Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1953-06-01 / 6. szám

NAGYOBB CUKORRÉPAHOZAMMAL TÖBB CUKROT A DOLGOZÓK ASZTALÁRA

'S Ksré^zlövákiab, ^bizottság 1953. április 25-ér/éptekezletet tartott az állami birtokok dölgciiíi asszonynál és azon szövetkezeti Süői ígbkkal/Гашк a cukorrépa termelésben él tek el a prosenicei moziäfom elöíráSví álepján. A megjelenteket ЛпеЗкаС Hodinová-Spurná, a Csehszlovákiai NÓtíizortság elnöke, u Nemzetgyűlés aleln„ke üdvözöl le. A megbeszélés résztvevői vázoltak, hogy hogyan érték el sikereiket a cukorrépahozam emelésében és felhívták a mezőgazdaságban dolgozó nőket, hogy érvényesítsék a szovjet haladó agrotechnikai módszereket és a prosenicei mozgalmat.

Első képünk a megbeszélés részvevőit ábrázolja.

Második képünkön a következő kiváló dolgozókat láthatjuk: Bohuslava Janeckovát Ceské Mezirící-ből, Mária Navrátilovát Medloviceből és Anna Palovát Proseniceből.

Hiba, hogy a prosenicei mozgalom nem érvényesült a legtöbb EFSz-ben és hogy eddig csak kis méretben, néhány hektáron kísérletképpen honosították meg ezt a kezdeményezést. Pedig mindenki könnyen beláthatja, hogy nem mindegy, vájjon az EFSz egy hektárról 350 q-t gyüjt-e be, ami 60-koronás alapon 21.000 K6s-t jelent, vagy pedig 600 q-t, ami ugyanazon az alapon 36.000 K6s-t jelent.

Az 1952. év tapasztalatai alapján megváltoztatták a prosenicei mozgalom versenyfeltételeit, hogy a tervezett hektárhozamok túlteljesítése tömegmozgalommá váljék egész hazánkban. A versenyben részvevő földterületnek legalább 2 hektárnak kell lennie. Megállapították fokozatokban nemcsak a cukorrépahozamot, hanem a cukortartalmat is. Az egész vetési területnek túl kell szárnyalnia a tervezett hozamot. A versenyző csoportok vagy az egyéni versenyzők kitüntetésben részesülnek. A kitüntetésnek 4 foka van, 600, 550, 500 és 400 q hektárhozain szerint.

Ajánljuk mezőgazdasági dolgozóinknak, akik cukorrépatermesztéssel foglalkoznak, hogy tanulmányozzák át a következő brosúrát: Za vysoké v^nosy cukrovky, za vice cukru naäim pracujúcim (A magas cukorrépahozamokért, több cukorért dolgozóink

számára), mely a „Práce” könyvkiadóvállalat kiadásában (Praha II., Václavské nárn 15. sz.) jelent meg. Közlünk útmutatást ebből a brosúrából:

A talaj jó előkészítése — sekély tarlóhántás (5—6 cm), elegendő istállótrágya, 28—30 cm őszi mélyszántás. — Megrtartaní a téli nedvességet — simítőzni a barázda tarajának kiszáradása után. — Gondosan előkészíteni a talajt a vetésre műtrágyával és elvégezni a vetést, amint a talaj plusz 6 fok C-ra felmelegszik. Minden egynapos késés 1—2 q elvesztését vonja maga után hektáronként. — A tiszta magot 3—4 cm mélyre vetni, nem szabad megmaradt régi magvakat használni, betartani a megállapított vetési mennyiséget, fertőzött vidékeken csávázni a magot; ne vessünk a cukorrépa közé mákot és egyéb növényt, ezek leszállítják a hozamot. — A kikelt répát azonnal sarabolni, éppen úgy sarabolni minden kapálás, egyelés és nagyobb eső után; ezáltal a talajt porhanyítjuk, megsemmisítjük a gyomot és meggátoljuk a gyomot és meggátoljuk a talajkéreg képződését. Egyeljük a répát az első pár valódi levélnél 18—24 cm távolságra, egy hét alatt. A keresztirányú ritkítás megkönnyíti és meggyorsítja a répa egyelését; minden hét késedelem az egyelésben 7—10%-kal csökkenti a hozamot. — Soha sem szabad elhagyni az idejében történő második kapálást, távolítsuk e! a kettős növényeket. — Trágyázzunk (fejtrágyázás, salétrommal) az egyelés után és a második kapálás után, legalább 50 kg-mai hektáronként, öntözzünk ritkított (egy rész idejű sara bomlással. Utána(trágyáizás nitrogétrágyalére 3—5 rész vizet) trágyalével egynes trágyával és trágyalével; ezt be kell fejezni június 20.-ig. — Azonnal jelenteni kártevők és betegségek fellépését a cukorgyárnak és a járási nemzeti bizottságoknak és ezek utasításai szerint védeni a répát; nem szabad lebecsülni a kártevők és a betegségek hatását. — Meggátolni a levelek letörését. Fejtrágyázás a kiszedés előtt, ez hozzájárul a cukortartalom növeléséhez.

Lapunk terjedelme miatt nem közölhetjük teljesen a teendőket. Ezért ismételten ajánljuk a jelzett brosúra beszerzését, gondos áttanulmányozását és megbeszélés megtartását, melyen egy szlovákul vagy csehül is értő szakember részletesen megismerteti a dolgozókat a brosúra tartalmával.

12

TKaáznoá iámezetek kiá tdca

AMNESZTIA görög szó. szószerinti jelentése: elfeledés. De a mai szóhasználatban megbocsátást, megkegyelmezést jelent. Itt megemlítjük, hogy a szavak és a beszéd, mint valami élő szervezet, az idő folyamán változáson mennek át. Egyes zavak kivesznek a használatból, mások megváltoztatják értelmüket, közben pedig új fogalmak merülnek fel, melyeket új szavakkal kell megjelölnünk. Például a régi magyar nyelvben használták az isa szót ( = bizony), de idővel ez a szó több más szóval együtt elhalt. Az amnesztia szó értelme ma: teljes vagy részleges mentesítés a büntetéstől és ennek jogi következményeitől. Amnesztiát rendszerint valamely jelentős állami esemény alkalmával szokott adni az államfő. Ilyen amnesztiarendeletet adott ki Köztársaságunk második munkáselnöke, Antonín Zápotocky, a legutóbbi időben. Az amnesztia kibocsátásának alapját az a remény képezi, hogy a megkegyelmezettek kellőkép értékelik a megbocsátás jótéteményét és a társadalomba visszatérve hasznos tagjaivá válnak a közösségnek.

AMBULANCIA latin sző, mai értelme: orvosi rendelés bejáró (nem fekvő) betegek számára.