Newyorki Figyelő, 1998 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1998-06-01 / 6. szám

NEWYORKl FIGYELŐ IHHS. jumus j SAJTÓTÜKÖR JLtterwuf, Society 323 East 79th Street New York, New York 10021 Tel.: (212) 288-0615 ALLEN LOUIS elnök HONTVÁRY MIHÁL Y alelnök MAUTNER MIMI alelnök, rovatvezető Készülünk a szezonzáró közgyűlésünkre, melynek fő témája a 110 éves jubi­leumra való felkészülés lesz. Közkívánatra megismételjük nagy sikerű kirándulásunkat Atlantic City-be június 18-án. Kellemes nyári üdülést kívánunk minden barátunknak! KÜLÖNLEGES NYÁRI AJÁNLATUNK New York - Budapest - New York nyári repülő jegy ára $685, érvé­nyes 90 napra Hat éjszaka budapesti első osztályú hotelban reggelivel, mindennapi programmal repülőtéri transzferrel csak $999 Vallásos utasainknak szigorúan kóser hotel ál! rendelkezésére Ön nem fogja elhinni!!! Ezen az áron a MALÉV NY-Budapest-NY járatán utazhat. Ezen kívül minden Budapestre látogató utasunknak biztosítunk in­gyenesfogászati, szem, valamint egy kozmetikai vizsgálatot, a legmo­dernebb eszközökkel ellátott budapesti klinikán. A klinika és az Ön budapesti szálláshelye között a szállítást INGYE­NESEN biztosítjuk, ehhez kérjük igényük előzetes bejelentését. Egész évben állunk rendelkezésükre olcsó repülőjegyekkel, szálláshe­lyekkel, hajóutakkal a világ bármelyik pontjára Metro-Jet Tra Vél Corp. 310 MADISON A VENUE, SUITE 516 new York, nYiooi 7 TEL: (212)973-0773, FAX: (212)973-0774 ÜZLETI ÓRÁKON KÍVÜL (212)673-3000 PRESIDENT: GÁBOR ÉVA ERDŐS ENSZ-NAGYKÖVET ELŐADÁSA A FÉSZEKBEN A Fészek Klub nagy érdeklődéssel kísért előadássorozatában május 20-án Erdős André nagykövet, Magyarország köztiszteletben álló ENSZ- fődelegátusa tartott előadást a világszervezet működéséről, ennek kereté­ben Magyarország szerepéről és várható NATO-tagságáról, valamint az Európai Unióba való esetleges belépésének hatásáról. A népszerű magyar diplomata világos képet nyújtott a korszakról, amely az országnak a Nyugathoz való csatlakozásával, a NATO-tagsággal és az Európai Unióba való befogadásával állana be. rakbau - igaz, csak latinul, inert a magyar fordításra egy évtizedig sen-A Vatikán bűnbánata A katolikus egyháznak a zsidókkal fenntartott kapcsolatokért felelős bizottsága tizenegy éves előkészítés után tizennégy oldalas dokumentu­mot tett közzé. Az Emlékezünk - *gondolatok a Simáról című szöve­get feltehetőleg maga II. János Pál hagyta jóvá. A nyilatkozat minden­képpen történelmi jelentőségű, bár nem előzmény nélküli. Benne szá­mos állásfoglalásra hivatkoznak a szervezők, többek között idézik azt a beszédet is, melyet a pápa 1991. au­gusztus 18-án Budapesten mondott a magyar zsidóhitközségek vezetői előtt. ,A szörnyű tragédia mindazon eltévelyedések szimbólumává vált, melyre az ember akkor képes, ami­kor Isten ellen fordul. ” Vizsgáljuk meg közelebbről a pá­pai nyilatkozatot, s vessük össze az­zal, amit a francia püspöki kar tett közzé 1997. szeptember 30-án, s amelyet Drancyban, a deportáló va­gont megjelenítő emlékmű előtt mondott el Mgr. Olivier Benangcr, Saint-Denis püspöke. Az eltérések és a hasonlóságok mindenképpen fi­gyelemre méltóak, s fényükben véle­ményt alkothatunk Gyulay Endre Szeged-csanádi püspök nyilatkozatá­ról, mely a Népszabadság március 18-i számában, két nappal a vatikáni nyilatkozat közzététele után jelent meg. A Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyettese még azelőtt, hogy megismerkedett volna a szö­veggel, sietett leszögezni: „nincs szükség arra, hogy a hazai egyház külön nyilatkozatban szóljon a múlt bűneiről: A vatikáni nyilatkozat legfőbb ér­deme, hogy elismeri a kereszténység különleges felelősségét mindazért, ami az elmúlt évezredben, különö­sen a huszadik század folyamán tör­tént. .Az Egyháznak a zsidó néphez fűződő kapcsolata minden más val­láshoz fűződő kapcsolattól különbö­zik.” Ezért nem tekinthető lezártnak a felelősség kérdése, s ezért hangsú­lyozzák a nyilatkozat szerzői, hogy Iz­rael népének tömeges, „ipari jelle­gű" elpusztítása egyedi, addig és azó­ta is ismeretlen dimenziójú kollektív tragédia volt zsidók és keresztények számára egyaránt. „Bár a zsidó nép mindig ragaszkodott »Szent Izrael­hez« és a Tórához, számos korszak­ban és tömérdek helyen sokat szen­vedett. De a Shoa minden bizonnyal a legszörnyűbb szenvedés volt. Az embertelenség, mellyel a zsidókat ül­dözték és mészárolták ebben a szá­zadban, felülmúlja azt, amit szavak­kal ki lehet fejezni. S mindezt csakis azért követték el velük, mert zsidók voltak. A bűntett nagysága számos kérdést vet fel. Történészek, szocio­lógusok, politikusok és filozófusok, teológusok próbálnak a lehető leg­­többel megtudni a Shoa valóságáról és okairól. Nagyon sok kutatnivaló van még hátra. De egy ilyen ese­ményt nem lehet egyedül a történel­mi kutatás kritériumai szerint megí­télni. Az »erkölcsi és vallási emléke­zetre« is építeni kell, különösképpen a keresztényeknél, s szembe kell néz­ni azokkal a komoly következtetések­kel, melyeket kiváltanak." Szembetűnő, hogy a keresztény-zsi­dó megbékélést szolgáló .vatikáni munkabizottság által szerkesztett szö­veg egészen más, általános megköze­lítésben tárgyalja a népirtásért viselt felelősség kérdését, mint a francia püspöki kar nyilatkozata. A zsidók és a keresztények kapcsolatának szen­telt harmadik fejezetben szó esik az egyház. hagyományos anti­­judaizmusáról, s a keresztények eb­ben gyökerező bűnbakképzéséről, de az Újtestamentumnak a hatvanas évektől, XXIII. János, majd VI. Pál ál­tal is elítélt, téves értelmezését, „a gyűlölet és a megvetés tanítását”a Va­tikánban sokkal élesebben választják el a modern, gazdasági, politikai és fajclméleti érvekkel operáló antisze­mitizmustól. A nyilatkozat, mely hi­vatkozik a német katolikus egyház­nak a zsidók mellett kiálló olyan veze­tőire, mint Bertram és Fulhaber püs­pökök és a Dachauban meggyilkolt, majd utóbb boldoggá avatott Lich­tenberg prépost, a Shoát, a zsidók megsemmisítését végső soron egy eredendően pogány, a vallással szem­beforduló diktatórikus rezsim művé­nek tekinü. S bár a dokumentum fel­teszi a kérdést: vajon „a néhány ke­resztény szellemben és szívben meg­gyökeresedett előítéletek nem könnyítették-e meg, hogy a nácik ül­dözzék a zsidókat ”, végső soron a ka­tolikus egyház felelősségét minimális­ra korlátozza a népirtásban. Idézi XI. Pius Mil brennender Sorge című, 1937 húsvéti enciklikáját a fajchnélet ellen - amit a magyar püspöki kar képviselői expressis verbis megtagad­tak, amikor 1938 tavaszán a Parla­ment felsőházában megszavazták az első zsidótörvényt -, és lényegében kiáll az utódja, XII. Pilis mellett, aki „képviselői révén zsidók százezreinek életét mentette meg". Xll. Pius pápaságának értékelése már Hochhuth zV helytartó cínúi da­rabjának bemutatása óta, a hatvanas évektől kezdve sok vitát váltott ki. Várható, hogy új dokumentumok is napvilágra kerülnek, melyek árnyal­ják szerepének megítélését: ebben az ügyben Magyarországról lega­lábbis nehéz állást foglalni. Ugyan­akkor elhamarkodottnak és szimp­tomatikusnak tarthatjuk, hogy a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar máris kategorikusan elzárkózott egy, a francia püspökéhez hasonló „nem­zeti nyilatkozat” megtétele elől. A kelet-európai nemzeti keresz­tény egyházaknak szembesülniük kell a huszadik századi történelem­mel, s ezt ez a mostani vatikáni nyi­latkozat nem pótolhatja. F.bbcn a szerzők idézik ugyan II. jános Pál budapesti látogatásakor elhangzott szavait, de térségünkről több szó nem esik. Holott a Shoa itt ment végbe, s a kelet-európai zsidók kö­zül szedte a legtöbb áldozatot. A va­tikáni nyilatkozat említést tesz a zsi­dó bevándorlás elől elzárkózó ke­resztény hagyományú nyugati orszá­gokról Észak- és Dél-Amerikában is, de egy szót sem szól azoknak a nemzeteknek az. egyházairól, me­lyek - néhány végtelenül tiszteletre méltó képviselőjüktől eltekintve - szótlanul nézték, mi történik 1941 és 1945 között a zsidókkal. Éppen azért, mert térségünkben keresztény egyházak a második vi­lágháború végéig „államok voltak az államban” - Szlovákia elnöke, a há­borús bűneiért kivégzett dr. Josef Tiso egyenesen katolikus pap volt! -, vagyis jelentős politikai szerepet játszottak, az önvizsgálatot, bár ha­logathatják, nem kerülhetik el. „Ma már beismerjük, hogy a hall­gatás hiba volt. Elismerjük, hogy a francia Egyház nem teljesítette a lel­­kiismerelct nevelő küldetését, s osz­tozik a felelősségben a keresztény néppel azért, hogy már az első pitla­­natló! kezdve nem nyújtott segítsé­get, amikor a tiltakozás és a védelem lehetséges és szükséges lett volna, még akkor sem. ha képviselői szám­talan cselben bátran viselkedtek” - nyilatkozták a francia püspökök. Gyulay Endre szavai viszont felidé­zik, hogy VI. Pál pápának az antisze­mitizmussal foglalkozó nyilatkozata már a Kádár-korszakban hozzáférhe­tő volt a nagyobb egyházi könyvtá­ki nem ért rá. Az. is tény, hogy míg nyugaton sokan foglalkoznak a Holocaust történeti, pszichológiai és teológiai okaival, ez. nálunk pusztán „a tudni nem érdemes dolgok tudo­mánya". Ez a szemlélet fényesen tük­röződik a Magyar Nemzeti Múzeum huszadik századi kiállításán, amit ajánlok az érdeklődők figyelmébe. Visszatérve a vatikáni dokumen­tumhoz: Roma lotnta, causa non li­­nita, azaz Róma megszólalt, de a vi­­» La csak most kezdődik, Pelle János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents