Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1952-02-01 / 2. szám
ШЁРЕК KÖZÖTTI BÉKE MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT A Nemzetközi Sztálin-Békedíj izottság december 20-án a béke at kiváló harcosának ítélte oda z 1951. évi nemzetközi Sztálinékedíjat. Kuo Mo Zso, a Kínai udományos Akadémia elnöke, ietro Nenni, olasz parlamenti épviselő, Ikuo Ojama, japán proisszor, parlamenti képviselő, Moica Felton, a Koreában járt nemzetközi vizsgálóbizottság tagja, nna Seghers német írónő és Jore Amadó brazil író magas kitün:tése híven kifejezi a békéért háruló százmilliók érzéseit. Ismerjük ? magunkénak tekintjük bátor, éldamutató harcukat s különös liszkeséggel tölti el a világ asszoyait s köztük bennünket, nőket, agy két kiváló békeharcos asszony megkapta ezt a nagy nemzetközi itüntetést. Monica Felton nevét akkor islerték meg világszerte az asszoy’ok, amikor a Nemzetközi Demoratikus Nöszövetség bizottságáéi Koreában járt. Hazatérve Ang-KÉT NÖ AZ ÚJ SZTÁLIN-BÉKEDÍJASOK KÖZÖTT Anna Seghers liába, bátran hirdette a szabadságáért harcoló koreai nép igazságát. Londonban, Edinbourghban, Glasgowban, Coventryben és más Monica Felton városokban tartott beszédei sok angolt világosítottak fel. Természetesen az angol reakciós körök a rágalmak özönét zúdították rá és csak az angol nép erélyes tiltakozásán múlott, hogy nem tudták „hazaárulás“ vádjával bíróság elé állítani. Monica Feltont elbocsátották állásából, de a bátor asszonyt az üldözések és megtorlások sem tántorították el a koreai háború ellen, a békéért vívott harcától. Anna Scyhcrs, ez a kiváló írónő, világszerte ismert könyvek szerzője, egész életét a nément nép létérdekeiért vívott harcnak szentelte. Már a második világháború előtt harcolt a háború és a fasizmus ellen, majd a hitleri banda elől Mexikóba menekült és ott folytatta tovább harcos munkáját. „Hetedik kereszt“ clmü, magyar nyelven is megjelent regényében a német munkásosztály kálváriáját írta meg a hitleri idők borzalmai közt. Most, amikor az imperialisták új háborúra készülnek és ágyútölteléknek akarják felhasználni a német népet, — Anna Seghers ma is a békeharcosok első soraiban halad. Luxemburg Róza harcos élete Harminckét esztendővel ezelőtt, 919 január 15-én a reakció felbéslt gyükosai meggyilkolták Luemburg Rózát, a német forradalii munkásmozgalom élharcosát, luxemburg Róza 30 éven keresztül üzdött a jobb, az igazabb világért. törékeny szervezetű lengyel diákíny, aki tanulmányait a cári roszországban a „népek börtönéen” nem folytathatta, hamar iegtalálta a helyét a munkásmozalomban és a múlt század 30-as /eiben a német munkásmozgalomin vezető szerepet játszott. Amior 1905-ben kitört Oroszországin az első forradalom, habozás ílkül Lengyelországba siet és ítivan harcol a forradalomban. A irradalom bukása után, amint idjuk, tombolt a reakció. Kötél, úyó, száműzetés, börtön a forrailmárok sorsa. Luxemburg Róza a varsói börtönbe kerül és hosszú /eket tölt rabságban. A börtön im törte meg harci erejét, sőt egacélozta és még kérlelhetetleibb lett gyűlölete az elnyomók ánt. 1914-ben, amikor a német szociáldemokraták a bázeli határozat ellenére az imperialista háború mellett szavaztak, Luxemburg Róza az imperialisták rabló háborúja ellen foglalt állást és ezért a császári Németországban hosszú börtönbüntetésre Ítélték. A börtönből a császári Németország összeomlása után szabadult ki és ekkor Kari Liebknechttel, a forradalmi munkásmozgalom élére áll. A nagy Októberi Forradalom, Lenin és Sztálin harcos Bolsevik Pártjának győzelme döntő hatással vannak Luxemburg Rózára, most már felismeri az egyetlen helyes utat, amely a munkásmozgalmat győzelemre viheti, a forradalmat. A győzelmes Októberi Forradalom után megszervezi Németországban a Spartakusz-mozgalmat, majd 1918 decemberében oroszlánrésze van a Kommunisták Németországi Pártjának megalapításában. 1919 januárjában, amikor a német szociáldemokraták ismét árulásra készültek, s a Kommunisták Németországi Pártja harcba vitte a munkásosztályt, ez a törékeny és sokat szenvedett asszony a fegyveres felkelés élére 'áll és harcba indul a proletárforradalom győzelméért. Ekkor a szociáldemokraták bérence, egy Runge nevű volt német katonatiszt, százezer márka vérdíjért, amelyet az akkori szociáldemokrata belügyminisztertől kapott, puskatussal agyonverte Luxemburg Rózát és holttestét a Spree folyóba dobta. Hasonlóképpen végeztek a forradalom másik vezérével, Kari Liebknechttel is.
