Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1953-05-01 / 5. szám
Kónyáné szólalt meg most.- Ott ugyan hiába keresi.- Minden huzatot le kell húzni, — mondta Gosztényiné parancsolóan. — Menjen, — szólt Kónyához parancsolóan, — és húzza le... Amíg itt vagyok... Látni akarom, előttem húzza le... Az ágyhoz azonban nem ment, Kónya engedelmeskedett és Gosztényiné visszafojtott lélegzettel ügyelte. Kónya májkét párnát húzott le, de az aranynak sehol semmi nyoma nem volt. Amikor a harmadikra került sor, amint megrázta a párnát, az arany kihullott onnan és egyenesen Gosztényinó lába elé gurult. Gosztényiné mereven állva maradt, K6- nyánó meglepetésében megfeledkezett törött bokájáról, fel akart állni, hogy az aranyat megkaparintsa. De fájdalmasat vonítva viszszazuhant a székre. Kónya azonban mit sem törődött az asszony fájdalmával, az arany útját követte, majd felemelve derűsen mondta: • Igaza volt magának, Gosztényiné. Kónyáné haraggal eltorzult arccal fordult most férje felé. — Mondtam neked, hogy vegyél még egyet. Mindez a 13 szám miatt történt. Mondtam én mindig, hogy ez szerencsétlenséget hoz a házhoz. — De hisz semmi sem történt, megvan, — kiáltotta önfeledten Kónya. Gosztényiné anélkül, hogy elköszönt volna, anélkül, hogy egyetlen szó szemrehányást tett volna nekik, fogta a tányér süteményt, újra gondosan letakarta és felemelt fővel, méltósággal távozott. Amikor átlépte házuk küszöbét, felszabadultan szívta magába a friss szénaillatot, a friss levegőt, mintha börtöncellából lépett volna ki. Akkor már tudta, hogy soha többé az életben Kónyáék háza küszöbét át nem lépi. Hasznos ismeretek kis tára Akadémia. Görög eredetű szó, melylyel az ókorban egy athéni ligetet jelöltek meg, ahol görög tudósok, főleg bölcsészek, tanítottak és vitatkoztak. Ma ezzel a szóval magasfokú tudományos intézményeket jelölünk meg, gyakran főiskolákat is. Ebből a szóból ered az akadémikus szó, melynek kétféle jelentése lehet: 1. a Tudományos Akadémia tagja, 2. tisztán elméleti, gyakorlati jelentőséggel nem bíró irat vagy vita. Ezért például az akadémikus vitán meddő vitát is értünk. Akldimatizálódni (latin eredetű szó) annyit jelent, mint alkalmazkodni valamilyen új visszonyokhoz, elsősorban időjárási és földrajzi feltételekhez. Az élőlények között főleg az embernek van nagyfokú képessége az alkalmazkodásra. Az ember alklamazkodott a természeti visszonyokhoz az északi sark és a déli sark fagyos környékétől egészen az egyenlítő forró vidékeiig. Az akklimatizációnak nagy szerepe van a népgazdaságban, mert az embernek elsőrendű érdekében áll, hogy hasznos növények és állatok minél nagyobb területen terjedjenek el. Micsurin nagy művének egyik jelentős részét képezi a gabonafélék és más hasznos növények elterjesztése olyan területekre, ahol azok ezelőtt nem tudtak ’ megélni. Ma már hűvösebb vagy zordabb területeken is termesztenek nagy mennyiségben olyan növényeket, melyekről régebben azt hitték, hogy csak meleg éghajlat alatt tudnak tenyészni. (A „Szikra“ könyvkiadóvállalatban megjelent „Idegen szavak szótára“ nyomán.) A kuUúrverseny nézőközönsége A Csemadok munkájáról Pártunk, a Kommunista Párt, Gott-wald elvtárs tanításának szellemében, maradéktalanul hajtja végre hazánkban a sztálini nemzetiségi politikát. Ezt fényesen bizonyítják azok a tények is, amelyek a Csemadok munkájában megnyilvánulnak. A Csemadok január 5-i kezdettel 2-hetes olvasókörvezető tanfolyamot rendezett, amelyen több mint 25 hallgatóval^ részt. A hallgatók megismerkedtek & haladó könyv hatalmas nevelő hatásával, melyet hazatérésük után széles terjeszteni fognak. A Csemadok február 2-án sMnjkörvezető tanfolyamot rendezett, amelyen a í magyar dolgozók közül a legjobb azínij] rendezők vettek részt. A hallgatók ezeá a tanfolyamon alkalmat nyertek arra, hogy elmélyíthessék szak- és \ politikai ismereteiket, és ígéretet tettek, Hcáff odahaza a kultúrcsoportokkal, a boldog jövő felvirágoztatása érdekében, szocialista színdarabokat tanítanak be. Február elején 10 napos iskolázáson vettek részt a Csemadok előadó testületének tagjai. Az előadók már eddig is rendszeres előadásokat tartottak a haladó tudományról, de erről az iskolázásról hazatérve még többet tudnak majd adni szellemi téren dolgozó népünknek. De nemcsak az iskolázások terén valósul meg az az igazság, hogy ma hazánkban soha nem látott fejlődésnek indult a kulturális élet. Bizonyítja ezt az is, hogy február 21-én Sókszelőcón Csehov: „Cseresznyéskert“ című darabját cigányok játszották. Ezek az emberek a kapitalizmus kitaszítottjai voltak, ma a népi demokrácia felemeli ó§ igazi kultúremberekkó neveli őket. A színdarabot meglepő Jjozz38rtéígel és művészettel adták elő. n^anagratkai Csemadok Petőfi Sándor ^Plos шШг“ című daljátékát újította már tizenkétszer adtak elő, JTgy siraprel. I A Cséraadok ipolysági járási vezetősége ^február hónapban kultúrversenyeket ren- Btezetti|*meJyeken 12 helyi csoport vett mszt Яг különböző kultúrszámmal. Február beej én Deménden volt a verseny, llhol (részt vettek a Csemadok deméndi, rompíff és horváti csoportjai. A kultúrverseny termét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Az egész országban élénk kultúrmunka folyik. Hazánk magyar dolgozói előtt olyan lehetőségek állnak mint még soha: tanulás, művelődés és távlataiban gyönyörű jövő, melyet hazánk valamennyi dolgozója, így a magyar dolgozók is maguknak építenek. Vajda József. A budmericei olvaeókörvezető-tanfolyam hallgatói.
