Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1954-07-01 / 7. szám

Varsóból indult el a halhatatlanság útján Maria Sklodowská-Curie. Ez az út göröngyös volt, megpróbáltatásokkal, merész álmokkal és nagyszerű szépségekkel teljes. A szülői házból hozta Mária egész életén végigvonuló gyűlöletét, a zsarnokság iránt és lángoló rajongását a tudomány és a szabadság iránt. Apja a fizika tanára volt egy varsói gimnáziumban, ahonnan a cárizmus elűzte az anyanyelvet, ahol a tanítás nyelve az. orosz volt. Szűkös körülmények között élt a Sklodowsky család, s az, hogy a, gyermekek tanulhassanak, áldozatokat követelt. Áldozatot hozott Mária, amikor n líceum elvégzése után, tizenhétéves korában nevelönői állást vállal vidéken, hogy keresetével idősebb lánytest vérének lehetővé tegye a tanulást a párizsi egyetemen. Nyolc esztendő múlva, amikor Mária számára már elérhetetlen álommá vált az egyetem, Párizsban élő nővére meghívja, magához. A fiatal lány nehezen hagyja el apját, szenvedő hazáját, de a tudásszomj mindennél erősebb. Párizsban megoszlik élete az egyetem, laboratórium és könyvek közöt t . Átszellemült arccal hallgatja a Sorbonne-on az előadásokat és ilyen átszellemült arccal ül éjszakánként Quartier Latin-i padlásszobájában a könyvek fölött . Az éhség, a hideg, a nyomor nem tudják megtörni akaraterejét. Későbbi vÍ88zaem fékezései be n Maria Sklodowská- Curie úgy ír ezekről a magányosan, nélkülözésekben eltöltött évekről, mint életének legboldogabb idejéről.

Maria Sklodowská életében az asszonyi boldogságot is megtalálja. Pierre Curie neve már ismert a párizsi tudományos körökben és személyéhez nem egy fizikai törvény és műszer feltalálása fűződik. A két ember kapcsolata a legszebb: egymás munkájának megbecsülésén, egymás géniuszának a felismerésén alapszik, a felismerésen, hogy életük egymás nélkül nem lenne teljes.

A Curie-házaspár nagyon szerény körülmények között él. Lakásukban nyo-0/ 'ßu/Up;

um sincs и kényelemnek. Teljesen a munkának szentelik magukat. Mária megszerzi a tanári oklevelet s a következő lépés a doktorátus. És ekkor, a doktorátusra készülve, fedezik fel a rádiumot.

Nem akarok arról írni, hogy a rádium feltalálásának mi a jelentősége, nem akarom felírni a képletét, sem a kísérletezések folyamatát nem akarom tudományosan ismertetni. Csak a körülményeket szeretném bemutatni. A fizikai intézet udvarában álló kamrát, ahol ezek a kísérletek folytak. A kamrát, amit eddig lomtárnak használóik, amely padlózatban volt és nedves, amelynek töredezett üvegtetején beesett az eső és rozoga ajtaján havat söpört, he a téli szél. A fiatal, törékeny asszony ról akarok írni, aki az üstben hallatlan erőfeszítéssel keverte a megolvadt uránércet, akinek a munka következtében fel repedeztek az ujjai is. aki ezt

a nehéz, öntudatról, á megrendít heteden akaraterőről tanúskodó sorokat itta

„Egyikünknek sem könnyű az élete. De ez nem fontos. Ki kell tartanunk és főleg híznunk kell. Hinnünk kell altban, hogy képesek vagyunk valamire és hogy ezt a „valamit“, amire hivatva vagyunk, min dénáron el kell érnünk. '

Ezekben a lázas években Mária Sklodowská és férje Pierre Curie a közös munka megrázó bizonyítékát adták. Nem tudjuk, hogy melyik kísérletet melyikük végezte, melyik eredményt melyikük érte cl. mert feljegyzéseikben írásuk váltakozik. És a hosszú esztendők nagy küzdelme a kedvezőtlen körülményekkel meghozta a világraszóló eredményt. Ej irány t adott mint a fizikai, mint a kémiai kutatásoknak: 1902-ben hivatalos jelentést ad arról a Curie-házaspár, hogy új, eddig ismeretlen elemet fedeztek fel, a rádiumot.

Ezután következik a külföld elismerése. Angol és svéd egyetemekről kapnak kitüntetéseket, Belgiumban tartanak előadásokat, Svájc kitűnő állást kínál. Azonban a Sorbonne még azt sem tette lehetővé, hogy ezután jól felszerelt laboratóriumban folytassák a munkát. Francia ország csak akkor ismerte el a ('urie-házaspárgéniuszát!amikor megkapta a Nobelül jat.

Maria Curie egészen élete végéig hű maradt a tudományhoz és saját egyéniségéhez. A dicsőség, mely most mór szárnyára kapja, lehetővé tenné számára, hogy a gazdag és ünnepelt asszony életét élje. Am ő nem változtat életmódján egy jottányit sem. Tovább dolgozik: előadásokat tart a Sorbonneon, férje halála után átveszi az egyetem fizikai tanszékét, az újonnan épült rádiumkutatóintézet igazgatója lett. Éppen olyan céltudatos, egyszerű és szerény', mint a régi Maria Sklodowská. Kikristályozott egyéniségét nem tudta megtörni sem a nyomor, sem a dicsőség, sem a siker. Leánya, Eva Curie, írja róla: ,,Sohasem tudott híres lenni."

Láng Éva

BASTILI.il OSTROMA

1780 július 14.

A francia nép a X Vili. században a királyi udvar és a kiváltságosok borzalmas kizsákmányolása alatt nyögött. A polgárság ugyanúgy, mint a parasztság kibírhatatlan ad óterhel: Ы volt sújtvo. A nép hangulata forrott, amely vulkán kitöréséhez hasonlón,, J/S9 július 11-én hatalmas forradalmi megmozdulásban csúcsosodott ki. Ezen a napon XV1. Lajos francia király remii orvzág-10

gyűlést tartott у ahol semmiképpen sem akart helyt mini a nép jogos követelésének. Amikor ezt látta a nép, a rendi gyűlés nemzetgyűléssé (dákült át és ezen keresztül akarta követelését egyelőre alkot inán у jogi. úton kiharcolni. A király у amikor látta, hogy sem fényt getésekkel, sem ravaszkodásokkal nem tudja feltartóztatni az esetné nyékét у elhatározta, hogy fegyverekkel teremt, yr endet''. Katonaságot vont össze. A nép azonban nem hagyta szétkergetni a nemzetgyűlést. melytől helyzetének megjavítását vártar hanem a forradalom meg mentésére sietett. A1egkondultak a vészharangok у a polgárság és a munkásság jelfegyverkezett. Megszállták Párizst. Csak a Bastille, a börtön.eród, szegezte ágyúcsöveit a forradalmi Párizsra. Július 1 Lén a nép a. külvárosok munkásaival az élén megrohanta és 4 órás harc után elfoglalta a zsarnokságnak ezt a gyűlöletes bástyáját is. .4 Bastille bevételével és lerombolása tud kezdődött meg az igazi forradalom, amelynek kibontakozását ettől a naptól fogva a nép aktiv i fása és fegyveres ereje biztosította. Bastille bevétele jeladásként hatott. A vidéki városok is követték Párizs példáját és országszerte pa rasztlázadások l á nyalta к fel..

A francia nép a világtörténelemben először döntötte meg. ha nem is véglegesen, forradalmi úton az uralkodó kizsákmányoló

osztályt.. A világ haladó népe azóta is legendás tisztelettel tekint a francia nép hősies kiállására. Ez a forradalom nem juttatta el a francia népet igazi szabadságához, azonban n Szovjetunió nagy népe megmutatta azt, hogy hogyan lehet forradalmi erőkkel a nép teljes szabadságát kiharcolni. Ma, amikor (leniben az öt nagyhatalom tanácskozik és a tanácskozás központi kérdést éppen a francia kormány által vezetett piszkos vietnami háború beszüntetése, a francia nép, amelynek ilyen hősi forradalmi hagyományai vannak, nem osztja kormányának embertelen politikáját, ham m Fron ciaország minden sarkában sztrájkokkal és tiltakozásokkal követeli (I vietnami háború, azonnali beszüntetését, ahol a francia if jak ezrei pusztrdnők el az amerikai tőkések érdekeiért.