Newyorki Figyelő, 1997 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1997-05-30 / 5. szám
FIGYELŐ Megjelenik havonta XXII. évf. 5. szám -1997. május 30. Ára 2 dollár PERCEMBERKÉK DÁRIDÓJA... A közelmúlt napok eseményei - a külvilágban és belvilágunkban is - elgondolkoztatok, magunkba szállásra buzdítanak és döntést követelnek jövőbeli magatartásunkat illetően. Vegyük először a tényeket sorra: A magyar-zsidó mártírünnepélyen elhangzottak a résztvevők lelkének mélyéig hatoltak. Tavaly a gyönyörű zsinagóga színültig megtelt, az idén, bizony, a férfiak részére kijelölt helyek fele hiába várt a hívőkre. Szomorúan alacsonyrendű az a kifogás, hogy aznap más rendezvények is voltak, hiszen utóbbiak nem azonos időpontban kezdődtek, ezenkívül néhány tagú küldöttség megtisztelhette volna mártírjaink emlékét, anélkül, hogy saját rendezvényük ettől kárt szenvedett volna. Két nappal később, az irodalmi emlékest résztvevői egyhangúlag adtak hangot érzésüknek, hogy részvételükkel, más, emelkedettebb világba tévedtek. Ez az est bizonyította, hogy kultúrális színvonal még mindig tud vonzóerőt gyakorolni a könnyű szórakozásba menekülő tömegekre. Közösségünk fenti megnyilvánulásain túlmenőleg, megdöbbenéssel kellett tudomásul vennünk, hogy egy nemrégiben itt elhúnyt magyar népellenes bűnös emlékére, akit 1944-es náci tevékenysége miatt az Egyesült Államok bírósága jogerősen megfosztott amerikai állampolgárságától és kiutasított, de határozatát annak betegsége miatt nem hajtotta végre, - alapot létesítettek, ami az abban résztvevőket Amerika törvényeivel szembenállóknak tűnteti fel és a közvélemény szemében az itteni magyarságot kompromitálja. Mindezek az események gondolkodásra, súlyos mérlegelésre késztetnek. Évtizedeken keresztül próbáltuk az itt élő közösséget meggyőzni, hogy a magyarság egyetlen útja az összefogás, a demokratikus eszmék jegyében. Ez magában foglalja a világtörténelemben páratlan tömeggyilkosság áldozatainak kegyeletét, a gyűlölet megújulásának elfojtását, a dicstelen múlt szereplőinek leleplezését és annak bebizonyítását, hogy méltó helyünk van a demokratikus népek közösségében. A mostani helyzet láttán úgy érezzük, hogy a kerekasztalkonferencia eszméje, amelynek megvalósításáért jó néhány éve küzdünk szűk baráti körünk segítségével, elavultnak mutatkozik. Vigaszunkra csupán Ady Endre sorai szolgálnak: A PERC-EMBERKÉK UTÁN Otthon bolondját járja a világ, Majmos, zavaros, perces, hittelen, Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák. Magyar Bábelnek ostoba kora, Ments Atyaisten, bogy bennelegyek: Engemet kötnek égbeli jegyek S el kell hogy jöjjön nászaink sora. Most perc-emberkék dáridója tart, De építésre készen a kövünk, Nagyot végezni mégis mi jövünk, Nagyot és szépet, emberit s magyart. Robogok honról rejtett vonaton, Ebek hazája ma, nem az enyém S ha marad csak egy hívőm, szent legény, Még a holttestem is ellopatom. Ez a ricsaj majd dallá simul át, Addig balottan avagy éberen Pihenjen a szent láz s az értelem, Míg eltűnnek a mai figurák. Magyar leszek majd, hogyha akarom, Ha nem sutáké lesz itt a világ, S fölcsap minden szent s igazi láng Rejtekből avagy ravatalon. fedor UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A NATO KIBŐVÍTÉSÉNEK KÜSZÖBÉN A nemzetközi sajtó új történelmi fejezet kezdetének minősíti a NATO és Oroszország között létrejött "Alapító Okirat" aláírását, amely megteremti az aláíró hatalmak békés együttműködésének szabályait. Oroszországnak már nem kell tartania attól, hogy a nyugati hatalmak nukleáris fegyvereket fognak elhelyezni a keleti határokon; Az aláírt okirat új közös tanácsot létesít, amely biztonsági kérdések tárgyalásában lesz illetékes. A NATO kiterjesztéséhez Jeltsin az okirat aláírásával hozzájárult, amivel megnyitotta az utat Magyarország és a többi, annak idején a varsói paktum alá tartozott állam NATO-tagsága felé. Ebben a témakörben azonban a nyugati hatalmak között még távolról sincs egyetértés. Az Egyesült Államok ezidőszerint három keleteurópai állam: Magyarország, „ Lengyelország és Csehország felvétele mellett kardoskodik, a nyugati partnerek további két államot, Romániát és Szlovéniát is egyidejűleg felvenni kívánják. Franciaország Romániát, Olaszország pedig Szlovéniát akarja tagként az "első kör"-ben. tw^jiHWfArfflrwfww^ FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York,N.Y.10016 Az új tagok felvétele távolról sem könnyű feladat. A most említett problémán túlmenően, a kiterjesztésbe az Egyesült Államok szenátusának is beleszólása van, amely a kibővíréssel járó kiadások ügyében dönteni hivatott. A szenátusban jelentős hangok szólnak a terv ellen, mert az milliárd dollárokra rúgó hozzájárulást igényel. Magyarországon pedig a csatlakozás kérdésében végső fokon népszavazásnak kell döntenie. Mindkét tényező azonban, jelek szerint nem fogja akadályozni a kibővítést, mert az amerikai szenátusban a többség biztosítottnak látszik, Magyarországon pedig az ellenzék többsége is szeretné az ország felvételét. A NATO kiterjesztésének ügye magyar vonatkozásban külpolitikai sikernek számít, mert a döntésre hivatott hatalmak mindegyike Magyarországot az első körben felveendő államok közé sorolja - azon megállapítás kapcsán, hogy az ország egyenes vonalban halad a demokrácia követelményeinek megvalósítása felé. (Ez utóbbi a Newyorki Figyelőnek is szerény, de hő kívánsága...)- fedor -NEWYORKI
