Newyorki Figyelő, 1995 (20. évfolyam, 1-9. szám)

1995-01-17 / 1. szám

1

1995 január 17.

NEWYORKI FIGYELŐ

SCHÖNER ALFRÉD:

SCHNAPP LEA:

HOL VAGY ?

FEJEZETEK BUDA ZSINAGÓGA-ÉPÍTÉSZETÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL (1)

Az 124142-ben végbement tatárjárás után IV. Béla király alapította meg a budai Várhegyen a Várnak nevezett budai várost, Magyarország új fővárosát. (2)

A budai Várban, az 1240-es évtized második felétől fogva — magyarok, németek, majd franciák,vallonok, olások mellett — zsidó telepesek is tekintélyes sómban jelentek meg. Elődeik a magyar királyság megalapításának korától fogva serepeinek történeti emlékeinkben.Budán, az újonnan alapított fővárosban való letelepdésük idejét 1240-1250 közé tehetjük. (3) - úja Zolnay László, a budai várépítés történetének egykorijeles kutatója. (4)

A gyülekezet nyolc évszázada egy vérzivataros múlttal rendelkező kisebbség viszontagságos históriája. Napjainkat az állam és vallás törvényei határozták meg. Az emberek - nagyobbrészt - befelé fordultán, zárkózottan éltek. Falakkal nem határolt gettó az otthonuk. Gondolkodásmódjukat az evezredes hagyomány formálta. Mindig útra készen álltak. De zsinagógáik, amelyek egyszerre az istenti stelet helye és tanház, már olyan stílusban épültek, mint a kor többi, magyarorsági templomai (5)

ÓBUDA

Okmányok serint már a XIV. sázad elején éltek e helyen zsidók,s a XV. században már gyülekezetét is alkottak. Az újkori zsidó hitközségek a földesurak fennhatósága és védelme alatt születtek és fejlődtek.Igy történt ez Óbudán is.(6)

A Budai Építő Bizottság sakértőket kül dött ki 1817-ben, hogy eldöntsék, kell-e új templomot építeni a régi, ross állapotban lévő zsinagóga helyére.

A sakvélemény eredményeképpen az új zsinagóga tervezésével Landherr Andrást bízták meg. Az alapkő letételtől a felavatásig mindösse másfél estendő telt el. 1821. július 20-án ünnepélyes körülmények között felavatták az épületet, amely az európai zsinagóga művészet egyik remeke.

A zsinagóga homlokzatának képlete: a-b-a. A homloktér középpontjában talpazaton álló,hat korinthosi osloppal tagolt előcsarnok látható.Az oszlopok talplemeze felett attikai lábazat emelkedik. A gerendatag feletti képszékben héber nyelvű szöveg olvasható:

“íuiN nnnn roan .

□INH 'ÍZŰ nvm .. ^Knui ■> mii run nun “2K v'au unai

(- Minden imádságot, műiden könyörgést, mely bármely embertől ered egész Izrael népe közül... és kiterjeszti kezeit e ház felé. - I. Királyok 8.38.) (7)

A zsinagóga homlokzati terét az architravon lévő háromsögű oromzat uralja. A tympanon közepén kör alakú nyílást láthatunk, amelyet két oldalról egy-egy ferde tetejű negyedpillér határol. Az orompárkányok találkozásánál -a zsinagóga homlokzatának legmagasabb pontjaként - márványból készült kettős kőtábla magasodik. A kőtáblákon kétszer ötsoros megosztásban — héber betűkkel a tízparancsolat igéinek kezdő savait olvashatjuk.

A zsinagógára jellemző formajegyek: nemes arányok, letisztúlt formák, monumentalitás, harmónia.

Landhen András, akit a magyar neoklasszikus építését egyik reprezentánsának tartanak, formanyelvét kiváltó kortársának, Polláck Mihálynak korai alkotásaiból tanulta. (8) A zsinagóga előképének, Polláck fiatalkori műve, a Deák téri evangélikus templom tekinthető.

A zsinagóga falán 1957-ben a következő táblát helyezték el: - Műemlék. Épült 1820-21- ben Landherr András tervei serint az itt állott XVIII. századi zsinagóga helyén. -A templomot 1900-ban, 1948-ban, 1975- ben renoválták. - Jelenleg a Magyar Televízió stúdiónak hasnálja. Új funkciója környezetét is átformálja. Korábbi kerítését és környezetében álló földszintes lakóházakat is lebontották. -(9)

ÚJLAK

Újlakon 1888-ban késült el az a neogót stílusú téglaépület, amely, a mai Frankel Leó út 49. sám alatt található. E templom a magyaromig) zsinagóga művéset ékszerdoboza. Nyugati homlokzatát két fapillér három résre tagolja A bérház ölelte épület két sélső kapuzatán a nők részére fenntartott karzatra, a középső portálon át, amely a nyugati homlokzat falsíkja előtt helyezkedik el,a zsinagóga belső terébe juthatunk. (10). A főhomlokzat középső tengelyének ritmikusan isnétlődő eleme a hatsögű Dávid-csillag.

A bejárati ajtókon, a kapu feletti félkörívban, a gótikus ablakkeretben és a csúcsív tetején ismétlődik e motívum. A zsidó vallás e régi jelképének kialakulását így foglalja össe Kohlbach Bertalan: - Az ölelkező háromsög a fölfelé törekvő a világosság ura (Ormuzd) é a csúcsával lefelé fordított háromsög a rombolás istene (Ahriman simbóluma), t.i. Ad-náj, a világosság és sötétség alkotója, a béke megalkotója é a rossnak a teremtője. - (11) A jeles folklorista hipotézisét Jesájá 45. 7. versére vezeti vissa:

linn Hím “iiM 1 ui mm cn^ui rmiu nuia 'n

- Aki alkot világosságot és teremt sötétséget, serez békét és teremt rosszat, én az Örökkévaló teremtem mindezeket. - (12)

A zsinagóga falát stukkó vúágdíszítés tesi árnyalttá. A templom tetején két kőtábla magasodik, rajta a tízparancsolat igéi. Az előcsarnokon kerestül érkezünk a belső térbe, ahol a leglátványosabb rés a meghitt hangulatot teremtő frigysekrény, amelyben Mózes öt könyvének tekercseit őrzik. E tóratekercsek — a lágymányosi kis zsinagógában lévőkkel egyetemben — a legjelentősebb üyen jellegű gyűjtemények közé tartoznak Magyarorságon.

A Fellner Sándor tervezte Frankel Leó úti templomot, belső enteriőrjét és külső architektúráját felújították. (13) Most régi pompájában ragyog és a Károli Gáspár téri imaházon kívül,; az egyedüli zsinagóga, amely húnökként megmaradt azon husonöt budai imaházból, ahol héber nyelven imádkoztak az Egek Urához.

*

JEGYZETEK

1. E sorok írója az óbudai zsinagóga eladása előtt utolsóként prédikált a zsinagógában.

Mint a Frankel Leó úti zsinagóga közel tíz évig volt rabbija, 1994. szept.4.-én dr.Schweitzer József országos főrabbival és dr. Singer Ödön budai főrabbival együtt avatta újjá a renovált újlaki zsinagógát.

2. Buda alapításáról:

a. Salamon Ferenc, Budapest története I III. Budapest, 1885.

b. Gárdonyi Albert, Magyarország középkorifővárosa, Századok 1944.

k c. Zolnay László, Opus Castri Budensis. A XIII. századi budai vár kialakulása, Tanulmányok Budapest múltjából, XV7 (1963). in Zolnay László, Buda középkori zsidósága,Budapest, 1968. p.57

3. Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon. I. Budapest, 1884.

Scheiber Sándor, Magyarországi zsidó feliratok, Budapest, 1960. in Zolnay László, i.m. p.57.

4. Zolnay László, Lm. p. 13.

5. A magyarországi zsinagógák építészetéről néhány összefoglaló mű már napvilágot látott. Lásd: Heüer Imre, Vajda Zsigmond, The Synagogues of Hungary: An Album, New York, 1968. Magyarországi zsinagógák. Főszerkesztő: Gerő László. Szerzők: Gazda Anikó, Kubinyi András, Pamer Nóra, Póczy Klára, Vörös Károly, Budapest, 1949.

ÁJEKÁ - betűzöm, majd magyarra ültetem át a héber szót,melyet egy szomorú, szép kivitelezésű könyv címlapján olvasok.

Az Úristen ezzel a szóval illette az első megtévedt embert, aki még azt hitte, hogy el lehet bújni az igazságszolgáltatás elől...

A könyvet Szárá és Joszef Katz állította össze, avagy írta és sírta a betűket. Akiknek Juda Katz fia 1982-ben tűnt el a „Szultán Jákov" hadművelet során. A könyvben a Katz-házaspár elmeséli a 12 éve folytatott harcot, melyet fiúk sorsának kiderítéséért vívnak. Szára és Joszef Katz a vészkorszak túlélői, akik Mauthausenben is szenvedtek. A könyv első oldalán olvashatók Juda fiúk utolsó szavai édesapjához: — Akik a Soát túlélték, azoknak mentességük (zákáj) van." Szárá és Joszef ezt a „zákáj-t" akarják felhasználni az ellenséges és í baráti országokban való közbenjárásra Mondják meg nekik...ÁJÉKÁ - hol van ? a fiúk és a többiek. A 175 oldalas, kemény kötésű könyv fedőlapján Juda mintha bíz tatóan mosolyogna, szemeiből az élet sugárzik. Úgy érzi a szemlélő, hogy a szülők reménysége valóra válik és boldogan fogják kiáltani a hála imáival, hogy „Juda él,Juda él.* A kép hátterében tűzszínű és narancssárga a világ. De...Szára és Joszef már megtanulták, hogy tüzön-vizen át is életben lehet maradni.

Nem tudom betartani a sorrendet, előlről-hátulról, oda-vissza lapozom, olvasom a könyvet és döbbenek rá, mire képes két szenvedő lélek. Kőről kőre, egyik helyről a másikra vándorolva juttatják el üzenetüket a világ sok-sok országába, ahonnan együttérzést és segítséget kaphatnak. Kérő szavuk eljutott Németországba, Svájcba, Hollandiába, Angliába, Franciaországba, Oroszországba, az Egyesült Államokba, Egyiptomba,Magyarországra és Ausztriába. Az említett országok államfőinek levelei a könyv lapjain, apró jelek, feljegyzések arra utalnak, hogy van remény. A könyv amúgy is annyira lebilincselő, hogy ez magában Véve is csoda. Látogatások az államfőknél képekkel illusztrálva. Például, Kurt Waldheim volt osztrák kancellárnál tett látogatás alkalmával beszélgetés közben Waldheim alatt összetört a szék. Nem maradnak ki a nagy rabbikhoz vezető utak sem. Elmentek a braclavi rabbi sírjához Oroszországba, Urnán városába, unokáik kíséretében. Az azóta elhúnyt Nátán Altermann megható ódája Aba Katzhoz. Emlékezés Szárá asszony testvérére, Zev Goldsteinre, aki szintén Debrecenben született és a felszabadító háborúban, 1948-ban 20 évesen a jesiva padjaiból jelentkezett harcra. Hősi halált halt 1948 Tamuz havában.

A könyvet sajtó alá rendezte Saul Meizlisz író. Fantasztikus, igaz történet. Népünk kiváló hőseit mutatja be. Mindenkinek el kell olvasnia. Hogy mindannyian emlékezetünkbe véssük Jehuda és a többi elrabolt hős alakját: Ráchámim Elejchet, Ron Arádot, Zacharia Baumelt, Joszef Finket, Cvi Feldmannt. Mindannyiunk fiai ők.

S ne szűnjünk meg kiáltani a világnak a kegyetlen arab világnak és azoknak a saját zsidó testvéreinknek, akik keblükre ölelve a gyilkosokat.hozsannáznak velük;azoknak, akik az izraeli televízióban bemutatják az antiszemita német filmrendezőt, aki a Sóéval hasonlítja össze a palesztinek „sorsát." Akik fogadást készítenek elő Haifán Vanessa Redgrave-nek, a zsidógyűlölő angol színésznőnek, aki azért látogat Izraelbe, mert a zsidók már hajlandók visszaadni a palesztinek, ami sohasem volt az övék. Még azt is elmondanám,hogy bár lettek volna olyan hűséges polgárai Izraelnek arab testvéreink, mint amilyen hűséges, hasznos polgárai voltak a zsidók azoknak az országoknak.ahol éltek és szerettek volna élni, ha nem gyilkolták volna le őket. Üzenjük a gyilkosokkal parolázó testvéreinknek, hogy olvassák el az Ájeká-című könyvet és nézzenek szembe Juda Katz tiszta, ártatlan tekintetével. Talán felébred lelkiismeretük ! S magukba szállnak, talán elszégyenlik magukat!

Köszönet Szára és Joszef Katznak. Köszönet az Úristennek, aki erőt adott ennek a két embernek összeállítani ezt a tanulságos könyvet, mely örök példaadással szolgálhat népünk fiainak ! Szára és Joszef másik két gyermeke Jeruzsálemben él, de ők mint nyugdíjasok nem akarnak odaköltözni, mert — mint mondják és hiszik egész hittel, hogy onnan Rámát Gánból, ahonnan Juda eltávozott, ott, azon a helyen várják őt vissza... Isten úgy segítse őket és vegye számításba a Juda által kiadott „zákáj-t" arra, hogy minél előbb, már napjainkban megtudják, hogy hol van Juda fiúk és megérjék örömteli kiszabadulását !

Úgy legyen ! Ámen I

.n^-iajin nT^npn Dpaa R'i'y ni ih’ji znrnann a-nnsp. , Tm -,nun t '•jnn cm \ -n«hiú? i xn jiiun mina:> í

’Vaum jDOuirT1

p.132.

7. Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat Szentírás fordítása.Budapest, 1900.

8. - Landherr András (1809-31 között működött): pesti építész, a legjobb kismesterek egyike. Számos szokványos lakóház tervét ismerjük, amelyek a Szépitési Bizottság elé kerültek. Okleveles adatok alapján Landherr művének tartják az óbudai zsinagógát (1820-21), ennek kvalitása azonban magasan felülmúlja egyéb műveit. Az óbudai mintájára építette a kevésbé jelentős húnfalvai (Hunovce) zsinagógát. — in Művészeti Lexikon. Főszerkesztők: Zádor Anna és Genton István, Budapest, 1967. harmadik kötet p.20.

9. In Magyarországi zsinagógák, Lm. p.220.

10. Jakab Dezső és Soós Aladár tervei szerint a zsinagóga épületét, 1928-ban hatemeletes bérházzal építették körül.

11. Kohlbach Bertalan, Folklore a zsinagógában, in IMIT Évkönyv, szerkeszti dr. Szemere Samu, Budapest, 1930. p. 185. (Scheiber Sándor dolgozatot szentel a folklorista emlékeknek. Lásd: Kohlbach Bertalan és a zsidó néprajz, in Folklór és tárgytörténet, Budapest, 1974, I. kötet pp. 374-386.

12. Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat Szentírás fordítása. Budapest, 1900.

13. - Fellner Sándor (Bp., 1857. január 22.-Bp., 1944. nov.): építész. Párizsi tanulmányi évei alatt Zichy Mihálynál festeni tanult, s itthon néhány képet ki is állított. 1879-től Budapesten működött, számos bérházat, palotát, vidéki kastélyt tervezett. Fő művei: a várbeli Pénzügyminisztérium épülete (1901-04) gazdag díszítésű gótikus stílusban (az ostrom után átépítve), az Igazságügyminisztérium épülete (Markó u.16, 1918.), valamint az elpusztúlt Ritz (Dunapalota)Szálló.in Művészeti Lexikon,. Lm. második kötet p.40.