Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

+ Orvosi tanácsadó

JIUDr. КуГ Ernő:

(Jeléé levegőt a gyermekeknek l

Kovácsék ablaka egfísz nyáron szélesre tárva engedte be az áradó meleg napsugarakat, de az ősz beállta óta egyre ritkábban nyílik ki. Az ablaküvegen egyhangúan folynak végig az őszi esőcseppek, inig fel nem váltja őket az első hópelyhek könnyű tánca. A kis Kovái1* Lidiké nem sokat láthat ebből, mert ágyacskája messze áll az ablaktól, a szoba túlsó sarkában, a jó meleg kályha mellett, Ugyancsak ágaskodnia kellene, hogy egy kicsit kinézhessen.

De Didikének nem nagyon van ágaskodó kedve, sőt felülni sem próbálgat még és távolról sem olyan mozgékony, mint a többi nyolchónapos kisbaba. Az arcocskája már nem olyan szép rózsás, mint nyáron volt, a tejesüveget és a cicás-tányért sem a szokott érdeklődéssel fogadja. Ha kiviszik sétálni, felélénkül, de a séták most egyre ritkábbak és akkor is a kocsi felkapcsolt cellofán-védőablaka „védi" öt a szabad kilátástól és a friss levegőtől.

— Olyan rossz idő van mostanában — panaszkodik Lidiké mamája. — Nyáron semmi baja sem volt a gyereknek, de most jön a tél és én úgy féltem őt. Jaj, csak meg ne fázzék szegénykém! Inkább ma sem megyek ki vele.

S a gondos mama még egy takaróval borítja be Lidikét és megigazítja a lecsúszott gyapjúfökötőt. (— Ejnye, hogy izzad ez a gyerek, különösen a fejecskéjén...)

Lidiké csakugyan veszélyben van, de a veszély ép[>en abból származik, hogy a mamája meg akarja őt fosztani a friss levegőtől, amely pétiig télen is a gyermek egészségének egyik alapfeltétele. Ha belépünk hozzájuk, megcsapja orrunkat a szellőzetlen, túlfűtött szoba elhasznált, nehéz levegője, bár a bentlévők ezt már észre sem veszik. Kovácsné a világért sem mulasztaná el, hogy a gyermeknek naponta friss ételt adjon, nem fürdetné őt elhasznált, piszkos vízben, nem hagyná rajta a bepiszkolódott kisinget. De arra már nem gondol, hogy az elhasznált levegő olyan, mint a romlott étel, piszkos

víz, szennyes ruha, — ki kell cserélni, fel kell frissíteni. Hiszen már elfogyott belőle az életadó oxigén (éleny), amelyre szervezetünk minden sejtjének ugyanúgy szüksége van, mint a táplálékra, s helyette ártalmas 1юшlástermékekkel van tele.

Ezért kell a lakást, télen is szellőztetnünk -— rövidebb ideig — de annál gyakrabban. Ne féltsük a nehezen megszerzett kis meleget, hiszen a kiszellőzött szoba levegője j>ercek alatt melegszik fel az ablaknyitáselötti hőmérsékletre. Különösen fontos az esti szellőztetés elalvás előtt.

Mimlez azonban nem elég a gyermeknek. Ki kell őt vinnünk oda, ahol a tiszta, friss levegő bőségesen árad: u szol sulin». Csendes eső, hóhnllás nem akadályoz ebben, csak erős szél vagy rendkívül kemény fagy indokolja, hogy a csecsemő egész nap a szobában maradjon. De olyankor legalább nyitott ablak mellett hagyjuk öt egyideig. természetesen megfelelően felöltöztetve.

Az újszülöttet télen fokról-fokra szoktatjuk a szabad levegőhöz kéthetes körétől kezdve, először nyitott ablaknál, aztán egészen rövid.inajd mindig hosszabb sétákkal. Sajniis, egyes falvainkon még dívik az a rossz szokás, hogy a télen született gyermekeket húsvétkor viszik ki először. A csecsemő egészséges fejlődéséhez szükséges, hogy naponta legalább két-három órát töltsön a szabad levegőn.

Hiányzik Lidikének a friss levegő és hiányzik a napsugár. A mamája magától nem gondolhat arra, hogy a hiányzó D-vitamínt, amely nemcsak a helyesen összeállított táplálékban található, hanem nyáron a napfény hatására is keletkezik a szervezetben, télen pótolni kell a gyermeknek. A D-vitamin hiánya angolkórt okoz. Ennek kezdeti tünetei: a tarkóizzadás, sápadtság, étvágytalanság. Ezért nem mozgékony Lidiké, ezért nein bújtak még elő a fogai. Ha Kovácsné rendszeresen eljárna vele a tanácsadóba, ott máris megkapta volna a szükséges D-vitamín-adagot, amely az angolkórt megelőzi és ('-vitamint is kapna, amely az ellenállóképességet bitóéit ja.

A vitaminok ellenállóvá teszik a szervezetet a meghűléses betegségekkel szemben is. Mi is az a „megfázás", amitől annyira félti Lidit a mamája? A betegségeket szabadszemmel nem látható parányi élőlények, mikróbák okozzák. Nélkülök nincs torokgyulladás, tüdőgyulladás, de még nátha sem. A külső hőmérséklet hirtelen változásának csak annyi szerepe van a megbetegedésnél, hogy csökkenti az ellenállóképességet a kórokozó csírákkal szemben. Elsősorban azoknál áll fenn ez a veszély, akiknek belső hőszabályozó-képességiik nem működik, mert túlságos kényeztetés következtében nem tudnak a környezet hőmérsékletéhez alkalmazkodni. A meghűléstől nem úgy védjük a gyermeket, hogy természetellenes melegben tartjuk — hiszen éppen az ilyen gyermekek azok, akik minduntalan „megfáznak" — hanem éppen ellenkezőleg: idejében kezdjük öt edzeni.

Lidiké mamájának is azt tanácsoljuk, hogy az ágyacskát tolja át abba a sarokba, amely a kályhától van legmesszebb és az ablakhoz legközelebb. A falra akasszon hőmérőt és ne engedje a szoba hőmérsékletét 18—20 C fok fölé emelkedni. A gyapjükabátkát, főkötőt csak sétánál használja s a szobában egyáltalán ne adjon sapkát a gyermekre. Ne mulassza el a mindennapi fürdőt és vezesse lie az ú. n. légfürdöket is, vagyis öltöztetésnél, fürdetés előtt hagyja a gyermeket meztelenül rugdalózni, meleg, de előzőleg jól kiszellőztetett szobában. Vigye Lidikét naponként sétálni, havonta legalább egyszer vigye el a tanácsadóba és táplálékát az orvos utasítása szerint állítsa össze. Ha mindezt megfogadja és az ablak újra gyakrabban kitárul náluk, nincs rá semmi oka, hogy Lidikét a téltől féltse, hiszen nálunk télen-nyáron egyaránt minden csecsemőről messzemenő gondoskodás történik.

14

Szülök az iskolapadban!

A tanteremben mór villany világít, a gyereksereg rég hazament. A padok mégsem üresek, a gyerekek helyett most az anyák helyezkednek el jól-rosszul bennük, sőt ittott egy-egy a|is és nagymama is. A folyton izgő-mozgó kis Takács Iván helyett csendes asszonyka ül az első ]>adban, világosszőke haja, mosolygós kék szeme akár a fiáé. A szelíd Megyeri Erzsi helyén is az anyja ül. Élmunkásnő, aki egyenesen a posztógyárból sietett ide, mert akármennyi munka várja is otthon, el nem mulasztana olyan alkalmat, ahol a kislányáról van szó.

Balogné hiába akarna a fia helyére ülni, nem is tudja, hányadik paliban ül Jancsi, azt sem, hogy kivel. Van is neki ideje az iskolával foglalkozni... Igaz. hogy ö nem jár gyárba, de éppen elég neki a bárom gyerek, a baromfi meg a bízó. El is tépte a cédulát, amit Jancsi hozott haza, hogy az „meghívó" a szülői munkaértekezletre. Dehogyis jött volna el, ha a legjobb tanuló Fodor Ágnes anyja rá nem beszéli. „Jöjjön el. szomszédasszony, — úgymond — látja, én üzletben dolgozom, mégis találok időt, ha Ágimról van szó. Meg aztán a múltkor, mikor kevesen voltunk, el is határoztuk, hogy összetoborozzuk az anyákat, hiszen mindegyiknek fontos a maga gyereke."

Most hát itt ül Balogné és hallgatja a harmadik osztály tanítónőjét. Csak az 6 fiáról rosszat ne mondjon, mert elsüllyedne a szégyentől, ha itt a többiek előtt szidná. Egyelőre általánosságban beszél, hogy a gyermek napját be kell osztani, csak úgy dolgozhat eredményesen, ha meg van határozva az ideje, mikor tanul, megvan a nyugodt helye, ahol tanulhat. Hát ezt bizony magára veheti Balogné, mert Jancsi mindenkinek útban van, ha a konyhaaszta) sarkára kirakja a könyveit, a két kiesi is csak zavarja, boszszautja. Igaz, hogy nem is igen szokott tanulni. „Nincs leckénk." „Már mindent tudok", ezzel üti el, ha esetleg megkérdezi az apja.

Az iskolaorvos rövid és érdekes előadása következik a fertőző gyermekbetegségekről, majd újra az osztálytanítónő van soron. Sorra veszi a gyerekeket. Fordulnak az osztálykönyv fehér lapjai, egyik névnél csupa dicséret. másiknál apróbb hibák. Török Tercsivel a számolást kell sokat gyakorolni, hogy a félévi bizonyítványig még javítson, Márton Lajcsit arról kell leszoktatni, hogy „nagyokat“ mondjon, eltúlozva mesélje el az eseményeket. Egyik szülőnek sem jut eszébe, hogy szégyenkezzék, hiszen annyi szeretettel beszélnek a gyermekéről, annyira nyilvánvaló, hogy a gyermek javát akarják. Még az a mama is, aki mindenképpen „védeni” akarja a saját ártatlan csemetéjét, észreveszi, hogy nincs mit védekeznie, mert az iskola nem vele szemben, hanem mellette áll.