Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-03-01 / 5. szám
ÉRTÜNK Valami asszonyféle áll ott. biztosan kíváncsiskodik, — nyugtatták egymást. A tömeg az udvarról oszladozni kezdett. A többiekkel az úton találkoztak, akik ámulvtt kérdezték: — Mi az, már leszavaztatok? — "Nem szavazunk, mert huncútság van a dologban — felették. — így nem is érdemes, — fordultak vissza v alamenuyien. Az uraknak az l!)24-es választásokkor Vágvecséri porba esett a pecsenyéjük. * * * C inte megfogható, olyan sűrű a csend OZ a vecsei határban. De mégis, mi az? Csak egy-pacsirta jajdult fel a fészkén, majd egyenletes puha nesz közeledik. Buzma Jánosné igyekszik az úton a szomszéd faluba. Saját maga szívverését is hallja. Az alsószokrtya mély zsebei, a blúza tele van röpiratokkal. Gyűlés lesz ma este. Át kell adni az elvtársaknak a biztató, tanító szavakat és röplapokat. Terjedjen a fény az elnyomott nép között. Az asszony mezítláb» nyomán az esti csend ismét összehúzza bársony függönyét. Pirkad a hajnal. Poli néni útban van hazafelé. — Állj 1 — szól a kemény parancs. Az árokban két csendőr hasal. Parancsuk van, hogy figyeljék Buzmanét. Szeretnék egyszer tiltott dolgon kapni. De ez eddig még sohasem sikerült, mert éber a kemény ágyon fekvők álma. Óvatos az olyan, akinek nem babra megy a játék. —- H.ol jártál már megint? — kérdik. Rokonoknál voltam. — Hazudsz, de egyszer úgy is elkapunk, — kiáltanak utána. Jót alszom az éjjel, a múlt éjszakát is kipótolom, — gondolja magában Pólinéni este, amikor inár elfújták a lámpát. Pár perc múlva mélyen alszik a tizenfeéttagú család. Emlékszel Páli, hogy megijedtek az tirak . . — mondja most már nevetve húznia biíesi élete párjának.-- Ki az, mi történt? — kérdi az apa, mert. ugyancsak dörömbölnek az ajtón. — A törvény nevében, nyisson ajtót. Négy csendőr áll az ajtóban. Házkutatás. A gyerekek álmos szemmel, ijedten hallgatnak. Nem először történik, hogy a törvény nevében földúljál; szerény otthonukat. Az alvó gyermekeket földre ráncigálva felkotorják karddal, szuronnyal az Összetört szalmát és elrabolják a szegény gyermekek álmát. Káromkodva elmentek. Nem találtak semmit. Pedig Poli néni szívében majd megfagyott a vér, amikor szuronnyal meglökték a nagy képet a falon, amely alatt van a régi kéménylyuk és abban van, amit kerestek. Nagymama egyik unokájáéul, n tizennégy közül. Д/rég nehezebb az élet. A Horthv-szuronyok még élesebbek, a csendőrcsizmák még durvábbak. Buzma .Tánosnénak még a házát sem szabad elhagynia. Nagy bűne van az elnyomók szemében. Kommunista. A tizenhat- és tizennyolcéves lánya ágyban fekszik. Tüdővész. A gyenge táplálkozás és megfázás okozta. Jaj, mit nem tenne meg egy édesonva. gyermekeiért. A tilalom ellenére is elindul munkát koldulni. Még a faluba sem ér, visszakergetik a csendőrök. — Pusztuljon el, aki kommunista. Férje Pesten az Árpádhíd építésénél dolgozik, de már régen nem küldött pénzt haza. Jön a hír, börtönben van a kereső. A földalatti munkásmozgalmat elárulták. * * * Tj'zerkileucszáznegyvenötben vége lett f-1 a szenvedésnek. Ekkorára már tizenöt gyerekből csak hét maradt életben. . Könnyezve borult egymás nyakába a két öreg. . Mégiscsak megértük ezt a nagy napot. Most már Buzma Jánosék csendben éldegélnek és soaszor emlegetik a régi dolgokat, munkával, szenvedéssel teli életüket. Gyermekeik és unoaáik már felnőtt emberek. Szépen berendezett új házakban laknak, ők élvezi к mindazt, amiért egész életükön át a szülők küzdöttek. Hét gyermekük és tizennégy unokájuk van, akik sohasem tudják meghálálni szüleik önfeláldozó munkáját, melyet nemcsak értük, hanem az elnyomott munkásokért tettek. Sokszor nem volt, aki a beteg gyermek homlokára vizes ruhát tegyen, vagy a szunnyadóknak mesét mondjon, mert az édesapa, édesanya a felnőtteket, elvtársakat nevelte, tanította. Ilyen szülőket nagyon kell szeretni, mert ők is mindent megtettek gyermekeik jövőjéért, mert gyermekét csak az szereti igazán, aki a mások gyermekeit is szereti és az összes gyermek szebb életéért küzd. Lévay Erzsébet
