Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-12-01 / 23. szám
FELTÁMADT VÁROS Nagy történelmi regények színhelye, ahol most járok. Kgy bástya kapuján keresztül men ve betévedtem a céhmesterek utcájába. MindenIegyes ház falán művészi festmények. A ház homlokzatán címer. A címerben kulcs, boroshordó, csizma vagy szűrféle felsőruha. Aszerint, hogy a ház tulajdonosa lakatos, borkereskedő, csizmadia vagy a szűrszabó mesterek nemes céh jéhez tartozott. Nem. nem olyan helyen járok azonban, ahol az idő megállóit, Varsóban. Lengyelország fővárosában sokszor pusztított háború. De a legutolsó volt talán a legszörnyűbb. 1944-ben a város S5 °;,-a teljesen elpusztult. Hogyan lehet az. töprengtem, hogy a városnak ez a része századokon át teljesen sértetlenül maradt? Nem sokáig ólmélkodhattain rajta, mert a ház egyik lakója egv kislányt sétáltató anya megsejtette bennem az idegent és megszól ított. Beszédbe elegyedtünk, és elmondta, hogy bizony ez a városrész is teljesen romokban hevert, és a várost a lengyel nép olyan stílusban építette újra. amilyen volt a háború előtt. Nem lehetnek kényelmesek ezek a lakások, hiszen ilyen házakat öt hatszáz évvel ezelőtt építettek mondom új ismerősömnek. Ha van egy kis ideje, nézze meg a lakásomat hívott kedvesen. Bizony szemem-szám elámult a kényelmes lakás láttán. Mégis csak jól van ez csinálva. Kívülről megmarad a város jellegzetessége, de a házak belseje a huszadik század minden kényelmét megadja lakóinak. Este újból elindultam megcsodálni a kivilágított fővárost, í'nneplőhe öltözött emberekkel volt telve az utca, és mindnyájan egy irányba siettek. Az apák vállukon vitték csemetéiket. az anyák karjukon vagy kézenfogva vezették. Varsónak minden épkézláb lakója az utcáit volt . . . Varsó ünnepelt, A felvonuló tömeget színes reflektorok fénye világította meg. A katonazenekar rázendített egy indulóra. A tömeg transzparenseket vitt. melyekre e szavak voltak felírva: „Felépítjük drága fővárosunkat". „Eővárosunk szebb lesz. mint volt“. ..1947 1957“. Egy helyen megállapodott a tömeg. Egy idősebb nő lépett az emelvényre. Itt, ezen a helyen álltak a barikádok, s mögöttük a hős felkelők. A főtéren levő házakban burzsujok laktak, és náluk voltak beszállásolva a németek. Sok. sok kommunista, lengyel JM /. Ir argói Iái kép. Harbakán, bejárat и régi városrészbe. Ez év (teremttere., béri átadják rendeltetésének az áj Gra nd-száltól, mely - пек tetején helikopter megálló lesz. •1. Varsói legifjabb tagjai _ is örömmel építenek. (Képünk egy varsói óvodát ábrázol.) Mj hazafi lelte itt halálát. A fasiszták kivonulásukkor a házak pincéit aláaknázták és a levegőbe röpítették. A tömeg hömpölyög tovább. Minden egyes utca történelmét elmondja a varsói dicső felkelés egy-egy részvevője. A hős felkelők kiűzték a fasisztákat fővárosukból, de mire a segítő szovjet csapatok odaértek, a város romhalmazzá vált. A háború előtti Varsónak egymillió hétszázezer lakosa, volt, A harcok befejezése után négyszázezer embert számoltak össze a romok között. Három évig csaknem megállt az élet a város fölött. Felvetették a kérdést: vajon érdemes-e újra felépíteni a várost, hiszen a romok gyors eltakarítása csaknem annyiba kerül, mint egy új város felépítése. A nép azonban Varsó védelmére kelt. Felépítjük fővárosunkat , ugyanazon a helyen, a hagyományokat megőrizve. 1947 őszén elkezdték az építkezést. Azon a helyen, ahol 1944-ben a burzsujok lakásai állottak azon a téren, ahol minden talpalatnyi földet vérrel vettek vissza a fasisztáktól a varsói felkelők, most újra gvönvőrí lakások állanak. Lakosai a munka hősei: munkások, mérnökök akik most is Varsó újjáépítésén dolgoznak. A reflektorfénnyel megvilágított utcákon tovább vonulnak az emberek. A kifeszített vásznakba belekapaszkodik a szél „Felépítjük fővárosunkat“. Ezt mindenki hiszi ma már, habár eleinte voltak is kétkedők Nap mint nap látják a munkásnép csodáit. Tíz év alatt fel támadt a város. Ma már egymillió négyszázezer lakosa van Látjuk, hogy szebb és boldogabb, mint volt. Szarka István m
