Newyorki Figyelő, 2000 (25. évfolyam, 1-3. szám)
2000-03-01 / 3. szám
2000. március 1. NEWYORKI FIGYELŐ 11 A KECSKEMÉTI ORTODOX ZSIDÓK ÉS ZSINAGÓGÁJUK TÖRTÉNETE A fenti című mű szerzője Somodi Henrietta, a cfáti (Izrael) Magyar Zsidó Múzeumnak magyarországi megbízottja, történész, aki temető- és zsinagógakutatással foglalkozik. Könyve a közelmúltban jelent meg. A magyar-zsidó kultúra történetének a következő nemzedékek számára való megőrzésében a munka megjelenését jelentős eseménynek tartjuk. A szerző a könyvet kísérőlevél kapcsán küldte be szerkesztőségünknek, amely utóbbi - meggyőződésünk szerint - túlzott szerénységről tesz tanúságot, mert a művet igen magas színvonalú kutatómunka eredményének tartjuk, amely megjelenésével méltán sorakozik a megőrzés eszméjének kultúrkörébe. A munka a Magyar Örökség Közalapítvány és Kecskeméti Zsidó Hitközség támogatásával jelent meg. A szerző Kecskeméten született. így témája adott volt. A könyv eleget tett az emlékállítás kötelességének a közel háromezer kecskeméti zsidó elhurcolásának emlékére. Jelentős szerepet szánt a szerző az ortodox zsinagóga megalapításának, pusztulásának, majd megmentésének történetére. Meggyőződésünk, hogy a könyv' nem csak a kecskeméti származású, az egész magyar-zsidó közösség érdeklődésére számíthat. ^ A könyv megrendelését kiadóhivatalunk készséggel továbbítja. . A neológ-ortodox szakadás eredete, lefolyása és következményei a hazai zsidóságon belül A szakadás eredete. A magyar ortodox és neológ hitközség államilag elismert szétválása példa nélkül áll a világ zsidóságának történetében. A felvilágosodás kora után a zsidó társadalom szinte az ország egész területén elvesztette egykori egységét. Jó része ugyanis elhanyagolta vagy éppen elhagyta vallási tradícióit, másik része viszont mereven ragaszkodott hozzájuk. Kecskeméten8 is hasonló folyamat indult el először gazdasági majd vallási vonalon, és hosszú évek alatt öltött olyan formát, hogy szervezetileg elszakadjon a két irányzat. Tehát Magyarország zsidóságának tagolódását a vallási modernizációra és asszimilációra kész neológ és a vallási hagyományt mindenekelőtt megőrizni kívánó ortodoxia ellentéte jellemezte. Az ortodoxia és a később neológnak nevezett irányzat konfliktusa az 1840-es évekre több oldalról is kibontakozott. A zsidóság polgárosodása Európa szerte szorosan összekapcsolódott a valláshoz a hagyományhoz való viszony átértékelésével. A vallási törvények változatlanságát hirdető ortodoxia és a vallásreformot kívánó neológia ellentétének jelentkezése Magyarországon már az 1810-es évekre tehető9. Az asszimilációval egybekötött polgárosodás meghirdetése a formálódó ortodox - neológ ellentétnek a vallási konfliktuson túlmutató jelleget adott: hatására az ortodoxia vallási törvényekhez való ragaszkodása az asszimiláció elleni tiltakozásán keresztül a környező társadalomtól való elzárkózás formáját öltötte a vallásrefor. mot vállaló neológ mozgalom kialakulása a későbbiekben a zsidóság tömeges mértékű asszimilációját tette lehetővé. MAUTNER * GUCK CORPORATION Real Estate, Brokerage, Management, Mortgages 1345 Third Avenue (between 76-77 Streets) New York, NY 10021 Phone: (212) 288-1999 A haladó és konzervatív tábor ellentéte az 1850-es években új lendületet vett. A vita a hazai zsidóság két pártja között a zsinagóga belső felépítése, az istentisztelet rendje, az iskolázás és a rabbiképesítés kérdése körül jelentkezett. A haladók és konzervatívok harca számos hitközösségen belül nyílt összeütközéshez111 vezetett. Éles vitákat kavart pl. a tóraolvasó asztal ibima vagy almemor) elhelyezése a zsinagógában, vagy’ máshelyen a női karzat rácsozatának magassága és sűrűsége körül alakult ki vita. A gyülekezetekben tapasztalható békétlenségek mellett a konzervatív tábor az 1860-as években nyilvánosan is a haladóktól való elhatárolódás igényével lépett fel. 1864-ben Hildesheimer Izrael, kismartoni rabbi nyilatkozatot tett közzé, amelyben az ortodoxia ismérveit taglalta. Eszerint ortodox zsidó csak olyan hitközségben találhat lelkiismereti nyugalmat, ahol lehetősége nyílik a vallási törvények szigorú betartására. A zsidó vallás11 magában foglalja az Isten által kinyilatkoztatott írott és hagyományozott tant, ki ezen tanok közül egy tételt is tagad, az egyben az egész Sinai kinyilatkoztatást tagadja. A vallási igazságokhoz tartozik a Dávid törzséből származó személyes Messiás eljövetelében való hit. Az ortodox zsidóság létét bizonyító nyilatkozatot 121 rabbi írta alá. Az 1860-as években12 egy' egészen szélsőséges konzervatív szárny formálódása indult meg. Vezetője Lichtenstein Hillel, közismert nevén Reb Hillel. Álláspontját röpiratok formájában fejtette ki, mindenfajta újítás kérlelhetetlen ellenfele volt. A neológ templomokat tisztátalan bálványtemplomoknak bélyegezte, tiltotta az európai nevek felvételét, a világias öltözéket, és a mindennapi érintkezésben a jiddis nyelv használatát követelte. A rabbikat óvta a világi tudományokkal való foglalkozástól, és a tiszta irodalmi nyelven való prédikálástól. A kupola alkalmazását a zsinagógákon idegen szokások utánzásának nevezte, a tóraolvasó asztal helyét a templom közepén határozta meg. A kórus és az orgona templomi alkalmazását az istentiszteletek megszentségtelenítésének minősítette. A szélsőséges ortodoxia követelései. Reb Hillel volt az értelmi szerzője annak a rabbigyűlésnek, amelyet 1865- ben Nagymihályon tartottak, amely a szélsőséges ortodoxia híveit gyűjtötte egybe. Az ott összegyűlt 24 rabbi az ország zsidó vallási törvényhozó testületének nyilvánította magát, s az alábbi zsinati határozatot hozta:1 1. Tilos hallgatni olyan templomi beszédet, amelyet idegen nyelven tartanak, a hivő köteles ezeket a templomokat elhagyni. A rabbik jiddis nyelven beszéljenek, melyet az ország jámborai használnak. 2. Tilos oly'an templomban imádkozni, ahol a bima nem középen áll 3. Tilos a templomra tornyot építeni. 4. Tilos a kántornak és az előimádkozónak ornátusban végezni a szent szolgálatot. 5. A női karzatot sűrű ráccsal kell lezárni. 6. Tilos a kórus énekét hallgatni, vele együtt imádkozni, és az ilyen imára áment mondani. 7. Tilos a kórustemplomba belépni, mert az ilyen templomok a hittagadás házai, és rosszabbak a pogányok templomainál. 8. Csak a szabad ég alatt szabad ifjú párt esketni. 9. Tilos bármilyen zsidó szokást, vagy az ősöktől örökölt szabályt megváltoztatni. A zsinat határozatait 71 rabbi írta alá. Az 1866-ban Budán kinyomtatott szöveget valamennyi hitközség megkapta és saját belátása szerint tett eleget neki. 1867-ben megalakult a Hitőr EgyletH. Az egylet késznek mutatkozott arra, hogy minden törvényes eszközzel megvédje Magyarország ortodox zsidóságát. Az egylet élén egy Pesten székelő, 21 tagból álló központi vezetőség állt. A konzervatívok a Hitőr Egylet vezetésével szervezkedtek. Programjukat Krausz Zsigmond munkája foglalta össze, miszerint a zsidó vallást két önálló felekezetként ismerjék el. Továbbá, együk vagy másik felekezethez tartozást hatóságilag elrendelt összeírás állapítsa meg, és ezt követően kerüljön sor a kongresszus összehívására, két felekezet egymástól független tanácskozásával. Ezért egy közös kongresszus összehívását és az arra beküldendő képviselők választását írják ki. Krausz és hívei a propaganda mezejére léptek és azt próbálták elérni, hogy minél több ortodox képviselje hitközségét a kongresszusban. A hitőr elnevezés híven visszaadta az egy'let alapgondolatát: hogy a hit veszélyben forog, és az egylet ennek megmentésére van hivatva. Fő fegyverük a Magyar Zsidó című hetilap volt, melyet egy ideig Krausz szerkesztett. A magyar jelző ellenére a lap nagyobb része német cikkeket közölt, és Krausz tételét visszhangozta. nevezetesen azt, hogy az ortodox és neológ zsidóság összeférhetetlen. Ez a szokatlan jelenség a magyar társadalom és a nagyvilág zsidóság figyelmét is magára vonta. KÖNYVESPOLC
