Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-07-15 / 14. szám

I Bernik Qineita a varróműhely anyagát ellenőrzi. Munkatervit 147 %-ra teljesíti.

Mi már régen dolgozunk az üzemben.

Egy leszaladt szem nyoméban

— Hiszen ezen egy szem lé van szaladva — méltatlankodott egy Vevő az áruházban, zokni vásárlás közben. '— Méghozzá rá van írva, Tatrasvit I. A. minőség.

Az elárusítónő azoimal kicserélte a hibás árut, de a vevő még így sem tudott megnyugodni — Mi lesz ezzel a hibás áruval, egy másik vevőnek sózza a nyakába ?

— Nem kérem, ezt már is külön tettem, és reklamációs levél kíséretében vissza küldjük az üzembe, válaszolta udvariasan az elárusítónő.

Mi pedig "elindultunk a Tatrasvit üzembe, hogy megkeressük azt az utaeskát, amelyen kibújt, és eljutott a vásárlóközönség elé, elsőosztályú jelzéssel a selejt.

Huszonegy üzem között verseny folyik, a vöröszászló elnyeréséért. Az első negyedévi kiértékeléskor a Tatrasvit üzem 97.5% teljesítménnyel a huszonegyedik hflyen áll a tabellán.

A Tatyasrvit dolgozóinak 80%-a nő, ezért még jobban érdekelt minket, mi gátolja asszonyainkat a terv teljesítésében, mert azelőtt kiváló eredményeket értek el.

Először a „Nemzetközi Nőnap” részlegbe látogattunk el. Habkönnyű,

szebbnél szebb kiszabott anyagok tornyosultak az , előkészítő asztalkákon, ezekből lesznek a divatos kabátkák, csíkos vagy egyszínű nyári pulóverek. Fehér és színes gyermek sínadrágok kabátkák és blúzok készülnek exportra és a hazai piacra. Gábor Betka mestertől megtudtuk, hogy a Nemzetközi Nőnap műhely ütemtervét 100%-ra, minőségitervét pedig 105%-ra teljesíti.

Persze, itt sem dolgozik mindenki egyformán. '

Paszik elvtársnönek 3 gyereke van. Mégis az üzemben 145%-ra teljesíti tervét,

— A munkaidőm minden percét kihasználom, mert nem túlórázhatok.

— Nekem is három gyermekem van — mondja Ginetta Berníková. A normával nincs semmi bajunk, a tervet 147 %-ra teljesítem.

— Nem panaszkodhatom az asszonyok szorgalmára, mégis alig tudtuk megtartani a 100 %-ot az első félévben. Tavasszal városunkban járványos betegség miatt két hónapig be' voltak zárva a bölcsődék és napközi otthonok, így azok az édesanyák, akiknek nem volt kire hagyniok gyermekeiket, kénytelenek voltak otthon maradni egészséges gyermekeikkel — mondja el nehézségeit a mester.

— Szép. modem bölcsőde épült Svitben, természetesen külön bejáratú, különálló mellékhelyiségekkel ellátott elkülönítővei. De ennek az édesanyák egy napig sem vették hasznát. Ugyanis a felügyelő orvos engedélyével beköltözött a bölcsőde vezetője családostól az elkülönítőbe.

— Amikor felszólaltunk, hogy nekünk nagy szükségünk van az elkülönítőre, hogy ne kelljen kimaradnunk a munkából, ha a gyermekünk egy kis náthát kap, az volt rá a felelet, hogy a beteg gyermekek ápoláséra külön személyzet nincs betervezve.

— Hiszen ha valamelyik gyermek súlyos beteg, úgyis hazavisszük, de azért az mégis borzasztó, hogy ha két-hérom gyerek járványos betegségbe esik, mindnyájunknak otthon kell maradnunk.

— Az üzemi bizottság azt mondja, hogy az nem üzemi, hanem városi bölcsőde, tehát nem avatkozhat bele.

— Igen, de kiknek a gyerekei járnak oda ? Az üzemi bizottságnak segíteni kell, hogy csökkentsük az abszenciát.

Minden anyának van hozzászólása, tehát nagyon megérett a dolog, hogy illetékes helyeken ■ tárgyalást kezdjen a bölcsőde elkülönítője érdekében az üzemi bizottság és a mellette működő női komisszió.

Ilavski Zsuzsika tanulólány, még csak két hónapja dolgozik az üzemben, de a munkát már is ügyesen végzi.

Paszikné jól kihasználja a munkaidejét, mert otthon három kisgyermeke várja.