Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1. szám

Krista Bendová-Kostrová. A béke éjszakája Ha felébredek éjjel, nézem gyermekem amint az ágyban alszik édesen. Elgondolom, mily szép ma embernek lenni. Anyának lenni. Mintha érezné. hogy föléje hajlok, felnevet álmában az Édes. Mintha tudná, hogy őrzi álmát sok ezer munkás kemény karja és boldog emberi remények. Mintha tudná, hogy semmi nem zavarja, felnevet álmában az Édes. Én megértem a gyötrő éjszakákat, amikor az anya a sziréna hangjára letépte kebléről a gyermeki szájat, a rózsaszínű, éhes, kicsi szájat. Mikor a setétben robbant gránát, bomba és a város vörös fényben égett, az anyai fül meghallotta a pokoli zajban, hangját gyermekének. óh, milyen jó ma milyen szép az élet! Álmában mosolyog gyermekem az. Édes. Számomra már teljes az élet. fénye gyermekem homlokán ragyog. Öröm békében élni — én vagyok az, aki felett őrt állnak — a gyermek alszik csendesen. A fél világ együtt, velem őrzi alvó gyermekem. Fordította: Oszvald Á. TCaéznoé iémezelek kié láza A kozmopolitizmus szószerint világpol­gárságot jelent. A íogalom a tőkés uralom társadalmá­ban keletkezett. Már az eredeti kifejezé­sében ellentmondás van, mert polgára valaki csak egy bizonyos társadalomnak lehet, s a világpolgárság azt jelentené, hogy mindenütt otthon van, pedig éppen ellenkezőleg, sehol sincsen otthon. Az osztálytársadalmakban az uralkodó osz­tályok világösszefogásának leplezésére szolgál. Páldául a világpolgárság jelentő­ségére jellemző, hogy nem törekedett a nemzeti érzés és kultúra fejlesztésére. Az egyház a latin nyelvet tartotta a közös nyelvnek, latinul akartak írni, hogy min­denütt értsék őket és nem a nemzeti nyelvükön. Ugyanígy a kiváltságos elő­kelő osztály az orosz cárizmus idején a francia nyelvet tartotta úgynevezett elő­kelő közös nyelvnek, úgyszintén az Osztrák Magyar Monarchia idején a né­met nyelv volt a szalónok nyelve. A világpolgárság fogalma a kiválasz­tottságot jelenti a dolgozó tömegek fö­lött és benne van a megfeledkezés a sa­ját nemzetének dolgozóiról, azoknak nyelvéről és azoknak életéről. A munkásosztálynak fel kell számolni ezt a fogalmat, mert ez éppen ellenkező­je annak, ami a világ munkásosztályát összeköti: a proletár nemzetköziség fo­galmával. A jelen időben a kozmopolitizmus je­lenti a világ kapitalistáinak és kiváltsá­gosainak — a pénznek, a tőkének — az összefogását, a világ dolgozóival szem­ben. A kozmopolitizmus a béke és a há­ború kérdésében természetesen a hábo­rús úszitok oldalán áll és a béke eszeve­szett ellensége. Képviselőiben nincs a szocialista hazafiasságnak egy mákszem­­nyi nyoma sem, odahúz és annak a ja­vára dolgozik, ahonnan minél nagyobb haszon van kilátásban. A CSEMADOK A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete széleskörű és sokirányú kultúrtevékenységet fejt ki a magyar dolgozók körében azzal a céllal, hogy terjessze a haladó magyar kulturális ér­tékeket és ezzel emelje a dolgozók esz­mei és kultúrszínvonalát. Ennek a mun­kának egyik fontos területe a káder­nevelés, mely kultúrpolitikai és szak­­tanfolyamok szervezése, valamint ke­rületi iskolázás útján nyer megoldást. A magyar kultúrmunkások részére 6-he­­tes kultúrpolitikai tanfolyamokat, az énekkarok, tánckörök, szinjátszó és ol­vasókörök vezetői részére pedig kéthetes szakképző iskolázásokat szerveznek, me­lyek biztosítják a szükséges kultűrveze­­tői káderek nevelését. Ezek a vezetők lesznek hivatva a kultúrmunkát minden vonalon eszmeileg és gyakorlatilag irá­nyítani, valamint biztosítani a helyicso­portok kultúrmunkájának magasabb színvonalát. A kultúrmunka egy másik fontos ága­zata a népdalgyűjtés. Az egyesület köz­ponti zenei osztálya rendszeresen fog­lalkozik az eredeti népdalok felkutatásá­val. Eredeti lelőhelyein, a magyar falu­ban tárják fel népi kultúrldncsünknek ezen értékes alkotásait, melyek a kapi­talista társadalmi rend hibájából már­­már feledésbe merültek. Ilyen népi kul­­túrértékeket fedeztek fel az egyesület népdalkutatói többek közt Gerencséren, Zsérén. Kolonban, Egyházasbáston, Mar­toson, ahol a falu öregjei énekelték a mikrofonba az általuk megőrzött szebb­nél szebb régi népdalokat. A feltárt nép­dalokat a zenei osztály művészi formá­ban feldolgozza, beiktatja az ének- és tánckörök műsorába és ezzel népünk közkincsévé teszi. A Szovjet barátság Hónapjában az egyesület széles körben propagálta nagy barátunk és szövetségesünk élenjáró kul­túráját. Többek közt hozzájárult a Prav­da kiadóvállalat által rendezett könyv­­kiállitásokhoz, melyekhez előadókat és vitavezetőket adott, akik előadásaikkal és a szovjetirodalomról megtartott viták irányításával nagyban hozzájárultak г haladó és szovjetirodalom népszerűsíté­séhez. Az egyesület pudmericei kultúr­politikai iskoláján rendezett könyvkiál­lításon a hallgatók 15.000 korona értékű könyvet vásároltak. A Központi titkár­ságon rendezett kiállítást ünnepélyes keretek között nyitották meg. A megnyi­tás alkalmával Vajda elvtárs, a kultúr­­osztály vezetője, értékes tanulmányban méltatta a szovjetirodalmat, majd az egyesület kultúrosztályának dolgozói ad­tak elő verseket, zeneszámokat és rész­leteket szovjet szerzők műveiből. Az ün­nepélyen résztvettek a Csemadok járási népnevelői is. akik nagy érdeklődést mu­tattak a kiállított könyvek iránt. A ki­állítás komoly anyagi és erkölcsi siker­rel zárult. A kulturális nevelés és a művészi alkotó munka társadalmi életünk, szo­cializmust építő munkánk egyik legfon­tosabb szakasza. Lapunk a jövőben rend­szeresen szándékszik foglalkozni a Csemadok tevékenységével, hogy dolgo­zó asszonyainkat tájékoztassa a magyar kultúrmozgalomról és tudatosítsa asszo­nyaink között a kultúrmunka szépségét, hasznosságát és társadalomépítő szeres Pét. P. E. Képeink a Csemadok Szovjetbarát cső portjának könyvkiállításáról, a legutóbbi kultúrpolitikai tanfolyam hallgatóiról és a népdalgyűjtésről készültek. Népdal­gyűjtésről készült képünkön Mészáros Rózái, 90 éves muzelai asszony énekel a mikrofonba. 11

Next

/
Thumbnails
Contents