Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-08-01 / 8. szám
í?uzeno Goubeovcí lm é v пшщЗт Az országút mentén selyemfűves rét terül el. Túl a réten patak csobog... A falu felől két kislány közeledik az országúton. Havran Mariska és a Zúbekék Terkája. Megáiknak a rét szélén a Szlovák nemzeti felkelés új emlékköve előtt. Suttogva olvassák a fekete kőbe aranybetűkkel bele vésett neveket: — Karol Masár, Ján Podskoe, Peter Koropta... Michal Kolesár, Jozef Kolesár... — Martin Haluska, — rezzen össze'a Zúbekék Terkája, a nagyapám volt. — És itt, nézd csak... — meredeznek tágulva a Mariska szemei a kőre, — Vojtech Havran, a bátyám. Csupa rokon. Apák, testvérek, szomszédok... — Még a világon se voltunk, amikor ők meghaltak, mondja Mariska tompított hangon, — mégis úgy érzem, mintha mindnyájukat ismertem volna. — Hiszen ismerjük is őket, — válaszolt Terka. — Mindenki róluk mesél nekünk. Édesanyám nem egyszer emlegeti, hogy ment el valamennyi férfi az erdőkbe, mikor híre jött hogy közeledik az ellenség. Csak éjszaka lopakodtak haza. Kenyérért jöttek és meleg ruháért. — Fagyoskodtak és éheztek, de ha kellett, felgyújtották a saját házukat is. Mint a nagyapám. — ismétli Terka az édesanyja százszor hallott szavait. — Lerombolták a nagy hidat és az alagútban feltörték a síneket, hogy késleltessék az ellenséget, — meséli Mariska. A kislányok igyekeznek egymáson túltenni az emlékezésben. — Fegyverük se volt. Üres kézzel vetették magukat az ellenséges tankok elé. Ügy védték a szabadságot! — Hogy annyi sírást és átkozódást sohase hallottak a völgyben, mint a felkelés ideje alatt. Az erdők reggeltől estig visszhangozták a lövéseket. — Most pedig milyen szép csöndes itt az élet. — jegyzi meg örömmel Terka. ..Meghaltunk, hogy ti jobban élhessetek olvassák a leánykák a halottak üzenetét az emlék kövön. Szívüket meleg, hála érzése öntötte el. Szó nélkül kézen fogták egymást és lementek a patakhoz. Fölhúzták a szoknyájukat és úgy gázoltak át a tiszta vizen a patak túlsó oldalára. Oda. ahol a legszebb nefelejcsek virágoztak. A hűvös víz lágyan simogatta a meztelen lábacskákat. A patak halkan tovább csobogott... ^aéiítieé Lémezetek kié tála : DISZPROPORCIÓ A diszproporció latin szó és aránytalanságot, egyenlőtlenséget, egyensúlyzavart jelent. A diszproporció szót használják az építészetben, matematikában és zeneelméletben. Legtöbbnyire azonban a nemzetgazdasággal kapcsolatban merül fel ez a szó, melyet általánosan közismertté a marxista gazdasági elmélet tett. A marxizmus a diszproporció alatt a gazdasági élet egyes szakaszaiban beállott egyensúlyzavart, aránytalanságot érti. így pld. Marx fedezte fel a kapitalizmus azon gazdasági törvényét, mely szerint a kapitalista termelési mód szükségszerűen a termelés és a fogyasztás közötti diszproporcióhoz vezet. A kapitalista gyáros ugyanis a konkurrencia miatt kénytelen jobb és nagyobb gépeket használni, melyek rengeteg árut termelnek, de ugyanakkor pótolni képes sok munkást is. Ezért a kapitalista elbocsátja a „felesleges“ munkásokat. Az elbocsátott munkás azonban nem vásárolhat s az áru megmarad. A kapitalista kénytelen gyárát leállítani és még több munkást elbocsátani. Így jönnek létre a nagy gazdasági válságok, mert egyik oldalon túlsók a termelés, az emberek nagyrésze azonban még sem fogyaszthat, mert nincsen pénze hozzá. Diszproporció létrejöhet a népi demokratikus államban is, ennek jellege azonban merőben eltér a kapitalista gazdasági rendben mutatkozó diszproporciótól. Itt általában véve abban nyilvánul meg, hogy a termelés a lakosság egyre növekvő igényeivel és vrísárlóképességével nem tuil lépést tartani. A diszproporció a gazdasági élet egyéb terén is mutatkozhatik, így az egyes termelési ágak között, mint nálunk például az ipar és a mezőgazdaság között. Ez a diszproporció abban nyilvánul meg, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődése elmaradt az ipari termelés fejlődése mögött. Ennek oka egyrészt az, hogy már a burzsoa köztársaságból örököltük ezt a diszproporoiót, másrészt az, hogy az iparosításunk üteme túlzott volt a mezőgazdasággal szemben. A mezőgazdaságunk kevesebb munkaerőt, beruházást, termelési segítséget kapott. Emiatt azután kevesebb volt a mezőgazdasági nyersanyag, kisebb az élelmiszerekkel való ellátás. így tehát az egyes termelési ágak közötti diszproporció a termelés és fogyasztás aránytalanságához, egyensúlyzavarához vezetett. Ez okozta azt is, hogy a terménybegyűjtésnél előtérbe kerültek az adminisztrációs módszerek, a rendeletek kiadása a meggyőzés helyett. Diszproporció volt az is, hogy a nemzetgazdasági tervünk jobban támogatta a nehézipart, a könnyűipar, lakásépítkezések és más szociális jellegű beruházások kárára. Ezért pld. kevesebb varró-, mosógép, rádió kerülhetett forgalomba, kevesebb lakás épülhetett fel, stb. Az egyes termelési ágak között mutatkozó diszproporció miatt a szocializmus egyes alapvető feladatai is háttérbe szorultak, mint például a munkás-parasztszövetség megszilárdítása és a dolgozók életszínvonalának gyors emelkedése. Pártunk X. kongresszusa felfedte ezeket a hibákat s hatáibzataiban megállapítottá azokat a módokat is, melyeknek segítségével ezeket az akadályokat elháríthatják fejlődésünk útjából. Dr. Lehoteky Terézia 13
