Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-07-15 / 14. szám

&jiT. ß ж я Й *0%Ш **45$*^

® *'* ^ ^*^л$8Шак w^^aejj^e

м

I

essze, az Indiai-óceánban, az Indiai félsziget déli részén fekszik egy kis, gazdagságáról, szépségéről és ősrégi kultúrájáról híres sziget: Ceylon — kelet gyöngye.

Б napokban az emberiség különösen felügyelt Coiombóra, Ceylon fővárosára, mert június 10 és 16-között itt ülésezett a Béke-Világtanács.

Az európai embert Ceylon természeti szépségei szinte elkápráztatják. India csodálatos titokzatossága után itt valami nyíltság lepi meg. Életerős, alkotnivágyó — bár még nagyon nehéz körülmények között élő — népet és csodálatos tájakat ismer meg. Pálmafák, banánok, kókuszdiók, ananászok, csodálatos zamatú mangó gyümölcsök csábítják a fáról és az utcai kioszkokból egyaránt. Itt illatos, erős teát és megnevezhetetlen húsokat, halakat és zöldségeket szolgálnak fel. Az utca képe az első látásra érzékelteti az óriási különbséget a nép nagyobb része — a szegény kizsákmányolt tömeg és a gazdagok között.

Modern autók és csontvázzá aszott aggastyánok által húzott riksák kerülgetik egymást.

A kaucsuktiltetvényeken sok asszony és lány dolgozik. A kaucsukfák tejszerű nedvét kókuszdió iiéjakba fogják fel.

A lakosság egyik főfoglalkozása a halászat. A halász, mielőtt útjára indul, gondosan átvizsgálja és megjavítja hálóját.

Ceylon táuccsoportjai, különösen Kandy-i néptáncosok — híresek az egész világon.

Az elefánt fontos szerepet játszik Ceylon közlekedésében.

A rizsföldeken a munkálatokat még nem gépesítették. Ügy dolgoznak rajtuk, mint évezredekkel ezelőtt. Faekékkel, melyeket bivalyok húznak.

Foto: СТК