Newyorki Figyelő, 2000 (25. évfolyam, 1-3. szám)
2000-01-05 / 1. szám
2000. január 5. NEWYORKI FIGYELŐ 3 Egymásra találta magyarországi ÉS KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAR ZSIDÓSÁG Az egy év híján fél évszázada működő Magyar Zsidók Világszövetsége régi feladatát teljesítette az alábbi megállapodás létrejöttével Nehezen hihető ugyanis, hogy a magyar zsidóság és a külföldön élő egyedei hivatalos szervezete ezideig még nem talált egymásra és működésüket nem hangolták össze. Az alábbi megállapodással ez a hiány került pótlásra. Elégtételül adjuk annak pontos szövegét, mint fényes cáfolatát azon állításnak, hogy a Magyar Zsidók Világszövetsége nem fejt ki aktív működési MAC YA KOK SzA C1 ZSIDÓ ÍŰTKÖZSÉCEK SZÖVETSÉGE תירכ תולהקה תוידוהיה הירגנוהב Budapest ,VJJ .Síp u. 12. Nyilatkozat Mi, az alábbi dokumentum aláírói, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ), a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), valamint a Magyar Zsidók Világszövetsége (MZSVSZ) tisztségviselői, ama együttes szándékunkat juttatjuk kifejezésre, hogy a jövőben közösen, egymást tájékoztatva, információinkat szabadon cserélve, szoros és őszinte közreműködéssel, összehangolva tevékenykedünk a magyarországi és a tengerentúlon élő magy ar ajkú zsidóság sorsának felvirágoztatására. Tevékenységünk elsősorban a magyar zsidó kultúra ápolására, közös zsidó hagyományaink előtérbe helyezésére irányul. Vallásunk, őseink hagyatékának tiszteletben tartása, mártírjaink emlékének ápolása és az a küldetés vezérel bennünket, hogy soha feledni ne engedjük a világnak a XX. század ama szörnyűségét, mely az emberi történelem legborzalmasabb emberi ésszel legfelfoghatatlanabb kínjaként nehezül minden hittestvérünk lelkére. Legnagyobb boldogságunkra az Örökkévaló meghallgatta panaszainkat, és immár ötven éve újjászületett népünk Izrael állama. A demokráciába vetett hitünkkel valljuk, hogy minden hittestvérünk joga saját belátása szerint eldönteni hol kíván békés életet, illetve azt követő megnyugvást találni - legyen az akár a Szentföld, akár más ország. Minden erőnkkel azon munkálkodunk, hogy zsidó embertásainknak, bárhová is vezesse őket a sors, segítséget nyújtsunk zsidó hitük, tudatuk, kultúrájuk és hagyományaik ápolásában. Tevékenységünk során kiemelten foglalkozunk azon idősebb sorstársaink életének megkönnyítésével, akiknek az Örökkévaló vészkorszak túlélőként hosszú életet ajándékozott. Azon munkálkodunk, hogy azok az országok, államok, szervezetek, intézmények, vállalatok és bármely más létesítmények, melyek közreműködtek zsidó életek kioltásában, zsidók rabszolgamunkára kényszerítésében, vagy a zsidóságnak okozott bármely szenvedés előidézésében, most közös és egyéni kártérítések, kárpótlások formájában próbálják jóv átenni bűneiket. Anyagi, erkölcsi, és politikai súlyt helyezünk arra. hogy a vészkorszak tagadását fél évszázaddal a Holocaust után is eszközül felhasználókkal szemben emlékeztessük az emberiséget a szörnyűségekre. Erre irányul közös munkák azon része, melyben azért küzdünk, hogy az egyes országok törvénykönyvei a Holocaust tagadását büntetendő bűncselekményként foglalják magukba és megfelelően szankcionálják. További célunk, hogy ugyanezen országok vegyék kötelező állami tanterveikbe akár önálló óraként, akár a történelem-oktatás részeként a Holocaust tanítását, elemzését, és értelmezését. Temetőink rendbehozatala, imaházaink felújítása, emlékeink és emlékhelyeink ápolása, kórházaink, szeretetotthonaink és minden hitünkkel, vallásunkkal közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban lévő kegyhelyünk, intézményünk felvirágoztatása képezik napi munkánkat Vezetői tevékenységünk során sohasem egyéni érdekeinket, hanem közösségünk érdekeit, hitsorsaink életének megkönnyítését, a zsidó vallás és kultúra megújhodását és felvirágoztatását tekintjük mindenkori célunknak. Ezek megvalósításához kérjük az Örökkévaló áldását. Budapest, 1999. December Tordai Péter A MAZSIHISZ Elnöke Lancz Tibor A BZSH Elnöke Zoltai Gusztáv MAZSIHISZ és a BZSH Ügyvezető Igazgatója Dr. Farkas Ervin Az MZSVSZ Elnöke Káldor István MB. Alelnök Orbán Viktor miniszterelnök azt szeretné, hogy Semjén Zsolt, a kulturális tárca helyettes államtitkára legyen az, akivel a zsidó felekezet vezetői megbeszélhetik a közösségüket foglalkoztató problémákat. Semjén Zsolt a napi munkakapcsolat szmtjén lenne a felelős, a politikai felelősséget pedig Várhegyi Attila viselné. A miniszteri szintű problémákról Stumpf Istvánnal konzultálhatnának a felekezet vezetői, emellett Orbán Viktor is mindig készen áll személyes találkozóra. LIPTÁK BÉLA: jKÉRJÜK olvassa, terjessze és támogassa lapunkat Idéa ezen a szeptemberi napom délelőtt 10-11 lehet amikor oda érünk a budapesti zsinagóga kapujához, ahol egy fiú meg egy lány szorgoskodnak és percek alatt szereznek is nekünk (Pusztai Borbála személyében), egy vezetőt. A zsinagóga kapujában kis fekete sapkát nyomnak a fejembe, én meg automatikusan keresztet vetek és keresem a szenteletvíztartót, miközben Borbála folyamatosan magyaráz. Azt hallom, hogy ennél a 3,000 álló és ugyanannyi ülőhelyes zsinagógánál ugyan nagyobb a newyorki Emmánuel zsinagóga, de itt Középeurópában ez a legnagyobb. Megtudom azt is, hogy Feszi Frigyes, a romantikus magyar nemzeti építészetnek kiemlekedő mestere tervezte ezt a zsinagógát, mely 1856 és 1859 között épült fel. nagyjából ugyanakkor, mint a Vigadó. A zsidók 1855-ig nem vásárolhattak földet Magyarországon (csak bérelhettek), ezért kezdődött ez az építkezés 1856-ban. Bori szerint a szószék meg az örökmécses nem szokásos tartozéka a zsidó templomnak és csak azért látható ebben a templomban, mert Feszi katolikus volt és nem tudta, hogy ezeket a zsinagógában nem használják. Az elmúlt másfél évszázad során viszont a lűtközség annyira megszokta azokat, hogy' már ragaszkodik hozzájuk. így talán Feszi Frigyesnek is köszönhető, hogy olyan ismerős nékem ennek a templomnak a légköre. Borbála leültet, nevetve lefényképez.- miközben én csak vigyorgok a kis fekete sapkámban -, ő pedig megállás nélkül magyaráz. Megtudjuk, hogy ez a templom egyike a Magyarországon található 22 neológ zsinagógának. A neológ a zsidó vallásban olyan, mint a keresztényeknél a református, azaz reformzsidó, tehát modem, időszerű vallási közösség. A magyarországi vallásos zsidóság többsége ilyen templomokhoz tartozik. Bori szerint Magyarországon él Középeurópa legnagyobb zsidó közössége (80.000-en a fővárosban és az egész országban összesen 110,000), de közülük csak 25% vallásos és a templomokba járók közül is csak 600 fő tartozik az ortodox egyházhoz. Megtudjuk azt is, hogy megalakulásakor kétnyelvű (magyar és német) volt ez a hitközség. Ezért is van a templomnak két szószéke. A templomban azért olyan sok a kék szín, mert az a védelem, a biztonság színe. Ugyanakkor a mór és török hatás is érzékelhető. Azoknak tudható be a sokszínűség, a kő és fafaragások, virág és állatalakok, és persze a textilminták és szőnyegek. Ma az istentisztelet nyelve az óhéber, míg a szentbeszédé a magyar. Érdekes meggondolni, hogy a 6,000 fos templomban mikrofont egyáltalán nem használnak. A zsinagóga kettős tornya a nők és férfiak hitének egységére utal. de azért az egyenjogúság itt véget is ér. mert a nők csak fent a karzaton ülhetnek, a templom alsó része kizárólag a férfiaké A templom 5,000 sípú orgonájánál Magyarországon csak a Szent István Bazilika orgonája nagyobb. A zsidó hit szerint egy templom akkor válik valóban élő zsinagógává, ha abban ott található a Tóra. ami a Mózes öt könyvének héber neve és egyben a keresztény Bibliának első öt könyve. A zsidó hit szerint ezt az öt könyvet a Sinai hegven kapta Mózes és ő adta tovább a zsidóságnak. A zsidóság azokra a keresztényekre emlékezik a legtöbb hálával, akik a vészidőben a Tórát mentették. Ilyen volt az olasz Angelo Rótta és a magvar Apor Vilmos püspök is. A német megszállás alatt a zsinagógát náci központnak és rádióállomásnak használták a németek, majd az orosz megszállás idején bezárták azt. A $10 milliós költségű és főként a magyar-amerikai Lauder családnak köszönhető helyreállítás eredményeként új márványpadlót és padlófűtést is kapott a templom 1991-ben. A kommunizmus összeomlásával, a zsidó gimnázium és Európa egyetlen rabbiképző főiskolája is itt működik Budapesten. Ahogy sétálunk tovább a ..Hősök Temploma" felé (melyet Tony Curtis hozatott rendbe) és melyet annak a 10,500 zsidó származású magvar katonának a tiszteletére, emlékére építettek, kik az első világháborúban az életüket adták magvar hazájukért, megkérdezem Borbálát: „Mit tudsz 1944 július 6-ról? Mit jelent Neked Koszorús Ferenc neve?” Csodálkozva néz rám és hallgat. „Nem láttad a zsinagógával szemben, a Dohány utcai ház falán Koszorús vezérezredes emléktábláját?" Megint csak hallgat, majd megjegyzi: „Pedig, ha tett valamit a magyar zsidóság védelmében, úgy tudnom kellene róla!” „No nem baj. majd a múzeumban elmondják 1944 július- 6 -nak történetét, amiről az izraeli Tsvi Erez azt írta. hogy az az egyetlen és pcldanélküli esemeny. amikor egy, a nemetektől megszállott ország katonai erőt alkalmazott a zsidók deportálásának megakadályozására. Akkor majd Te is megtanulod, hogy ki volt Koszorús Ferenc és legközelebb Te. is megemlékezel majd róla!" - mondom, miközben lefényképezem őket Mártával a Wallenberg emlékmű életfája előtt. Az életfa minden egyes levelén egy a vészidőkben áldozatul esett személy vagy egy zsidómentő keresztény neve olvasható. Mikor beérünk a zsidó múzeumba. Bori átadja a vezetést egy idősebb hölgynek és ő maga is beáll mellénk hallgatónak. koszorús Ferencről... Dr. Regős Péter Az MZSVSZ Szóvivőié A MAZSIHISZ ÉS A KORMÁNY ÁLLANDÓ KAPCSOLATA A KÖZÖSSÉGET FOGLALKOZTATÓ PROBLÉMÁKRÓL
