Newyorki Figyelő, 1998 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1998-06-01 / 6. szám
II NEWYORKI C I \W E Megjelenik havonta XXm. évi. 6. SMám -1998. június 1. An 2 dollár NÉHÁNY SZÓ A MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSOKRÓL Annak előre bocsájtásával, hogy külföldön élő magyarokat nem illeti választójog, néhány megjegyzést azért engedünk meg magunknak, mert megnyilatkozásainkban, mint eddig is, az ország érdekét tartjuk szem előtt. Kétségtelen, hogy az elmúlt négy esztendő alatt Magyarország nagyot nőtt a külföld szemében és az a törekvése sikerrel kecsegtet, hogy a NATO-ba bekerüljön és lehetővé váljék az Európai Unió tagsága. Ezek a külpolitikai sikerek előfeltételéül szolgáltak az ország gazdasági felemelkedésének és a jelenlegi, sok kívánni valót hátrahagyó pénzügyi helyzete javításához. A most hivatalba lépő kormány mindenek felett álló hivatása az lesz, hogy ezt a külpolitikát tovább vigye és az ország népszerűségét minden erejével fokozni igyekezzék. Régi, bár nyilvánvalóan naiv elképzelésünk az, hogy a kormány szakértőkből és nem csupán az uralmon levő párt vagy pártok tagjaiból alakuljon. Ez az elképzelés azt is igényli, hogy a felelős feladatkörökkel megbízott vezetők kellő felkészültséggel, képzettségi háttérrel rendelkezzenek. Nem kevésbé fontos a jelenlegi állapotok figyelembe vételével az, hogy az országban a közbiztonság megszilárduljon és a szélsőségek garázdálkodásának a kormányzat gátat vessen. Eddig is hangoztatott alapelvünk az, hogy a demokratikus állam a szólásszabadság és az emberi jogok tiszteletbentartása elvének figyelembe vételével a demokratikus államrendszer kötelessége - éppen a szabadságjogok biztosítása érdekében - a szabadságjogok elleni uszításnak gátat vetni. A demokratikus államrend nem köteles az ellene erőszakkal fellépő és törvénytelen eszközökkel eljáró megnyilvánulásokat büntetlenül és a garázdálkodásokat megtorlatlanul hagyni. Ezért emeltük fel szavunkat a múltban is az uszítok megfékezése érdekében, amely célt kétfajta eljárással látjuk megvalósíthatónak: 1. Az elkövetők ellen szigorú (felfüggesztést mellőző) büntetés alkalmazása és 2. A börtönbüntetés időtartalma alatt az elkövetők részére börtöntanfolyamok szervezése, amelyek alatt megtanulják a demokrácia, szabadságjogok és kultúremberi magatartás alapelveit. MÁRER GYÖRGY: A hivatalba lépő kormány legfontosabb feladatai vonatkozásában idéznünk kell ehelyütt Kovács László külügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint a politika legfontosabb feladata a stabilizáció megőrzése, az életkörülményeknek a gazdaság teherbíró-képességével összeegyeztethető javítása, a NATO- és az EU-csatlakozás sikeres befejezése, valamint a szomszédos országokkal való viszony fejlesztése. Mindezeket a célkitűzéseket csak úgy lehet megvalósítani, ha a felelős helyeken kipróbált és kellő felkészültséggel rendelkező személyek tevékenykednek. Ezért ajánlatos, hogy a személycserékkel kapcsolatos intézkedésekkel az új kormányzat csínján bánjék. A külföldi sajtó érthetően gondterhes megjegyzésekkel kiséri a választások'eredményét, ami még inkább indokolttá teszi annak megfontolását, hogy mi fontosabb: a régiek leváltása és újakkal való helyettesítése a párt hálájának kifejezéséül, vagy pedig nehezen pótolható szakemberek megtartása a felelős pozíciókban. A fentiek hangsúlyozásával kívánja a Newyorki Figyelő magára vállalt felvilágosító tevékenységét folytatni, - ellentétben a sajtó eléggé el nem ítélhető egyes megnyilvánulásaival, amelyek üres, tartalom nélküli puffogó frázisok használatával, tudálékosan, de semmitmondóan kísérlik meg a magyar kormányzat fáradozásait ócsárolni. fedor -UNITED NATIONS ________________________ EGYESÜLT NEMZETEK A világszervezetet újabb súlyos probléma foglalkoztatja: A nemzeti öntudat győzött Pakisztánban a józan ész és a racionális anyagi megfontolások felett, válaszul az indiai nukleáris kísérletekre tegnap Iszlámábád is felrobbantotta a maga atombombáit. Az indiai robbantások után a pakisztáni vezetők egyértelművé tették: a lépést fenyegetésnek tekintik, és megfelelő választ adnak rá. A két ország újabb háború, főként atomerő bevetésének veszélyével fenyegeti egymást és a világot. FIGYELŐ HUNG. PUB. CO. 136 East 39th Street, New York, New York 10016 Prof.August Molnár POB 1084 American Hung. Fund New Brunswick NJ 08903 VÁLÓJÁBAN KIT IS TÁMOGATUNK?! A New York-i "Figyelő" laptulajdonosa és főszerkesztője, Farkas Ervin, aki fél évszázadnál is hosszabb ideje tevékenykedik a magyar ügy előbbrevitele érdekében, gondterhelt arccal, homlokát ráncolva ül irodájában. Nem annyira éveinek, mint a vállán nyugvó terheknek súlya alatt, kissé megtörve, elkeseredetten jelentette ki, hogy amennyiben rövidesen nem tud segítséget kapni, úgy kénytelen lesz megszüntetni a lapot! Azt az újságot, amely majd egynegyed század óta szolgálja olvasótáborát mind az Egyesült Államokban, mind Kanadában és másutt a világon. Ez az idős úr, aki erőt vesz betegségén és nap, mint nap bejár irodájába, hogy eleget tegyen többszörös feladatkörének betöltvén mind a Magyar Zsidók Világszövetségének elnöki tisztjét, mind a "Figyelő” főszerkesztőjének nem mindig hálás teendőit, saját szülöttjének tekinti ezt a lapot, amelyet még a széltől is igyekszik megóvni Most huszonnégy esztendő óta először kénytelen kiejteni a halálos üéletet jelentő szót Miért? A felelet nem egyszerű, de mégis az! A magyar közösség valamiféle megmagyarázhatatlan, szinte rejtélyes oknál fogva elfásult talán? Avagy annyira elfoglalt lenne, hogy már saját ügyei sem érdekelnék? Nehéz ezt elhinni, de még annál is sokkal szomorúbb nap-nap után tapasztalni Hiszen évekkel ezelőtt volt napilapunk nem is egy, hetilapjaink, sőt folyóirataink jelentek meg. Ma mindössze három újság. szolgálja a New York-i magyarságot, ebből kettő hetenkint és egy csupán havonta lát napvilágot Elképzelni is lehetetlen, hogy egy magyar családnak ne legyen havi két dollár ötvenje, tehát napi nyolc centje a közös ügy előmozdítása és saját jólfelfogott érdekeinek szolgálata céljára. Most, ugye megjelent egy kis gunyoros mosoly az olvasó arcán és azt gondolja: „No néztl csak, ez a szépszavú újságíró most épp rá akar szedni, hogy fizessek elő erre az lapra, hadd dúskáljon a szerkesztőség a pénzben." Megnyugtatásul csak annyit, hogy az újság előállüói nem tobzódnak az anyagiakban, sőt az ékestollú munkatársak sem kapnak egy fityinget sem a cikkekért Ők csupán feláldozzák idejüket a magyar ügy szolgálatának oltárán. Legjobb eset, ha a tulajdonos ki tudja fizetni a nyomdaszámlát, de a postaköltségnek egy-egy hányadát sok esetben már a saját zsebéből kell előkotornia. így áll tehát a bál Felmerül egy másik kérdés: „Miért van szükség a magyarnyelvű sajtóra?" A felelet erre sem túlságosan bonyolult Sok az olyan magyar, aki a közelmúltban, vagy néhány esztendővel ezelőtt érkezett, nyelvtudás nélkül és bizony még most sem olvas angolul Persze vannak, akik már évtizedek óta itt élnek, de még mindig anyanyelvükön szeretnek böngészni Akadnak persze olyanok is, akik fennhangon jelentik ki: „Ők bizony már nem olvasnak magyarul", legalábbis addig, amíg hozzá nem jutnak valami magyar újsághoz, illetve folyóirathoz (Folytatás Végeredményben, aki nem itt született, vagy nem korai gyermekéveiben került ebbe az országba, mind szeret anyanyelvén olvasni Nomeg van mégegy legott jelentős és nyomós ok. Az a kisebbség, amely politikailag valami kicsit is akar nyomni a latban, jobb, ha rendelkezik valamilyen sajtóval, hiszen a politikusok szemében csak azok a nemzetiségek számüanak, amelyek, ha látszólag is, de egységesen fellépnek ügyük érdekében és ezt nyomtatásban is tudtára adják a világnak és nemcsak egymás vállán sírdogálnak. Az előfizetők gyarapodása elengedhetetlenül fontos egy újság szempontjából, de még annál is lényegesebb a hirdetők szaporodása. Köztudomású, hogy a vállalatok levonhatják összbevételük bizonyos százalékát az adóból, amennyiben azt hirdetésekre fordítják, tehát az üzlettulajdonosnak szinte semmibe sem kerül cégének népszerűsítése a 2. oldalon)
