Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5. szám
Az állami költségvetés minden dolgozó saját ügye A kormány az áldatlan emlékű kapitalista uralom idején is készített állami költségvetést és a parlament jóváhagyta ezt. A felszabadítás, de főleg a Februári Győzelem után bekövetkezett hatalmas fordulat visszatükröződik abban is, hogy népi demokratikus rezsimünk milyen költségvetést állít most össze és hogy Nemzetgyűlésünk milyen gondossággal tárgyalja ezt meg az összes dolgozók soha nem látott éber figyelmének kíséretében. A münchenelötti köztársaságban az állami költségvetés nem érdekelte sem a munkást, sem a dplgozó parasztot. A dolgozók tudták, hogy a költségvetés nem hoz számukra semmi jót és hogy az uralkodó burzsoázia a költségvetést csak arra aknázza ki, hogy az állami igazgatás terheit és a gazdasági bomlás következményeit a dolgozókra hárítsa. Ezt a tényt megalkuvás nélkül hangsúlyozta ki Gottwald elvtárs, mindön az 1932-es költségvetés tárgyalásakor a parlamentben ezeket mondta: „Két éve tart már a gazdasági válság. Már két éve kuruzsoltck és a helyzet egyre rosszabb lesz. Itt, a parlamentben szünet nélkül nekilendítitek a termelés kerekeit, de száz meg száz gyár áll és a gépeket rozsda marja. Ennek a ti válság-kuruzslástoknak ezer meg ezer munkás és kisparaszt esett már áldozatul." Ha a münchenelötti köztársaságban megálltak a gyárak, ha az állami bevételek egyre alacsonyabbak lettek, akkor a kormány még erősebben meghúzta az adóprést a kis dolgozók ellen, de egyúttal százmilliós adótételeket írt le a gyárosok javára. A költségvetés abban az időben a dolgozók kizsákmányolásának eszköze volt. Egész más hivatása van ma az állami költségvetésnek. Száraz számaiban az összes dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének ragyogó távlatait tárja elénk és arra serkenti dolgozóinkat, hogy becsületes munkájukkal járuljanak hozzá a költségvetés számainak megvalósításához és a szocializmus gyorsabb ütemű építéséhez. Köztársaságunk a felszabadítás után súlyos pénzügyi terhekkel küzdödött. A háborús károk egy billió koronára rúgtak. De ma, hála annak, hogy már nem a kapitalisták gazdálkodnak nálunk, nemcsak magas kemencéink, szép új gyáraink, völgyzáró gátjaink vannak, földjeinket nemcsak nagyteljesítményű traktorokkal és kombájokkal műveljük meg. hanem az 1950-es költségvetési év 30 milliárd korona fölösleget is mutathat fel. A kapitalista államokban már a költségvetésnek a puszta tárgyalása is félelmet kelt a dolgozókban. A mi dolgozó népünk nemcsak szerető gonddal kiséri a költségvetés parlamenti tárgyalását, hanem maga is közvetlenül részt vesz annak összeállító» sában. Képviselőink nemcsak a parlamenti bizottságokban tárgyalják meg a költségvetés egyes tételeit, hanem megbeszélik ezeket a munkásokkal és a parasztokkal is. Az állami költségvetés most első ízben képezi az állam egységes pénzügyi alaptervét. Költségvetésünk alapvető feladata abban áll, hogy biztosítsa állami nemzetgazdasági tervünk teljesítését, hogy emellett nyomást gyakoroljon vállalataink önköltségének csökkentése végett és - érvényesítse a gazdaságosság szocialista elvét egész gazdaságunkban. Az 1952-es állami költségvetés aktiv. 324,3 milliárd Kés bevétel és 323,5 milliárd Kés kiadás mellett 800 millió Kés költségvetési fölösleg mutatkozik. Az állami bevételekben döntő szerepet játszik az általános adó. Az általános adó tervezett hozama akkor válik valóra, ha termelésünk és elosztásunk teljesíti a tervet. Ha a személyi adók (béradó, mezőgazdasági és iparadó) nem is olyan fontosak a költségvetési bevételek szempontjából, mégis jelentős szerepet játszanak azért, mert mindnyájunknak tudnunk kell, hogy a dolgozók kollektívájához tartozunk, hogy az állami vagyon a mi tulajdonunk és hogy ezért ezzel éppen olyan takarékosan kell bánnunk mint a magunkéval. • Gazdasági előretörésünknek, a szocializmus építésének alapját az ipar, első sorban a nehézipar kiépítése képezi. Természetes, hogy. álíami költségvetésünk legnagyobb részét nemzeti és kommunális vállalataink tételei képezik. Traktorokat, mozdonyokat, turbinákat, esztergapadokat stb. gyártó gyáraink egyúttal tanúskodnak békeszerető építő • erőfeszítéseinkről. Míg az USA ez évi hadi kiadásai az összes költségvetési kiadások 80%-át teszik, Franciaországban 59, Angliában 50% - ot, addig mi a nemzetvédelemre és biztonságra csak 6,9%-ot fordítunk. Ez azt bizonyítja, hogy a mi költségvetésünk első sorban a békét és a szocialista építést szolgálja, míg a kapitalista államoké az imperialista háború előkészítését, ami a legszegényebb néptömegek kirablását vonja maga után. Az egész szocialista erőkifejtés értelme a nemzeti kollektiva kultúrájának és jólétének emelésében rejlik. Ezért költségvetésünk leghatalmasabb tételét — a nemzetgazdaságra fordított kiadások után, melyek az egész fejlődés alapját képezik — a kulturális és szociális szükségletek igénylik. Az állami költségvetés több mint 11 és fél milliárd koronát áldoz az iskolaügyre. Az óvodák költségei 66%)-kai emelkednek a múlt évhez képest; egész nap üzemben akarjuk tartani őket, hogy minél több nő kapcsolódjék be a termelésbe. Ez évben 700 millió Kös-t fordítunk a bölcsődékre. A költségvetésnek azok a tételei a legszebbek, melyek a családok, anyák és gyermekek gondozásáról szólnak. Költségvetésünk 501 millió Kés-t irányoz elő az új házasok kelengyéjére, 631 milliót anyasági szabadságra, 859 milliót szülési segélyre és gyermekkelengyére; ez utóbbi tétel 35-ször több mint az első köztársaság megfelelő tétele. A gyermeknevelésről államunk 6 milliárd 721 millió Kés családi pótlékkal is gondoskodik. A család- és gyermekgondozás milliárdos tételeit nemcsak a költségvetés számaiban olvashatjuk, kirajzolódnak ezek gyermekeink szép és egészséges arcán és anyáik büszke tekintetében. 1952-es állami költségvetésünk a legnagyobb kiadási tételt nemzetgazdaságunk további fellendítésének szenteli. Midőn a legnagyobb gondot fordítjuk további üzemek építésére, nehéziparunk megszilárdítására, akkor tudatosítjuk magunkban Sztálin elvtárs tanítását, hogy a nehézipar kiépítése a szocializmus építésének alapkövét képezi. Nemcsak fogyasztási javakat kell termelnünk, hanem gépeket és felszereléseket is, hogy fokozhassuk termelésünket. A szocializmus építésének alapvető feltétele a nehézipar felépítése, mely évről évre több traktort, szerszámgépet, a gyárak különféle gépeit állítja elő. 1952-es állami költségvetésünk 800 millió Kés fölösleget akar elérni. A kiegyensúlyozott, sőt felesleggel záruló költségvetés nemzetgazdaságunk nagy diadala. Ehhez pedig minden dolgozónak hozzá kell járulnia, jól kell gazdálkodnia munkahelyén, csökkentenie kell az önkölűségeket, teljesítenie kell a gazdasági tervet. Nagy eredményeket szülhet a dolgozók kezdeményezése. A komplex anyagtakarékosság, mely a trnavai Kovosmalt kezdeményezésére olyan szépen indult meg, az a módszer, melyet mindenütt alkalmazni lehet a termelésben és amely gazdag gyümölcsöket hozhat. Most sokat vitatkoznak munkahelyeinken a költségvetésről. A mi költségvetésünk ugyanis nem érthetetlen és elvont számok játéka dolgozóink előtt, hanem mindennapi munkájuk pénzügyi kifejezője. Minél jobban teljesítjük feladatainkat a gazdaságosság szempontjából is, annál jobban meggyorsítjuk a szocializmushoz vezető fejlődésünket, annál jobban meggyorsítjuk útunkat a boldog szocialista jövőhöz. Csehszlovák asszonyok! A dicső szovjet asszonyok példája szerint legyetek a szocializmus tevékeny építői hazánkban! Indítsatok tömegmozgalmat a nők között a szakképzettség megszerzéséért és fokozásáért! Minden erőtöket vessétek harcba a békeegyezményért, a haza felvirágzásáért és gyermekeink jövőjéért.
