Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)

1994-01-17 / 1. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1994 január 17. BERCZELLER RICHARD, M D. 1902-1994. Magyarországon és általában magyar körökben nem nagyon ismerték ennek a Sopronban született orvosnak, Ausztria szürke eminenciásának, nagynevű írónak, ifjúkori forradalmárnak, történésznek és humanistának nevét, akihez kancellárok és egyéb politikai vezetők fordultak tanácsért. Akinek barátságával a legmagasabb politi­kai, irodalmi és tudományos körök büsz­kélkedtek. Göncz Árpád köztársasági elnök személyesen tüntette ki newyorki látoga­tása alkalmával és tartott fenn vele levele­zést. Kilencvenedik születésnapját Vranitz­­ki osztrák kancellárral az élén kétszáz fő­ből álló előkelőség ünnepelte meg New Yorkban. Elbeszéléseit, amelyek először a New Yorkerben jelentek meg, számos nyelven közölték, többek között japánul is. A bécsi egyetem irodalmi székének disz­­doktora volt, a burgenlandi püspök a St. Martin-rend kitüntetését adományozta en­nek az öntudatosan zsidó orvosnak a két háború közötti működése elismeréséül. A francia köztársaság a becsületrenddel tün­tette ki volt gyarmatán, az Elefántcsont Parton eltöltött szolgálataiért. Mindennél maradandóbb hírnevet szerzett magának az egyszerű emberek szívében. Mattersdorf­­ban (Kismarton), ebben a burgenlandi kis­városban működött mint körorvos. A vá­roska évszázadokon keresztül a közép- és keleteurópai zsidóság talmudista központja volt. Az akkori híres főrabbi egy alkalom­mal a vallást nem éppen a rigorózus szabá­lyoknak megfelelően gyakorló fiatal orvost „geheimer Zadik"-nak (titkos jámbor-) ne­vezte. Vagyis egyikének a hagyomány sze­rinti 36 jámbornak, akik megvédik a világot a pusztulástól. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából a város hálás lakossága, az oszt­rák kormány tagjainak jelenlétében, volt rendelője épületén helyezett el emléktáblát működése elismeréséül. Életének ezt a sza­kaszát elbűvölően kedves, derűs-könnyes elbeszéléseiben örökí ette meg. 1902 február 4-én született. Apja, Adolf, alacosny termetű losonci születésű, magabiztos, tekintélyt és tiszteletet keltő ember volt, megalkúvást nem ismerő, egye­nes jellemmel. Egyszerű nyomdászból a brennbergi bányászok szakszervezetének elnöke, majd később a burgenlandi Beteg­ségé lyző Pénztárnak vezérigazgatója, kor­mányfőtanácsosi ranggal. Anyja osztrák-zsidó családból szár­­mazott.Melegszívű,nyugodt, büszke tartású asszony, a család szilárd tartóoszlopa. Eb­ben a miliőben nőtt fel Richard, két öccsé­vel, Árpáddal, akiből nagynevű kutatóorvos és Palival, aki fogász lett. Otthon németül beszéltek, mert édesanyjuk egy szót sem tudott magyarul. Ezt azért kell kiemelni, mert Richard, aki 17 éves kora óta külföl­dön élt, halála napjáig tökéletesen beszéli magyarul, idegen kiejtés nélkül. Beszédé ben sohasem keverte a magyart más nyel­vekkel és halálos ágyán még Petőfit idézte. Sopronban járt a gimnáziumba.Az 1919-es forradalom magával ragadta ezt a 17 éves forrófejű fiút és egyik vezetője lett a kom­munista ifjúsági mozgalomnak, (mindig, mindenkor vezető szerepet töltött be),ami­ért Horthyék a sopronkőhidai fegyházba zárták és kis híjján meg nem ölték. Sike­rült onnan néhány elvtársával elmenekülnie és az érettségit már Bécsben tette le, ahová szüleinek szintén menekülniök kel lett. Igen nehéz anyagi körülmények között szerezte meg a diplomáját. Felajánlottak neki egy állást a bécsi egyetem belgyógyászati tan­székén, de ő a mattersodrfi körzeti orvosi állást választotta. A kommunizmusból és minden diktatórikus irányzatból igen ha­mar kiábrándult és már mint orvostanhall­gató a Szoc.Dem. Párt diákszövetségének lett a vezetője. Ebben az időben Richárd magas, at­léta termetű fiatalember volt, tekintélyes nagyságú orral, göndör fekete hajjal,intel­­ligens,voltaire-i ironikus humorral és a szép­nemhez való kölcsönös vonzalommal. Ké­sőbbi éveiben is megtartotta egyenes tartá­sát, orra sem lett kisebb, de iróniája meg­értéssé lágyult. Arcán mindig kedves, ke­délyes mosollyal üdvözölte az embereket. A világot erős skepticizmussl és bölcs meg­fontolással mérlegelte. Szeretett anekdotáz­­ni és feleleveníteni kalandokban dús életé­nek epizódjait. Egyik magyarországi látoga­tása után, amikor Kádár Jánossal is talál­kozott, megjegyezte, hogy Magyarország az egyetlen ország, ahol nincsenek kommunis­ták. Élénk figyelemmel és erősen kritiku­san szemlélte az aktuális politikai esemé­nyeket élete utolsó pillanatáig. Konzerva­tív eleganciával öltözködött, zakója gomb­lyukában a Pour le Merit diszkrét kis roreí­­tájával. 1934-ben Dollfuss kancellár (akit ter­meténél és ambíciójánál fogva mili-Metter­­nichnek tituláltak), klerikális, reakciós puccsa után bebörtönözték. 1926-ban ki­tört a spanyol polgárháború. Richárd egy orvosi delegációval Spanyolországba ment, hogy gyógyszerekkel és műszerekkel segít­se a köztársaságiakat. A front közelében lábsérülést kapott. Ekkor már nős és van egy fia, Péter. 1938-ban Hitler diadalmasan bevonul az ujjongó Bécsbe és Richárd a nácik börtönébe, Mattersdorfban. Az őrsze­mélyzet jól ismerte ezt a zsidó orvost.hi­­szen az kezelte valemannyüket, családjuk­kal együtt Őt nem bántalmazták, de végig­nézte a többi fogoly kínzását. Egyik nap egy alacsony termetű, elegáns SS tiszt elé vezetik kihallgatásra. — Nehmen Sie Platz, Herr Doktor —invitálta udvariasan.így, ilyen modorban folyt a kihallgatásominek a végén kijelentette, hogy szabadlábra he­lyezi, de az országot három napon belül el kell hagynia. A háború után az újságokban megjelent a leghírhedtebb SS vezetők arc­képe. Az egyikén felismerte szabadítóját. A kép alatt a név: Adolf Eichmann. Élete eddig is kalandos volt,de az iga­zi vesszőfutás csak most kezdődött. Nem volt egyszerű elhagyni az országot, mert nem volt hova mennie. Freud professzor egyik tanítványa, Marie Bonaparte herceg­nő segítségével sikerült beutazási enge­délyt szereznie Franciaországba, de csak egyedül. Családját egyelőre ott kellett hagynia Ausztriában. Működni mint orvos engedély nélkül nem tudott. Egy bordélyházban dolgozott titokban. Kezelte a lányokat, akik felszed­tek „munkájuk*' közben nemibetegségeket. Ekkorra már sikerült ki családját is kihoz­nia. Valamiből meg kellett élni. Párizsban sok volt a spanyol polgár­­háború odamenekült, nyomorgó fronthar­cosa,kiknek segélyezésére akció alakult.Ri­­chárd lett ennek is a vezetője. Itt akadt össze Rajk Lászlóval, a Rákosi-rezsim ké­sőbbi belügyminiszterével és áldozatával. Egy más alkalommal egy kiéhezett, sápadt, égő szemű fiatalember jött segítségért. Be­mutatkozott: - József Attila vagyok. -A francia kormány orvosokat kere­sett az Elefántcsont Partra, Afrikába. Je­lentkezett. Felvették. Közben Hitler lero­hanta Franciaországot. Egy évig sem volt Afrikában, amikor a rettenetes ki imában kiújult régi tüdőbaja és vissza kellett térni­ük. Egy kisvárosban, Montoban teleped­tek le és lázas izgalommal kutattak össze­köttetés után, hogy elhagyhassák ezt az el­átkozott kontinenst. Öccse, Árpád akkor már neves kutatóorvos volt Az ő révén ka­pott az egész család, beleértve szüleit és két öccsét is, beutazási vízumot Amerikába. Kalandos bújkálás után Marseillesben száll­tak hajóra 1940-ben Pali öccse kivételével, akinek az iratai elkallódtak és velük Pali is a többi hat millió zsidóval együtt. New Yorkban, az orvosi vizsga letéte­léig fiával, Péterrel többek között tejet hor­dott ki, felesége, Mária pedig gyárban dol­gozott. Szüleit is el kellett tartani.Lassan csak kialakult az életük. A Beth Israel kór­házban kapott állást és mellette a 17-es ut cában nyitotta ki rendelőjét.Betegei jórészt szegény emberek vol«ak, de kezelte Molnár Ferencet is, akivel jó barátságba került. Göndör Ferenc lapjának, Az Embernek ő volt a politikai rovatvezetője. Az osztrák emigrációs körökben fontos szerepet vitt és a háború után szoros kapcsolatot tartott fenn az orsztrák Szoc.Dem. Párt vezető embereivel. Sürgetésük ellenére nem tud­ta rászánni magát, hogy visszamenjen. 1950- es évek közepén kezdtek megjelenni ön­életrajzszerű elbeszélései a New Yorker-ben amelyekben a burgenlandi kisváros pol­gárait, papjait, parasztjait és zsidait mutatja be. Összegyűjtött elbeszéléseinek kötete Hontalan Orvos (Displaced Doctor) nagy sikert aratott és számos nyelvre lefordítot­ták. Politikai főműve 1975-ben jelent meg németül: ...Ausztriával szövetségben...(Mit Österreich verbunden) címen, amelyet Nor­bert Leser társszerzővel írt. A kötet jórészt az ő munkáját tartalmazza. Az 1918-1945 közötti évek politikusainak és a kor szociá­lis viszonyainak, valamint az ottani zsidó­ság sorsának tárgyalása a reá jellemző mó­don való megelevenítéssel. Fiából a New York University legfiatalabb belgyógyász professzora lett. Őt egyre több elismerés és kitüntetés jutalmazta egy hosszú élet meg­érdemelt humanista.antifasiszta és irodal­mi munkásságáért. Élete utolsó hónapjai­ban is még dolgozott egy elbeszélésen.ami­­re a New Yorker szerkesztője kérte fel. Felesége, Mária, fia, két unokája, va­lamikor népes családjának két megmaradt unokatestvére gyászolja és számtalan tiszte­lője hajtja meg fejét szomorúan e kései re­­naissance-ember elmúltán.- bi -VICCEK Magyar-zsidó viccek VICCEK Április közepén jelenik meg Kertész István könyve: Gitli néni tésztája — avagy elmélkedés zsidó viccekről. Dr. Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója szerint "[a kötet első felét kitöltő tanulmány] zsidó művelődéstörténeti tekintetben egyedülálló, mert a zsidó vicc széles spektrumátfogja át. Külön értéke Kertész munká­jának a magyar-zsidó vicc sajátos elemeinek bemutatása.* A kötet második része pedig az elmúlt 120 év során Magyarországon megjelent viccgyűjteményeket mutatja be 160 gondosan megválasztott vicc segítségével. Megrendelek___példányt a Gitli néni tésztája című könyvből postaköltséggel együtt példányonként $11.00 áro^i. (New Yorki lakosok 0.80 cent adót kötelesek hozzáadni.) Név Cím A csekket István Kertész névre kérem kiállítani, és 638 West End Avenue #4B, N.Y., N.Y. 10024 címre küldeni. LUSTIG ÉVA NEWYORKI LÁTOGATÁSA Lustig Éva asszony aki férjével Lustig Józseffel együtt megalapítot­ta és önkéntes munkával kezeli a magyar nyelvterületről származók safadi (Izrael) emlékmúzeumát rövid látogatásra New Yorkba érkezett. Dr Fürst László, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai elnöke tiszteletére össze jövetelt tartott amelyen az igazgatónő beszámolt az intézmény működésé­ről. Éva asszony előadása a múzeum társadalmi epizódjainak felelevenítése szívbe markoló volt és nagy hatást tett a megjelentekre Több felszólalás hangzott el amelyek az intézmény fejlesztésére irányultak Az összejövetel résztvevői elsimeréssel vették tudomásul hogy a múzeum nagy óbb itására jelentős összeg áll rendelkezésre egy végrendeletből származó adomány folytán Lustig Éva asszony magával vitte a Newyorki Figyelő első Uz évfo­lyamáról készült micro filmet valamint Gábor Józsefnek a Newyorki Figye­lő kiadásában megjelent nagyhatású nytrbogátiemlékkönyvét:. ...And Teli Your Children !. . A safadi emlékmúzeum a Magyar Zsidók Világszövetsége legfonto­sabb célkitűzését: a magyar zsidó kultúrális örökség megőrzését, átmentését és mártírjaink kegyeletének ápolását méltó módon valósítja meg A múze um támogatásával valamint a történelmi Magyarország zsinagógáinak képes album kiadásával (utóbbi munkálat dr. Patai Raphael professzor vezetése alatt folyik) a Magyar Zsidók Világszövetsége nagy lépést tesz előre célki­tűzéseinek megvalósítása útján.

Next

/
Thumbnails
Contents