Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-06-01 / 6. szám
A hímzett szoknyák sodrásában, a kecses táncmozdulatok ringásában megelevenednek előttünk népi szokásaink, a kísérő zenében ősi dalaink. Hajladozik a karcsú leányderék. A legények virtusos dobbantásaitól hangosodik, forrósodik a szívünk. Kamocsai, martosi, gömöri dalok, zoborvidéki farsangi táncok, népviseletek, a lányok, legények játékos incsel kedő mosolygása, a himnuszok szárnyalóerejének harmóniája mindnyájunk számára felejthetetlen élményt jelent. „A muzsika szárnyain ha röpködnek a hányák, itt egy szőke, ott egy barna...“ Kipirosodva, boldogan fogadják a tapsot a NÉPES tagjai. A szívet megmozgató táncok után pihegve emelkednek, stilyed - nek a zsérei pruszlikok. hímzett ingvállak, fényes gombé mellények. A csehszlovák magyar dolgozók kulturális fejlődésének újabb fordulópontjához érkeztünk. Olyan eseménynek voltunk szemtanúi április 25-én a Szlovák Nemzeti Színházban, amelyet a burzsoá köztársaság idején még csak elképzelni sem lehetett. A Februári Győzelem óta eltelt idő alatt több száz Csemadok kuítúresoport, a Falu Színház magyar tagozata, a Területi Színház együttese bizonyítják, hogy hazánkban mindjobban valóra válik a sztálini nemzetiségi politika érvényesítése. Most, amikor a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes bemutatóján túlvagyunk és a Szlovák Nemzeti Színház közönségének elismerése kíséri a NÉPES-t művészi kőrútján, az együttes minden tagjának tudnia kell, hogy a népnevelő munka milyen fontos szakaszára állította mindannyiokat a párt és a kormány bizalma, és nem utolsó sorban dolgozóink kulturális igénye. A bemutatóelőadás után örömmel állapíthatjuk meg, hogy a NÉPES, a közel egyéves szorgalmas tanulás titán, osztatlan sikert aratott. De éppen ez a siker kötelezi áz együttes valamennyi tagját a további fáradhatatlan tanulásra, hogy dolgozóink kulturális igényeit jobban tudják kielégíteni. De ahhoz, hogy ezt az eredményt mindnyájan értékelni is tudjuk, érdemes pár szóval megemlékezni a NÉPES egyéves fennállásának rövid történetéről. Az elmúlt év koratavaszán a sajtó, a rádió hirdetéseinek szárnyán repült a hír: „Felvételi vizsgák a népművészeti együttesbe." Szárnyalt a hír, diadalmasan hirdetve Pártunk nemzetiségi politikáját. A népművészetet kedvelő fiatalok, a Csemadok helyicsoportok kultúrmunkásai, szövetkezeti lányok, legények, üzemi dolgozók mind-mind sorra jelentkeznek a felvételi vizsgára. Azonban milyen képességű fiatalok voltak a jövendő együttes tagjai?
