Newyorki Figyelő, 1998 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám
1998. március L NEWYORKI FIGYELŐ 11 SCHEIBER SÁNDOR (Laudáció. amely elhangzott 1997. december 20-án Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermében, abból az alkalomból, hogy Scheiber Sándort Magyar Örökség díjjal tüntették ki.j Scheiber Sándor, a nyelvtudományok doktora, főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet volt igazgató professzora, a debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora, a szegedi József Attila Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, Kaplun-díjas, a Hebrew Union College, Cincinnati diszdoktora, a Baltimore Hebrew College díszdoktora, a Jewish Theological Seminary, New York díszdoktora, az American Academy for Jewish Research, Boston rendes tagja, a Hebrew University, Jerusalem címzetes egyetemi tanára, a hebraisztika, judaisztika, orientalisztika, nyelvészet, klasszika-filológia, textológia, irodalomtörténet, irodalomtudomány, bibliográfia, néprajz, tárgytörténet, kőnyvtörténet, illuminált kézirattörténet, művészettörténet, ikonográfia, történelem, művelődéstörténet, epigráfia és régészet tudományának világhírű művelője, a magyar-zsidó kultúra mindenese - mára szinte emblémája, jelképe -, a magyar kultúra és a zsidó tradíció elválaszthatatlanságának bebizonyítója, a magyar esszéirodalom nagysága, a magyar-zsidó prédikáció-irodalom nagysága, a szépirodalmi értékű magyar tudományos prózairodalom nagysaga, Budapest és Magyarország hírnevének öregbitője, egy egész nemzedék vigasztalója és útmutatója, ezerhétszáz publikáció - köztük negyvennégy köm''.' - írója, tudomány-, kultúra- és társadalomszervezö nagyság, Budapesten, a Kun utca 12. számú ház III. emeletének 27. számú lakásában született 1913. július 9-én, és ugyanitt halt meg 1985. március 3-án. Születésének és halálának, s tegyük hozzá, napjai múlásának földrajzi azonossága, az, amit úgy hívunk, hogy a szülőföldhöz való ragaszkodás, egyszerűen megható, megindító. A 1930-as években rendkívüli tudományos felkészültséget szerez, magyar nyelv- és irodalomból országos tanulmányi versenyen első dijat nyer, párhuzamosan tanul a Pázmánv Péter Tudományegyetem bölcsészkarán es a Rabbiképzö Intézetben. Rabbivá avatják és sémi nyelvészetből doktorál. Ezután egy évet Angliában tölt, Oxford és Cambridge könwtáraiban kéziratokat tanulmányoz. Külföldön éri a világháború kitörése, alig tud hazajönni. Ekkor már nemzetközi hírű tudós. Többször és csodaszeriien megmenekül a megöletestől. 1944-ben elveszíti édesapját, és Budapesten, a Vadasz utcai üveghaz pincéjében, a karjai közt lövik agyon édesanyját. Talán ezen nem hagyta el Magyarországot. A szellemi és fizikai romokból újjáépíti a Rabbiképző Intézetet. Szinte egymaga képviseli a holocaust utáni zsidó szellemi folytonosságot régiónkban, és biztosítja a maeyarzsidó művelődés túlélését. Megszemélyesíti a reményi. Annak a tenvnek. hogy ö len a magyar-zsidó tudományosság és szellemiség örököse, komolyságát, súlyát felelősségét mélységesen megélte. Minden Írásától megrendülünk. Minden munkájában, minden rezdülésében van valami katarktikus. Emlékek, transzcendentális viszonvok és valami mélységesen mélyről jövő egyszerű fájdalom járja át tisztán tudományos rendeltetésű írásait is. Talán a holt tudósok Írtak általa, talán a megöltek munkálkodtak tovább az ö révén. Talán ezért nem hagyta el Magyarországot A szó igazi értelmében vett mesterei, azaz szellemi vezetői, nem voltak. A legnagyobb hatást szakmailag Horváth János gyakorolta rá. emberileg pedig Heller Bemát. Egy tudományos tradícióhoz való hűséget és a Heller iránti szeretetet kell asm We are LOOKING FOR JOSEPH DIAMANT AND HIS FAMILY MEMBERS (daughter: Evelyn Arnett; grandson: Stuart Arnett). Mr. Diamant was bom on July 26, 1903 in Budapest, Hungary. Last known address in 1969/70 is 806 Amsterdam Avenue, New York, NY. Previously he lived at 3852 White Plains Ave, New York, NY. Joseph Diamant married Margaret Kleber-Diamant in 1961 in New York, who has passed away in 1969. Anyone who has information about these people or their descendants, please contact the FIGYELŐ office at 136 East 39th Street, New York, NY 10016, Tel.: (212) 683-5377 or Fax: (212) 684-6327_______________________ látnunk abban a tényben, hogy Scheiber kiemelkedő folklorista is volt. Hiszen a Scheiber zsenialitását egyik legkorábban felismerő Löw Immánuel folklorista is volt, Heller pedig - szive szerint - erre a tudományterületre szánta ót. Bármi legyen is az eredete Scheiber Sándor néprajzi elkötelezettségének, úgy-, annyit- és olyan minőségben alkotott e téren, hogy meg kellett volna kapja valamelyik egyetem néprajzi tanszékét. Ha tanszéket nem is. de baráti szivet kapott. Bálint Sándortól. Szegeden. Az éhező Bálintnak pénzt küld. az üldözött Bálintot meglátogatja. Magántanári székfoglalóját 1949-ben az akkor még nem kiüldözött Bálint tanszékén tartja Mikszáth Kálmán és a keleti folklór cimmel. Egyik legszebb, néprajzi ihletésű írását - Asztalból koporsó - barátja emlékének szenteli ezekkel a szavakkal: "Amikor az Alsóvárost Plébániatemplomból kihozták felejthetetlen barátom. Bálint Sándor koporsóját, szüntelenül arra gondoltam, hogj’ ezt is munkaasztalából kellett volna elkészíteni. Ezen értek és készültek örökbecsű munkái." A mélyen katolikus Bálinttal való barátsága a barátságtörtenelem - ha van ilyen - egyik legmeghatóbb példája. Talán ezert nem hagyta el Magyarországot. A róla szóló nekrológokban - amelyek a The New York Times-tól kezdve a Frankfurter Allgemeine Zeitung-ig mindenfele olvashatok voltak - megírtak: Scheiber Sándor eredményei nélkül nem tárgyalható az egyetemes középkori zsidó művelődéstörténet Nekünk ő mégis a magyar kultúra es művelődés polihisztora. Amikor az MTA Irodalomtudományi Intézetében az Arany János kritikai kiadást szerkesztették, többször fordultak Scheiber Sándorhoz - egy-egy vitás kérdésben döntsön az ö szava Mostanában készült el a Petőfi Irodalmi Múzeumban József Attila kéziratkatalógusa. Összeállítójától tudom, egyik legfontosabb forrásuk Scheiber publikációi voltak. Nemrégiben jelent meg Kosztolány i Dezső levelezése. A kötet szerkesztője mondta nekem, Scheiber cikkei nélkül nem lehetett volna összeállítani az anyagot. Haldoklása idejére eső munkája eppen Mikszath-levelekkei volt kapcsolatos. Címzetes egyetemi tanán székfoglaló előadása lett volna ez Szegeden. Megpróbált imi. de nem birta tartani a tollat. Felesegének diktálta a szöveget. Lemondóan megjegyezte: "Már irtam annyit, ami elég lehet egy életnek." "Sokszori és csillogó csábítással szemben itthon maradtam Marasztalt a magyar nvelv és irodalom szeretete" - mondta hetvenedik születésnapján. Talán ezen maradt itthon, pedig hívták világszerte, egyetemi tanszékek, rabbiképző intézetek élére, sőt, az 1970-es évek elejen felajánlották neki a jeruzsálemi Héber Egyetem központi könyvtára főigazgató professzori állását is. Amikor, hagyatékának rendezésekor, ráakadtam erre a felkérő levélre, azon tűnődtem, miből merített erőt ez a valóban könyvek közt és könyvekkel élő ember ahhoz, hogy elhárítson magától egy ilyen meghívást. Scheiber naplójában találtam egy' feljegyzését arról, hogy az egyik keletmagvarországi hitközség rabbija, 1944 nyarán, mielőtt fellépett volna hívei után a deportáló vagonba, letérdelt megcsókolta a földet es ezt mondta: nem ez a föld űz el engem. Amikor 1985 március 7-én eltemették Scheiber Sándort - tízezres, dermedten néma tömeg jelenlétében - akik ott voltunk, arra gondoltunk, hogy a magyar kultúra egy egész fejezetet adjuk át a rákoskeresztúri földnek 1997 december 12 Hidvégi Máté dr RIEDERMAN HERMAN ELHUNYT Mély megdöbbenéssel értesültünk Riederman Herman, közösségünk közszeretetben álló tagjának elhunytáról. Társaságunk közkedvelt, szeretetreméltó egyénisége volt, aki lelkesen vett részt a közéleti munkában. Hívásunkra Frieda nejével együtt közérdekű eseményeinken megjelent és az áldozatvállalásban részt vett. Nemes emlékét kegyelettel megőrizzük. Frieda asszonynak ezúton is meleg baráti részvétünket fejezzük ki,_________________________________ t
