Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-10-15 / 20. szám

A harmadik világháború okozta károk helyreállítása. I04S a Csehszlovák Kommunista Párt teljes győzelme óta, békés építésünknek hatalmas üteme erősen igénybe vette hazánk minden polgárának erejét, nagymértékben kitöltötte egész lelki világát.

Mind a Szlovák Nemzeti Felkelésben, mind egész államunk felszabadító harcának folyamán számos hőstettnek voltunk tanúi, a háború utáni építőinunkában pedig számtalan |)éldaadó alkotás jellemezte népeink előrehaladásának minden mozzanatát, A nagy áldozatokat hozók soraiban nem kis számban szereldeit országunk ifjúsága is, az ö kezdeményezésüknek köszönhető, hogy ilyen építkezésekkel büszkélkedhetünk, mint pl. az Ifjúsági Vasútvonal, a Barátság Vasútvonala, az Ifjúsági Vízierőmű, a Zsitva folyó szabályozása stb. Tudjuk és értékeljük, hogy minden országos méretben megoldandó feladatból fiatalságunk becsületesen, helytállóan kivette részét.

Nem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy népi demokratikus rendszerünk viszonzásul minden polgárának, különösképpen azonban fiataljainknak megadta azt, amit csak a szocializmus útján haladó rendszer képes megadni. Megnyitotta előttünk a tudás elérésnek minden útját, valamint egészséges testi és lelki fejlődésünknek minder) lehetőségét. Iskolákat, intemétuaokat, kultúr- és sportközpontokat. egészségügyi intézményeket építettünk, amelyek jótéteményét ifjúságunk teljes mértékben és jogosan élvezheti.

Azonban részben megfeledkeztünk arról, hogy milyen nehéz a fiatal agynak és léleknek elfogadni mindazt a szépet és jót, amit munkásosztályunk súlyos harcok árán ért el. úgy hogy teljesen tudatában legyen annak, milyen mérhetetlen áldozatokba került mindEs így nőtt ifjúságunk egészségesen, jóltápláltan, minden jóval ellátottan az erősen elfoglalt szülő mellett, aki kicsit meggondolatlanul túlhalmozta őket mindazokkal a javakkal, amelyekről saját maguk valaha álmodni sem mertek. Kgész társadalmunk a nagy átalakulás időszakában, amikor a régiből újat kell felépíteni a legtöbb esetben régi nevelésű emberekkel a gazdasági problémákra összpontosította figyelmét és erejét, azzal a megnyugvással, hogyha a gazdasági javak biztosítva vannak, a többi már magától jön. A valóság jiedig rádöbbentett arra, hogy az államunk adta lehetőségeket mi szülők nem minden esetben alkalmaztuk helyesen és kellő mértékben.

i КУ érezzük, hogy számtalan szülő gondjút, gyötrődését, álmatlan éjszakáinak tépe- 1 őrlését tesszük magunkévá, amikor .a serdülő ifjúság kérdésével foglalkozunk és hozzáférhető fórumon alkalmat adunk a szívükhöz legközelebb álló probléma széles alapokon való megvitatásához. Célunk az, bogy mindenki, akit ez a kérdés érint, akinek kötelessége és szívügye serdülő ifjúságunk egészséges testi és lelki fejlődése, kapcsolódjon be ankétünkbe.

Ml indított bennünket arra. hogy tanácskozzunk. kieseréljük tapasztalatainkat az Ifjúság próbáimul illetőleg?

Elsősorban az, hogy számtalan levél érkezett. szerkesztőségünkbe, amelyekben egyrészt az anyák, másrészt a pedagógusok fordulnak hozzánk gondjaikkal, aggodalmaikkal és nem utolsó sorban saját élettapasztalatunk is arra késztet, hogy ifjúságunk nevelésével és irányításával mélyebben, alaposabban foglalkozzunk. Az ifjúság neveléséért felelős az egész társadalom, az iskola, az ifjúsági szervezet de legelsősorban a szülők, illetve a család. A felelősségen kívül a szülő életének és munkájának célja és tartalma, becsületes munkáján kívül, hogy gyermeke boldog, kiegyensúlyozott, becsületes és hasznos emberré váljon. Tehát éppen ezért nem lehet boldog egyetlen szülő sem, ha azt látja, hogy gyermeke olyan úton indul el, amely éppen az el tévelygéshez, gyakran bűnözéshez — azaz szerencsétlen élethez vezet. Azért ankétünk célja, hogy az anyákat, a szülőket fölrázzuk, figyelmeztessük őket konkrét példákkal azokra a jelenségekre, amelyek veszélyeztetik leányaink és fiaink helyes fejlődését, azaz megelőzzük a bajt. Szomorú és lesújtó az a helyzet, amikor a szerencsétlenséget, a csapást, már csak megállapítjuk és boncoljuk annak okát. A szocialista ifjúságnak magasabb erkölcsi, szellemi fokon kell állnia mint a kapitalista országok ifjainak. Üj, felszabadult életünkben, amikor fiatalságunkról beszélünk, nem a módos polgári rétegek gyermekeiről van szó, hanem a munkás, jiaraszt és értelmiségi ifjúság nagy tömegéről, mely a múlt rendszerben nem számított, és senki nem fordított gondot nevelésére.

Tudjuk, hogy az egészséges ösztönökkel rendelkező céltudatos szocialista nevelésben részesült ifjúságra hárul az a feladat, hogy átvegye atyáink, hőseink örökségét. Ez azonban olyan örökség, amelynek előnyeit nem lehet kényelmesen, munka nélkül élvezni, hanem öntudatos és alkotó készséggel tovább kell fejleszteni azt.

Mivel a serdülő ifjúság nevelésének problémája nagyon sokrétegű, előzetes tanácskozásunkon, amelyen olvasóink, levelezőink és külső munkatársaink is resztvettek, úgy határoztunk, hogy négy főpontba foglaljuk a megvitatandó kérdéseket. Minden pontot, illetve minden kérdést lezárunk és kiértékelünk. Egy-egy ponthoz négy számunkban, azaz két hónapon át lehet hozzászólni. Ankétünk lezárása után, a nemzetközi gyermeknap alkalmából, pontosabban június első felében, egy nagyobbszabású értekezletet hívunk össze, és ezen értékelni fogjuk az egész vitát.

Л vilii pontjai a következők;

I. Nevelés я családon belül

u) az anya és «* apa részvétele a gyermeknevelésben.

bj a jő, illetve a rendezetlen családi élet hatása a fiatalságra,

c) a család szerepe a pályaválasztásban,

d) a szülői tekintély és a szülők iránti bizalom,

e) az idősebbek Iránti tisztelőt.

fj a fiatalok jövedelmének helyes felhasználása. azaz a gyermekek hozzájárulása a család fenntartásához,

g) a jó ízlésre való nevelés és a sport.

II. Az erkölcsi és politikai nevelés

a) a szülő viszonya társadalmunkhoz és munkájához.

b) az igazmondásra való nevelés,

cl az ifjúság szabad idejének, illetve szórakozásának ellenőrzése,

d) a lányok és fiúk felvilágosítása,

e) a munkára valő nevelés, a szülő példamutatása. ,

III. Az Iskolai és családi nevelés összhangja

a) a tanilő tekintélyének megszilárdítása,

b) az iskolai fegyelem megtartása.

c) a szülői értekezleten valő részvétel.

IV. Az alkohol és nem megfelelő szórakozások káros hatása az ifjúságra a) a kocsma és a mulatóhelyek látogatása h) a koruknak meg nem felelő filmek látogatása.

c) olvasmányaik ellenőrzése.

Anyák, szülők, pedagógusok, várjuk leveleiket és mlndazokét, akik szívükön viselik Ifjúságunk helyes nevelését, főleg azonban azokét, akiket a hozzászóláshoz gyermekük iránti szeretet ösztönöz.

Az alábbiakban közöljük a szerkesztőségünkhöz érkezett egyik levelet:

Kedves elvtársnők.

talán egy kicsit szokatlan kéréssel fordulok Önökhöz, remélem azonban meg fognak érteni, és tanácsaikkal segítségemre lesznek.

Hogy miről is van szó, azt rögtön az elején elárulom Önöknek. Barátnőmmel — osztálytársammal már hosszú évek óta nem láttuk egymást. Ez évben tartottuk meg 20 éves érettségi találkozónkat. Gondolhatják, milyen jó alkalom ez arra, hogy őszintén eh beszélgessünk egymással. Általában, mint ahogy ez már ilyenkor szokás, mindenki dicsekedni akart valamivel, végül azonban legtöbbet mégis a házasságról, gyermekekről beszéltünk. Margitról eddig csak annyit tudtam, hogy férje elhagyta és egyedül él kislányával, a 13 éves Évával és édesanyjával. Már azon az estén észrevettem, hogy