Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
jjffijjf " ...............'■■•—' ■■ ................................... ......... ППУ/ / • Д / /1 * * * 2l * * 0------------------------—______________//V________________„ Komárom, 1952. január 26-án. Kedves Elvtársnö! Bizonyára emlékszel még rám. 1951 decemberében Harmónián voltam a magyar politikai Iskolában. Akkor kötelezettséget vállaltam előtted, hogy legalább 5 előfizetőt szerzek a „Dolgozó nő" számára. De örömmel tudatom veled, hogy nem 5, hanem 36 előfizetőt szereztem eddig. Nem is nyugszom addig, mig ezt a számot fel nem viszem legalább 50-re. Az 1952. februári magyar politikai iskolára már hat elvtársnőt nyertem meg, akik mindnyájan Gutáról jönnek majd. Bevallom, hogy ebben a munkámban segített a férjem is, mert nekem bizony olyan állásom van, hogy este nem igen mehetek sehová. így aztán elmondtam a férjemnek, mennyi hasznos, tudományos tapasztalatokat lehet az iskolában két hét alatt szerezni, és a férjem készséggel segített az agitációban. Most pedig még köszönetét mondok a „Dolgozó nő" első számáért, szép és jó tanulságos dolgok vannak benne, amikre minden dolgozó nőnek szüksége van. Végül kérlek, ne ítélj el egyszerű írásomért, én csak három elemi osztályt jártam ki, azt is csak félig, mert a szüleim nem járathattak tovább iskolába a kapitalista elnyomás miatt. Most pedig minden jót kívánok testvéri szeretettel Takács Franciska, Komárom Vita a vonaton Vágsellye és Érsekújvár közt utaztam. Sokan voltunk a kocsiban, lárma is volt elég, i világítás sem volt jó, hát abbahagytam az ijság olvasását és felfigyeltem a beszélge:ésre. Pintér Ferencné, galántai munkásasszony, vitte a szót. Elmondta, hogy jól megy a юга. A kommunális vállalat mosodájában lolgozik, havonta 5—6 ezer koronát is megceres. A férje meg a szabóiparban dolgosik, az is megekeresi a havi 4—5 ezer ko•onáját. De a szembenülő férfinek meg asszonynak nem tetszett a beszéd. „Magáíak könnyű, mert nincsenek gyerekei," veik ellene. „De bizony van, mégpedig háom — folytatja Pintérné —; reggel 6 órator beadom őket a napközi otthonba, kaplak ott jó kosztot, jól is bánnak velük, még írvos is ügyel rájuk. Este aztán hazaviszem iket és otthon kezdődik a jó családi élet.“ Jlt ott egy kulák asszony, aki azt mondta, logy nem is igazi anya az, aki a kis családát másnak adja; azelőtt is megvoltak az Mosoda .Képesített vasalókká'. emberek, mikor az aszszony nem ment munkába. De Pintérnének helyén van az essze, meg is felel rögtön. „Lenin elvtárs azt mondta, hogy a szocializmust nem lehet nők nélkül felépíteni, mert a nők az emberiség 51%-át teszik ki. Aztán amíg mi nem jártunk munkába, a kis családunk rongyos ruhában járt, az utcákon meg koldusok könyörögtek egy betevő falatért. Már akkor inkább csak dolgozzunk! No, és mi volt azelőtt? Már 9 éves koromban markot kellett szednem az édes apám után. ö is földnélküli napszámos ember volt, bizony nagy volt akkor az elnyomás, ma pedig jól élünk kezünk munkájából." El is hallgatott a kulákné, nem tudott mit válaszolni. Sok ilyen Pintérnére volna szükségünk, akik felveszik a harcot az igazságért. Búkor J. Rázs Alisz levele: A Csehszlovákiai Nöszövetség évzáró taggyűlései a királyhelmecl járásban szépen folynak. Tóth Mária kerületi instruktornő jelenlétében Helmecen január 31-én zajlott le össztaggyülésünk. Tagjaink kultúrcsoportja dicséretet érdemel. Szlovák és magyar szavalatok, orosz dalok és 30 tagból álló szavalókórus szórakoztatta a jelenlevőket. Igyekezni fogunk áthidalni a helyi nehézségeket, amelyeket az est folyamán — a Párt, a Nemzeti Bizottság és az egész Nemzeti Front képviselőinek jelenlétében — alaposan, minden oldalról megvilágítottak és megvitattak. Közös akarattal és erővel igyekszünk segíteni a lakás-kérdés nehézségein és Ígéretet kaptunk arra nézve is, hogy a dolgozó nő soronkivül kaphassa meg az üzletekben napi szükségleteit, ami munkateljesitése céljából igazán nagyon fontos volna. Járásunk többi községei között legszebben a géresi csoport gyűlése zajlott le Dr. Stark Erzsébet helyi instruktornő jelenlétében. Ott is szép kultúrszámok tették még szebbé az estét, majdnem minden ottani nő jelen volt. A gyűlés befejeztével gyönyörű terített asztal várta a jelenlevőket, melyet ottani asszonyaink szeretettel készítettek elő, hogy Így is bebizonyítsák részvételüket ami nagy békeharcunkban. Havrán Ferencné levele Csécsénypatonyról: A csécsénypatonyi nögyülés után Murányiné, — a Nöszövetség járási titkárnője — megkért, kísérjem át a Nöszövetség felsőpatonyi csoportjának kuítúrestélyére. Murányiné őszinte aggodalommal keresi az okot, hogy a csécsénypatonyi szervezet miért állt meg fejlődésében. A kérdésre nem tudok kielégítő választ adni. 9 hónapig az iparban dolgoztam és visszaérkezésem-A rozsnyóbányai Zslvena-Csehszlovákiai Nöszövetség sürgönye a Csehszlovákiai Kommunista Párt titkárságának Bratislavában. Mi, a Zsivena-Csehszlovákiai Nőszövetség rozsnyóbányai helyicsoportiának tagjai tiszteletteljes üdvözletünket tüldiük évzáró közgyűlésünkről. Egyben Ígérjük, hogy a Kommunista Párt vezetésével továbbra is hűségesen akarunk dolgozni a szebb holnapért, a békéért, a szocializmusért. A Zsivena-Csehszlovákiai Nöszővetség roznyóbányai helyi csoportja. Ugyanez a helyi csoport a következő sürgönyt küldte a Zsivena-Csehszlovákiai Nőszövetség központi hivatalának Bratislavában: Évzáró kögyűlésünkről szeretettelles üdvözletünket küldjük. ígérjük, hogy továbbra is kitartó összefogással akarunk dolgozni a békéért, gyermekeink szebb jövőjéért, a szocializmusért. A Zsivena-Csehszlovákiai Nószövetség roznyóbányai helyi csoportja kor magam is paszivitást tapasztaltam a helyi tömegszervezeteknél. Falum nevében megígértem, hogy igyekszünk a hibát megtalálni és orvosolni. Közben meg is érkeztünk a felsőpatonyi kultúrházhoz, ahonnan vidám zene és nótaszó hallatszik ki. Belépésünkkor asszonytársnőink meleg szeretettel, forró teával és édes süteménnyel fogadtak. A felsöpatonyi helyi csoport évi közgyűlése után tea — és tánc estélyt rendezett. Az örömteljes kacajnak, tréfának se vége, se hossza. Kissné asszonytársnőnk megkéri Miklósiné asszonytársunkat, hogy örvendeztessen meg minket is ünnepi köszöntőjével. Miklósné hófehérhajú, korát meghazudtoló, ragyogó szemű asszony. Mikor beszédjének ahhoz a részéhez ért: „Aki akarja a háborút, az álljon ide elém, ökölbe szorított kezekkel megvívok vele én", — érezzük, hogy az összes női kezek ökölbe szorulnak a világgyujtogatók ellen. Persze háborúra csak azok a kulákok spekulálnak, kik fájlalják, hogy már nem zsarnokoskodhatnak cselédeik felett. Felsőpatonyon a Nőszövetség ellenőrzi és törvény elé állítja a rémhírterjesztőket, példa erre Nagy Tibor kulak esete A közgyűlésen az asszonyok ígéretet tettek, hogy a EFSz — en belül versenyt indítanak a munkaegységekért és vállalják, hogy szocialista kultúrával nevelik és erősítik a falut. Már tanulják is a „Közös út“ cimü 3 felvonásos színmüvet, melyben szerepet vállaltak: Kiss Ferencné 8-gyermekes, Szamaránszky Lajosné 5-gyermekes és Elek Sándorné 4-gyermekes családanyák is. 2 Osztályozó munka a mosodában Gépesített mosoda
