Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
A Világ Béke tan ács határozatai kijelölik a békéhez ve aetö utakat és megteremtik a lehetőséget, hogy enyhüljön a feszültség a nemzetközi kapcsolatokban. Ezek a határozatok egyszerűek és világosak, kifejezik azt, amit az egész világ férfiainak és asszonyainak milliód követelnek és amire törekszenek. De egyúttal hangsúlyozzák, hogy jobban meg kell erősíteni, mint bármikor azelőtt, azoknak a harcát, akik a békét akarják és a békét védelmezik, ha diadalmaskodni akar a békés megoldás valamennyi feszült nemzetközi problémában. Cotton asszony beszámolójában rámutatott arra, hogy az egész világ asszonyainak széles tömegei óhajtják a békét és hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és ennek nemzeti szervezetei következetes és szívós harcot folytatnak a békéért. „Mi képezzük az emberiség felét — mondja a Budapesti Nemzetközi Kongresszus manifesztuma — és ha mi, asszonyok, szorosan zárt sorokban sorakozunk fel, akkor nem lesz háború/’ Egyre hangosabban csendül fel a nők hangja az egész világon, hogy elérkezett az idő, midőn zárt sorokban kell cselekednünk a béke megvédése céljából, midőn minden intézkedést meg kell tennünk, hogy valamennyi nő erőfeszítése egyesüljön a béke megvédésére. A Világ Béketanács rendkívüli ülésének határozatai meghatározzák a bókeharc fő irányát az adott felételek mellett. Gordon Schaffer úr a Világ Béketamács ülésén beszámolójában kijelentette: „Ha meg' tudjuk nyerni a csatát a szabad, független, demokratikus Japánért, szabaddá lesz a béke útja Ázsiában. Ha véget vetünk a szakadásnak Németországban, ha biztosítjuk az idegen seregek kivonását német területekről és ha megadjuk a német népnek a, lehetőséget, hogy megóvja függetlenségét és békéjét, akkor eloszlatjuk a háború felhőit Európa felett/’ A Béketanács ülése külön az USA, Franciaország, Nagy- Britannia és a Szovjetunió kormányaihoz intézett felhívásában kijelentette: „A Világ Béketanács legjobb megoldásnak tekinti a négy nagyhatalom értekezletének haladéktalan összehívását, azzal a céllal, hogy elfogadjon minden határozatot a német kérdés békés rendezése érdekében. A Világ Béketanács azt tekinti a legjobb megoldásnak, ha a német nép szabad választások útján önállóan valósítja meg egységét és olyan kormányt alakít, mely békeszerződést kötne mindazon államokkal, melyek ellen a hitleri Németország háborút vezetett. Ennek a szerződésnek el kell ismernie az egyesült, demokratikus, független és békeszeretö Németország szuverén jogait/’ A Világ Béketanács valamennyi ország nemzeteihez, valamennyi szakszervezethez, párthoz, szervezethez, egyházhoz, az ifjú nemzedékhez is fordult azzal a felhívással, hogy egyesítsenek minden erőt, tegyék lehetetlenné a különszerződések ratifikálását, hogy eszközöljék ki a négy nagyhatalom értekezletének összehívását, melynek békés úton kellene rendeznie a német kérdést. Szövetségünk és nemzeti szervezeteink figyelmének középponjában kell állnia a német és japán probléma rendezéséért folytatott harcnak az egész világ embermilliói követeléseinek szellemében. Cotton Eugénia asszony beszámolójában kitűzte felada tahikat ezen a téren. E feladatok ^fbban gyökereznek, hogy ezt a felhívást iparkodunk átad* minden nőnek, bármilyen párthoz is tartoznak, bármilyen politikai és vallási meggyőződéssel bírnak; a mi feladatunk, hogy egyesítsünk minden nőt az aktív tevékenységre a német kérdés békés megoldásának érdekében. Kevés idő áll rendelkezésre e különszerződések ratifikálásáig és ezért cselekedeteinknek elszántaknak kell lennlök és nem szabad időt vesztenünk. A NDNSz és nemzeti szervezetei szüntelenül harcoltak az egységes, demokratikus, békeszeretö Németországért. Tüntető felvonulások és gyűlések, aláírások gyűjtése, küldöttségek küldése a kormányokhoz, a német nők és a szomszédos országok asszonyainak határmenti találkozásai_ ez néhány formája a nők harcának Németország üjrafel. fegyverzése ellen. Ismeretes, hogy a nők e harc folyamán Nyugat-Németországban békegyüléseket tartottak, melyeken resztvettek a katolikus, evangélikus nők és a nők más szervezeteinek képviselői, mint például a „Frauenring“, „A Béke és Szadabság Ligája/’ a „Woman," a „D2SG" és más, „közös érdekkel bíró“ szervezetek, a hadkötelesek a-nyabizottságai, stb. A legkülönbözőbb nőszervezetek közös nyilatkozataira került sor Japánban is, a san-franciskói különszerződés ellen. Cotton asszony beszámolójában hangsúlyozta annak szükségét, hogy kapcsolatokat kell létesíteni mindazon nőszervezetekkel, melyek a békéért küzdenek. A nemzeti szervezetek tapasztalata azt mutatja, hogy a német és japán kérdés békés rendezéséért folytatott harcban közös nyilatkozatokra lehet bírni a nők különböző vallásos és egyéb szervezeteit. A bizottság javasolta azt is, hogy rendezzünk összejöveteleket és gyűléseket a városokban és a falvakban, a vállalatokban, városnegyedekben, házakban, hogy befolyásoljuk a kormány, a parlamentek és a különböző állami tényezők tagjait küldöttségek, levelek, petíciók útján, hogy nyilvánítsuk ki szolidaritásunkat a német és japán néppel, a német és japán nőkkel abban a harcukban, melyet a négy nagyhatalom értekezletének összehívásáért és a német és japán kérdés békés rendezéséért folytatnak. A Világ Béketanács határozata a koreai háború befejezéséről teljesen megfelél az egész világ millió meg millió aszszonyai érzelmeinek és gondolatainak. A Világ Béketanács, hogy véget érjen a koreai nép szenvedése és hogy megmaradjon, a béke, felhívja az összes nemzeteket, hogy követeljék a hadműveletek azonnal beszüntetését és a fegyverszünet aláírását a nemzetközi jog és szokások tiszteletbentar. tásának alapján, az 1925. évi genfi jegyzőkönyv ratifikációját és betartását minden országban, amely jegyzőkönyv eltiltja a bakteriológiai hadviselés eszközeinejí használatát. „E legközelebbi célok megvalósítása — mondja a határozat — lehetővé teszi a szliárd béke megalapozását Koreában, békés és igazságos rendezés útján, a koreai nép szabad akaratnyilvánításának tiszteletbentartásával és az idegen katonaság kivonása által az országból." Ab egész világ asszonya: csakúgy, mint az egész békeszeretö emberiség, felemelik tiltakozó szavukat az amerikai katonák által Koreában elkövetett kísérteties gonosztettek ellen. Cotton asszony kitűnő példákat sorolt fel, melyek arról tanúskodnak, hogyan követelik az anyák, a feleségek, a nővérek, fiaik, férjeik, testvéreik visszatérését Koreából és a koreai háború befejezését. Ezeket a példákat meg lehet százszorozni. Az angol nők Churchillhez intézett levelükben ezt írják: „Nem nyugszunk addig, amíg el nem érjük katonáink visszatérését hazájuk, ba. Kötelességünk ez fiaink és férjeink iránt, akik maguk nem beszélhetnek. Kötelességünk ez az egész világ nemzetei előtt. Felserkentjük az egész világot, hogy követelje a koreai háború befejezését, ha mindjárt a legnagyobb nehézségek merülnek is fel útunkon, olyan vihart keltünk, hogy a háború végetér." A „Békevédő Amerikai Nők” 1952. június 25-én Austinnak, az USA képviselőjének az Egyesült Nemzetek Szervezetében és Trygve Lyeneii nyilatkozatot kézbesítettek, melyben követelik az ellenségeskedések azonnali megszüntetését 7
