Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1. szám
Krista Bendová-Kostrová. A béke éjszakája Ha felébredek éjjel, nézem gyermekem amint az ágyban alszik édesen. Elgondolom, mily szép ma embernek lenni. Anyának lenni. Mintha érezné. hogy föléje hajlok, felnevet álmában az Édes. Mintha tudná, hogy őrzi álmát sok ezer munkás kemény karja és boldog emberi remények. Mintha tudná, hogy semmi nem zavarja, felnevet álmában az Édes. Én megértem a gyötrő éjszakákat, amikor az anya a sziréna hangjára letépte kebléről a gyermeki szájat, a rózsaszínű, éhes, kicsi szájat. Mikor a setétben robbant gránát, bomba és a város vörös fényben égett, az anyai fül meghallotta a pokoli zajban, hangját gyermekének. óh, milyen jó ma milyen szép az élet! Álmában mosolyog gyermekem az. Édes. Számomra már teljes az élet. fénye gyermekem homlokán ragyog. Öröm békében élni — én vagyok az, aki felett őrt állnak — a gyermek alszik csendesen. A fél világ együtt, velem őrzi alvó gyermekem. Fordította: Oszvald Á. TCaéznoé iémezelek kié láza A kozmopolitizmus szószerint világpolgárságot jelent. A íogalom a tőkés uralom társadalmában keletkezett. Már az eredeti kifejezésében ellentmondás van, mert polgára valaki csak egy bizonyos társadalomnak lehet, s a világpolgárság azt jelentené, hogy mindenütt otthon van, pedig éppen ellenkezőleg, sehol sincsen otthon. Az osztálytársadalmakban az uralkodó osztályok világösszefogásának leplezésére szolgál. Páldául a világpolgárság jelentőségére jellemző, hogy nem törekedett a nemzeti érzés és kultúra fejlesztésére. Az egyház a latin nyelvet tartotta a közös nyelvnek, latinul akartak írni, hogy mindenütt értsék őket és nem a nemzeti nyelvükön. Ugyanígy a kiváltságos előkelő osztály az orosz cárizmus idején a francia nyelvet tartotta úgynevezett előkelő közös nyelvnek, úgyszintén az Osztrák Magyar Monarchia idején a német nyelv volt a szalónok nyelve. A világpolgárság fogalma a kiválasztottságot jelenti a dolgozó tömegek fölött és benne van a megfeledkezés a saját nemzetének dolgozóiról, azoknak nyelvéről és azoknak életéről. A munkásosztálynak fel kell számolni ezt a fogalmat, mert ez éppen ellenkezője annak, ami a világ munkásosztályát összeköti: a proletár nemzetköziség fogalmával. A jelen időben a kozmopolitizmus jelenti a világ kapitalistáinak és kiváltságosainak — a pénznek, a tőkének — az összefogását, a világ dolgozóival szemben. A kozmopolitizmus a béke és a háború kérdésében természetesen a háborús úszitok oldalán áll és a béke eszeveszett ellensége. Képviselőiben nincs a szocialista hazafiasságnak egy mákszemnyi nyoma sem, odahúz és annak a javára dolgozik, ahonnan minél nagyobb haszon van kilátásban. A CSEMADOK A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete széleskörű és sokirányú kultúrtevékenységet fejt ki a magyar dolgozók körében azzal a céllal, hogy terjessze a haladó magyar kulturális értékeket és ezzel emelje a dolgozók eszmei és kultúrszínvonalát. Ennek a munkának egyik fontos területe a kádernevelés, mely kultúrpolitikai és szaktanfolyamok szervezése, valamint kerületi iskolázás útján nyer megoldást. A magyar kultúrmunkások részére 6-hetes kultúrpolitikai tanfolyamokat, az énekkarok, tánckörök, szinjátszó és olvasókörök vezetői részére pedig kéthetes szakképző iskolázásokat szerveznek, melyek biztosítják a szükséges kultűrvezetői káderek nevelését. Ezek a vezetők lesznek hivatva a kultúrmunkát minden vonalon eszmeileg és gyakorlatilag irányítani, valamint biztosítani a helyicsoportok kultúrmunkájának magasabb színvonalát. A kultúrmunka egy másik fontos ágazata a népdalgyűjtés. Az egyesület központi zenei osztálya rendszeresen foglalkozik az eredeti népdalok felkutatásával. Eredeti lelőhelyein, a magyar faluban tárják fel népi kultúrldncsünknek ezen értékes alkotásait, melyek a kapitalista társadalmi rend hibájából mármár feledésbe merültek. Ilyen népi kultúrértékeket fedeztek fel az egyesület népdalkutatói többek közt Gerencséren, Zsérén. Kolonban, Egyházasbáston, Martoson, ahol a falu öregjei énekelték a mikrofonba az általuk megőrzött szebbnél szebb régi népdalokat. A feltárt népdalokat a zenei osztály művészi formában feldolgozza, beiktatja az ének- és tánckörök műsorába és ezzel népünk közkincsévé teszi. A Szovjet barátság Hónapjában az egyesület széles körben propagálta nagy barátunk és szövetségesünk élenjáró kultúráját. Többek közt hozzájárult a Pravda kiadóvállalat által rendezett könyvkiállitásokhoz, melyekhez előadókat és vitavezetőket adott, akik előadásaikkal és a szovjetirodalomról megtartott viták irányításával nagyban hozzájárultak г haladó és szovjetirodalom népszerűsítéséhez. Az egyesület pudmericei kultúrpolitikai iskoláján rendezett könyvkiállításon a hallgatók 15.000 korona értékű könyvet vásároltak. A Központi titkárságon rendezett kiállítást ünnepélyes keretek között nyitották meg. A megnyitás alkalmával Vajda elvtárs, a kultúrosztály vezetője, értékes tanulmányban méltatta a szovjetirodalmat, majd az egyesület kultúrosztályának dolgozói adtak elő verseket, zeneszámokat és részleteket szovjet szerzők műveiből. Az ünnepélyen résztvettek a Csemadok járási népnevelői is. akik nagy érdeklődést mutattak a kiállított könyvek iránt. A kiállítás komoly anyagi és erkölcsi sikerrel zárult. A kulturális nevelés és a művészi alkotó munka társadalmi életünk, szocializmust építő munkánk egyik legfontosabb szakasza. Lapunk a jövőben rendszeresen szándékszik foglalkozni a Csemadok tevékenységével, hogy dolgozó asszonyainkat tájékoztassa a magyar kultúrmozgalomról és tudatosítsa asszonyaink között a kultúrmunka szépségét, hasznosságát és társadalomépítő szeres Pét. P. E. Képeink a Csemadok Szovjetbarát cső portjának könyvkiállításáról, a legutóbbi kultúrpolitikai tanfolyam hallgatóiról és a népdalgyűjtésről készültek. Népdalgyűjtésről készült képünkön Mészáros Rózái, 90 éves muzelai asszony énekel a mikrofonba. 11
