Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1953-06-01 / 6. szám

A Siegel-család munkahősöket nevel.... Népünk képviselői útján mér másodszor tünteti ki a 23 éves Siegl Mária CsISz tagot a munkában szerzett érdemeiért. „A kom­bájnnál végzett példás aratásért” kapott dip­lomájához, amelyet 1952-ben szerzett és öcs­­csének Vincének, a szocialista Osztrava épí­téséért szerzett diplomájához a Malinovo község szélén álló házacskába még egy diplo­ma került. Anyjuk, a szövetkezeti tag, ismét örömkönnyeket törül le, szeméhez emelve kö­tényét, s a munkásapa a forró aszfalt keve­rése közben ismét büszkén fog társainak be­szélni gyermekeiről. A munkások ismerik Er­zsit, Annát és Vincét — mind a hét gyerme­két. És ez a Mária... az a traktoros, a kom­­bájnos ... ismét kitüntetésben részesült. A múlt évben közvetlenül aratás előtt ka­pott egy szovjet kombájnt és ezzel 213 hek­tárt aratott le. S a munkás szívét apai büsz­keség tölti el, amikor hozzáteszi: „A norma szerint 100 hektárt kellett volna learatnia ... ö azonban 213-at aratott le. Ez a leány min­dent rendesen végez. Mint egy legény. Azon­ban ő sok legénytársát is megelőzte. A rossz nyelvek kicsúfolták, hogy maszatosan jár. Mindent kibír. Mert mindez csak az árnyéka annak a tehernek, amelyet vállain és lelké­ben hordott teljes 9 éven át attól az időtől kezdve, hogy az anyja megmondta, hogy 10 éves. Mint kislány évről-évre legeltette a kulák jószágát, áprilistól szeptemberig libá­kat. Rözsét hordott a kemencébe és elkényez­tetett gyermekek mellett rabszolgáskodott. öt óv alatt öt gazdasszony, egyik rosszabb, mint a másik, a jómódban élő gyermekek tucatjai, legrosszabb indulatú szeszélyeikkel, a hátbavágás, szíjjalvorés, rúgások, gyermeki és anyai könnyek özöne, az apui at azrei. a szegény család kutyaélete miatt. Erzsi nén­­je és a nála fiatalabb Anna, Imre és Vince — mindnyájan egyforma sorsban osztoznak. Szolgák voltak szüleik, s a gyermekeknek is azzá kellett lenniök. Ilyen volt a világ. A 16 éves Mária a kulákoktől a városba került, urakhoz. Egyik szolgálásból a másik­ba. S mindig egy és ugyanaz a helyzet: a háziasszony örökös szemrehányásai, aki soha és semmivel sem volt elégedett. Mária egy­szer a parkettát fényesíthette volna ki Job­ban, másszor több répát kellett volna hozma és kevesebb petrezselymet, stb. Nyafogó úri­gyermekek szájába tömködte kanállal az ételt, egyiket a másik után, „ezt az apuká­ért,” ezt az anyukáért”, de hisz tudjátok, hogy megy ez. Siegl Mária csak 23 éves. Azonban már sok mindent megélt. Az Ivánkái zöldségtermő ker­tekben gyomlált, padlót súrolt, disznókat ete­tett, s nehéz puttonokban cipelte a szőlőt a récsei ..Pokol” nevű vendéglő tulajdonosának szőlőskertjében. Ez az utolSő „vállalat”, ahol dolgozott, legjobban tükrőztette eddigi éle­tét. Siegl Mária, a régi társadalmi berendezés fiatal rabszolganője, olvasni kezdett. Olvasta Gorkij „Gyermekéveim", „A világban", „Az anya” című regényeit s mindenütt magára talált. Mikor elolvasta Osztrovszkij: „Az acélt megedzfk” című regényét, ismét példát lelt benne magának. Mit jelent 6, Siegl Mária, a munkások és földművesek államában. Belé­pett a CsISz-be, résztvett a gútai ifjúsági mintafalu építésében, s megtanult a gépek­kel bánni. Az 1950. évi aratás második hete után az újságok már írtak a csallőközcsütör­­töki gép- és traktorállomás traktorosáról, Siegl Máriáról s a múlt év őszén mint példás kombájnosnö, oklevelet kapott Nepomucky József földművelésügyi miniszter aláírásával Ma a malinovói traktorosbrigád példás ve­zetője és az 6 brigádja a tervet magasan a százalékon felül túlteljesíti. „Élni kezdünk” — mondja a szocializmus e fiatal úttörője. Siegl Mária számára csak most nyíltak meg az élet kapui. Türelmével és munkaszeretetével sokat munkálkodik népéért. Mintaképül vette a Szovjetunió elsó traktorosnőjét. Pasa Angelinát, aki ma a Leg­felsőbb Szovjet képviselőnője. Л kapitalista országok sajtója, rádiója és politikusai egyre nyíltabban hintik szét az ellenségeskedést és a gyűlöletet a népi de­mokratikus országok és a Szovjetunió ellen és propagálják az új háborút. A hadseregek és a fegyverkezés csökkentése helyett egyre erősebben fegyverkeznek, katonai szövetsé­geket kötnek. Még sokfelé lobognak a há­ború lángjai, melyeket a kapitalista hatalmak beavatkozásai gyújtottak meg és élesztenek. De a népek nem akarnak háborút^ Nem akar­nak új vérontást, új romokat, új pusztulást. És ki szenvedett legtöbbet a háborúban? Mi, nők. Mi, nők, veszítjük el a háborúban legdrá­­gábbjainkat, gyermekeinket, férjünket apán­kat. Ezért a nők a világbéke megőrzéséért az első sorokban állnak. A világ minden becsü­letes embere tudja, hogy le lehet fogni a há­borús gyújtogatok gonosz kezét, hogy el le­het hárítani a háborút, hogy meg lehet őrizni a békét. És ebben rejlik a nagy béke-világ­­mozgalom értelme és célja. Dolgozó népünk a szocializmus építésének minden szakaszán sikerrel valósítja meg a magasabb életszínvonal, a jobb élet feltéte­leit. De közben egy pillanatra sem szabad ттттштшшшт megfeledkeznünk az amerikai agresszorok fondorlatairól. Az összes békeszerető embe­reket áthatja a béke megvédésének törhetet­len akarata. Dolgozó népünk — felvértezve a szovjet nép tapasztalataival — megszilár­dítja néphadseregünk harckészségét, kifej­leszti a honvédő nevelést és rátermettséget. A Sväzarm — Sväz pre spoluprácu s ármadou, (A Hadsereggel Való Együttműködés Szövet­sége) főfeladata abban áll, hogy elmélyítse a dolgozó nép szilárd kapcsolatát hadsere­günkkel és államunk polgárait példás hazafi­akká nevelje. Az ilyen szervezet megalakítá­sát parancsolóan megköveteli a kiélezett nemzetközi helyzet. A kapitalista rendszer képviselői jól tudják, hogy hatalmukat csak új háborúk által 'tarthatják fenn és szélesít­hetik ki. Ezért Nemzetgyűlésünk 1951 'no­vemberében elfogadta a honvédő nevelésről szóló törvényt és ennek alapján aztán meg­alakult a Sväzarm, mint Köztársaságunk dol­gozóinak önkéntes szervezete. A Sväzarm­­nak fontos, felelősségteljes és nemes felada­tai vannak: a katonai, repülő és hadi-szak­ismertek propagálása a Sväzarm tagjai és az egész lakosság között, a katonai szakkikép­zés megvalósítása, a légvédelem és a vegyi háború ellem védelem népszerűsítése és meg­valósítása, és a tömeghonvédő sportok ápolá­sa. A Sväzarm alapszervezetei különféle tan­folyamokat rendeznek: tanfolyamokat soffő­­rök, motorkerékpárosok, traktoristák repülő­gépszerelők, meteorológusok kiképzésére. Köröket szervez mintázok részére, szervez műszaki rádióminimum-, légvédelmi, vegyi háború elleni védelmi köröket, különböző sportköröket úszás, síelés, lovaglás, evezés részére stb. Már ma, békeidőben jól elő kell készülnünk a honvédelemre, hogy szükség esetén sikere­sen tudjuk feladatainkat teljesíteni. Gottwald elvtárs mondta: „Hazánk honvédelmi készsé­gének megszilárdítását minden erőnkkel fo­koznunk kell, különösen most, midőn az im­perialisták egyre növelik háborús előkészüle­teiket. Mint szemünk fényét, úgy kell őriz­nünk fegyveres erőink és dolgozó népünk egységét.” Felhívjuk asszonyainkat, hogy lépjenek be a Svözarm-ba, hogy így az egész világ béke­harcosainak élenjáró soraiban álljanak. Veseiá E.. 9

Next

/
Thumbnails
Contents