát. A város jellegzetességét és szépségét az évszázados lakásépítési kuliéira, a fénylő és keserves évszázadok emlékei domborítják ki. A poznaniak büszkék ősrégi városukra. A tudósok állítása és az ásatások bizonysága szerint, már időszámításunk előtt 10000 évvel éltek itt emberek. A régi város a Jagellók és Zsigmond király idejében indult virágzásnak.. Majd 1394-ben nagy kereskedelmi központ lett. A városban idegen kereskedők települtek le, egyre szaporodtak a céhek. Poznan а XV. században élte fénykorát. Erről tanúskodik a sok reneszánsz emlékmű és a csodaszép várostorony a Ratusz, melyet egy nagy tűzvész után 1536-ban egy Ján Baptista di Quadró luganói építész épített újra. A szép emlékművek, művészeti remekek között, húsból- vérből való emberek éltek. Elnyomók és elnyomottak, akik szenvedtek vagy örültek és akiknek keblét akkor is feszítette a szabadság vágya. Poznan történetében 1848 piros betűvel van beírva. A párizsi példára Poznan városában is felkelt a nép a németekkel paktáló király ellen. 1872-ben volt az első munkássztrájk a Cegilsky gyárban. 1882-ben már szervezetten működik egy párt, mély a proletárokat egyesíti. Történelmi időket élt Poznan 1891. május elsején. A gyári munkások felvonultak az ünnepélyre és a szociáldemokraták nagy csalódására kibontották a vörös zászlókat. Tüzes jelszavak hangzottak mindenütt és szállt a forradalmi dal. A Népújság aznap föltárta a szociáldemokraták cselszövéseit, lerántotta a munkásnép szeméről a fátyolt. Ezen a napon megkezdődött az illegális harc, a lengyel proletariátus nagy harca, mely 1918-ban érte el tetőpontját. Az elő-' készítő munkában nagy szerepe volt Róza Luxemburgnak, a nemzetközi munkásmozgalom harcosának és Marchelevsky Juliannák, a lengyel munkásmozgalom egyik kitűnő alakjának. Emléküket a Bemardynsky tér emléktáblája őrzi. 1918-ban a munkásság és az értelmiség kivonult Poznan utcájára, hogy tüntessen a kizsákmányolók ellen. Uj épület Poznanban i Fölkelésüket azonban vérbe fojtották. 1920-ban ismét, tüntettek a vasúti munkások. Némi béremelést elértek ugyan, de 9 munkásvezetőt börtönbe vetettek. Egy pillanatra sem törődtek bele sorsukba a poznani munkások. A baloldali munkáspárt egvre nagyobb tekintélyre tett szert. Ekkor azonban bekövetkezett a legnagyobb tragédia, a hitleri megszül-» lás. 1939-ben gyászba borúit Lengyelország. Megkezdődtek a tömeges bebörtönzések, száműzetések, megteltek a koncentrációs táborok lengyel hazafiakkal, kommunistákkal. 1945 telén meglengette a szél a vörös zászlót a Citadella felett. A Szovjetunió hős fiai és a poznani felkelők vérükkel váltották meg a várost. Új ólpt kezdődött Poznanban. Erről a nagy napról a Poznani Elégiákban így ír a költő: ,,Ó tízezeréves városom, ilyen csodálatos napra még nem virradtál. Mint ez a mai, amikor a szabadság az ország, a nép kezébe jutott.“ A győzelem után munkához látott Póz nan lakossága. Szükség volt rá', hiszen Poznanban 1141 lakóházat rombolt le a háború. Sok nevezetes emlékmű is elpusztult. Például: a híres Ratusz, a hatalmas katedrális, melyben Cirill és Methód tanított. Elpusztult az évszázados könyvtár is. Ma már eredeti pompájában csodálhatja a látogató a gyönyörű Ratusz oszlopait, a katedrális karcsú tornyait, az aranykor építészetének visszaállított remekműveit. Poznan lakossága, a lengyel nép nemcsak a régi várost építette újjá, hanem a felszabadulás óta egy új városrészt is felépített. Régi büszkeségei és új szépségei világvárossá tették a már azelőtt is híres várost. Az új városrészben van Lengyelország egyik legszebb iskolája, melyben a dolgozók gyermekei az első osztálytól kezdve egészen az érettségiig otthont találnak. Itt alakult meg az első textilipari főiskola, mely évente 50 fiatalnak ad mérnöki oklevelet. Gyárai és iskolái mellett a szabad ember kultúréhségének kielégítésére is egyro többet gondolnak. A pihenni vágyók a pihenés és kultúra parkjában vagy a hatalmas művészkertben és az újonnan épült színházban kellemesen eltölthetik idejüket. Kettős címer áll a város főterén. Az egyik, a régi: várfalakat és vártomyofc ábrázol. kapuján keresztbetett aranykulcs. A régi címer az erőt, erős várfallal, az uralkodók erejét a vár börtöneivel jelképezi. Az aranykulcs pedig figyelmeztet, hogy az arany előtt minden kapu megnyílik. minden út járhatóvá, minden erőd bevehetővé válik. Az új címer: vörös alapon, büszke fehér sas. Ez a szabadságot és a békét jelképezi, egyúttal kifejezi a lengyel nép óhaját: szabadon, megalkuvás nélkül békében élni. Lévay Erzsébet A textilmunkások főiskolája évente 40—50 mérnököt ad a textiliparnak. Képünkön: Szaljanská Krystina mérnöknő a textil színeit ellenőrzi
