Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-02-15 / 4. szám

Nővé Zámky Minél közelebb érünk Nővé Zámkyhoz, annál több asszony száll fel a vonatra. Fül­kénk is megtelt. Összébb húzódunk. A mo­solygós, „jóegészséget" kívánó asszonyok­nak, leányoknak örömmel szorítunk helyet . Hozzánk telepszenek, figyeljük, hallgatjuk őket. Különböző korú és más más foglalko­zásnak, az új, egészséges női típus megteste­sítői. Célhoz érünk. A másik irányból jövő vonat >s szórja a női utasokat. Feltűnik e.z a férfi utasoknak is.- Mit adnak ma itt ingyen, hogy úgy ömlik ide ez a sok asszonynép? — kérdik. Megkapják rá tüstént a választ.-■ Ajánljuk, figyeljék a helyi hangszó­rótI Я ho. nem értenék, szívesen segítünk köz­vetíteni. Ma van a járás II. Női Konferen­ciája, és éppen a küldötteket üdvQzlik. Minket nőket, sohasem talál ott, ahol munka nélkül, ingyen osztogatnak valamit, érdem nélkül jutalmaznak. A. konferencián huszonötén kértek szót. Mezőgazdasági, ipari, nemzetbizott­sági, kereskedelmi, egészségügyi dolgo­zók, pedagógusok, háziasszonyok, A ko­moly építő feladatok, mint pl. az EF8z megszilárdítása, tagalapjuk megnöve­lésének eesetolése mellett egyik felszólaló sem hagyta' szó nélkül a serdülő ifjúság gondos nevelésének, foglalkoztatásának égető problémáit. Melisekné, Újvárról, helyesen mutatott rá arra, hogy' míg a szülők a kisded gyer­mekeiket széltől-esőtől, sokszor . túlzot­tan védik, addig a serdülő gyermekeikről mintha levették volna féltő, védő kezei­ket. Vrzala Mária, Csúzról, kiegészítette ezt a vitafelszólalást azzal, ha helyesen aka­runk nevelni, fontos, hogy mi anyák se feledkezzünk meg az önképzésről. Babiené, az Elektrosvit dolgozója, rá­mutatott a szomorú, 6.3 % -os távolmara­dásra üzemükben. Okozója,’« létező szoci­ális gyermekintézmények munkaidejének alkalmatlan időbeosztása. Ajánlotta a téli hónapok alatt a heti bölcsőde be­vezetését. Kinetyné, Fürről, arra kéri a jelenlévő­ket, hogy a konferencián hallottakat ne tartsák meg csak maguknak, hanem ter­jesszék azokat községükben, munkahe­lyeiken Kár, hogy most többet a felszólalások­ból helyszűke miatt nem közölhetünk, de ígérjük, hogy az anyák és asszonyok in­dokolt kérelmeit, indítványait szerkesz­tőségünk is segíteni fogja megvalósítani. LZ. 6 naíjt/iutfe Füleken .4 békéért, gyermekeink boldogságáért! — hirdeti a felirat a füleké ülésteremben, ahová a járás 265 asszonya és leánya gyűlt össze a járási konferenciám. Űzetni munkásnők és fold mű vés asszony ok, pedagógusok és fuuMcionárinsok vita felszólalása bizonyítja, hogy ez a- felirat nemcsak jelszó. Az asszo­nyok a béke ügyét, saját és gyermekeik bol­dogságát komolyan gondolják és bátran ki­állnak is érte. — Érdeklődjetek a tanítóknál, hogyan halad gyermeketek a tanulásban és ne ítél­jétek el a pedagógusokat csupán a gyerme­kektől kapott információ alapiján — fordul az édesanyákhoz Telek Margit, a fülek* 11 éves középiskola igazgatónője. Majd ja­vasolja, hogy a, szülők kérésére vezessék be az iskolák felsőbb osztályaiban a háztartás­­tant és a női kézimunkát. Az üzemben dolgozó nők nehézségei tárul­nak fel Lukács Mária szavai nyomán: „Sok mester még mindig a régi szellemben ítéli meg a tud dolgozókat. Nálunk, a Kovo­­smaltban is vannak 20—25 éve dolgozó asszonyok, de egy sincs közülük vezető állás­ban..“ Dani Erzsébet azt javasolja, létesít­senek Füleken mosodát, hogy a dolgozó anyáknak több idő jusson a gyermekneve­lésre,. Virágüzletet és tejbárt is szeretnének a fülekiek, amint ez PutiSková elvtársnő beszámolójából kitűnt. Ez a beszámoló to­vábbi konkrét feladatot tűzött asszonyaink elé és kiemelte az óbastai, füleké, ragyolci, tackt i és sávoly t nőbizottságok jó munká ját.. A további felszólalásokból kitűnt, hogy asszonyaink már sajátjuknak tekintik a szövetkezeti vagyont. — ,,Fordítsanak na­gyobb gondot a gépek kezelésére és küldjenek szakképzett traktor istákat" — kéri a nagy­daróci' küldött. Virág Mária Hidegkútról jött el a konferenciára. -4 kis község 100 százalékra teljesített beadóisi kötelezettségét és hogy tényleg ragaszkodnak a mezőgazda- Sághoz, bizonyítják a küldött szavai is: ,, Nyújtsunk segítséget, szakképzettséget ifjú­ságunknak. Akadályozzuk meg, hogy el­hagyják a mezőgazdaságot.''' Szeretik ezek az asszonyok munkájukat, családjukat és hazájukat! Örömmel készül­nek a Nők Szlovákiai Konferenciájára, aho­vá bizalommal küldik Virág Máriát, Csu­­rilla Máriát és Eller Irént, hogy képvisel­jék a füleké járás asszonyait. K.M. Lucenec Végre megszokott dologgá válik, hogy az illetékes fórumok nőkkel is megtárgyal­ják« járás problémáit. Hogy az asszonyok, leányok mennyire értik « nemzetgazda­sági kérdéseket és azok megoldásához mily megfontoltan adják elő elgondolá­saikat , j avas! a tat kar, és tanácsaikat, új abb bizonyíték erre a Nők TI. Járáai Konferen­ciája Losoncon. A megörökített pillanat­felvételekből hadd közöljünk egynéhá­nyat. Filip Zsuzsannának, a t lunásfaivai EKSz tagjának nagyon es ni a a szívét, valami és ott a konferencián elmondja: —' Van lehetőség arra, hogy egy kis erőfeszítéssel, kitartással a nők is tanul­hassanak. és szakmai tudást szerezzenek. Miért idegenkednek az oktatástól? Hi­szen nemcsak nemzetgazdasági érdek ez. Eddig még soha nem tapasztalt alapossággal ét szeretettel készítették elő a nők járási konfsren fáit. Nemcsak a küldőt tel.- számában nyilvánul ez ring: (átlag kétszázan jelentek meg), ha­nem abban hogy minden játrási konferencia, megtiszteltek központi funkcionálüueok, a teljéi járási vezetőség, a járási pártbizottság és a tömeg szenuzetek ké p viseltették magukat. A rimaszom hali járási konferencián nagyon helyesen jelei voltak a szakosztályvezetők, akik a felvetett porta szókra, kérelmekre azonnal válaszoltak. Ipolysá­gon- pedig a járás valamennyi helyi nemzeti bízott ságának titkára végighallgatta a rájuk vonal közt kritikát és dicséretet. .4 Nők II. Járási Konferenciájának légköre ét színvonala visszatükrözte a gondos előkészületi:!, öszintén, bátran és meggyőzően beszéltek a küldőt tele, természetesen ennek legfontosabb előfeltételéi de a szakma alapos ismerete egyéni ha­szonnal is jár. Többet termel, többet ke­res, több jut a családnak. Érdemes feles­legesen az igát húzni, asszonyok? Laukóné. a Polana n. v. üzemi bizott­ságának elnöknője, rákapcsol erre a fel­szólalásra és kifejti, miért ven oly kevés nő vezető állásban. — lse vádoljuk mindig csak a férfiakat azzal, hogy akadályozzák előmenetelün­ket. Ahhoz, hogy előbbre jussunk, nem elég a gyakorlat, fontos az alapos szak­tudás. Most már ezt tanulással, elsajá­títhatjuk. A baj ott van, hogy az asszo­nyok úgy félnek az iskoláztatástól, mint az ördög a szenteltvíztől. Csapkőné, losonci háziasszony, az új­ságíróknak tesz joggal szemrehányást. — Nem olvasunk eleget a nők munka­­eredményei ről, kul túr te v éken ységii kr öl. Pedig volna mit írni erről, megérdemel­nék ! ívűdéi Irén, a tocsnicai HNB ehiöknője tanácsolja:-— Ne féljenek az asszonyok funkciót vállalni! Munkám kezdetén én is sokat sírtam, de nem törtem meg, s nem is futa­mod tara meg. Fontos, hogy többen legyünk, akik bebizonyítjuk, hogy meg­álljuk helyünket az állam vezetésében is. Halászná, Panidarócról, az EFSz meg­erősítésével kapcsolatban boldogan újsá­golta: — 22 új női taggal szaporodott szövet­kezetünk! — A jó hírnévnek örvendő szövetkezetbe szívesen lépnek be az újabb és újabb tagok. Értékesek, hasznosak és tanulságosak voltak a felszólalások. El. Galánta Meleg, családias légkörben folyt le Galán­­tán a Nők II. Járási Konferenciája .Otthon érezte magát a 112 küldött, ny ílván ennek is köszönhető, hogy olyan őszintén, félelem, gátlás nélkül beszéltek. Sok felszólalás hang­zott ti, egyszerű, keresetlen szavakkal szól­tak problémáikról, sikereikrőL sőt a még fennálló nehézségekről is. Mi érdekli, mi foglalkoztatja a galánta! járás női dolgo­zóit? Néhány felszólalást hadd időzzek, Strehárová elvtársnő nem kis büszkeséggel mondta- el, hogy Kosuthy község földművelői 100 % -ban tagjai az EFSz-пек. Örömmel szólt épülő új kulfúrházukról. a kiültetett gyümölcsfákról, a megjavított utakról.

Next

/
Thumbnails
Contents