Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)

1994-12-08 / 9. szám

1994 december 8. NEWYORKI figyelő 7 KÜLDETÉS... A KÁRTÉRÍTÉSI ÜGY HÍREI SCHNAPP LEA - Kedvező döntés a munkaszolgálatosok magyar kártalanítási ügyében -A munkaszolgálatosok kártalanítás iránti ügyében a Fővárosi Bíróság egyéni ügyben olyan döntést hozott, amely egycsapásra megszünteti az 1992. évi XXXII. törvény 3. paragrafusában a munkaszolgálatosok hát­rányára szolgáló jogsérelmet és elismeri a volt kényszermunka szolgálato­sok kártérítésre való jogát. A téma jobb megértéséhez az alábbiakat szükséges tudni: A NEWYORKI FIGYELŐ 1994. október 27.-i számának 3. lapján ismertettük a téma körül kialakult vitát és annak fejleményeit, beleértve az Alkotmánybíróság Főtitkárának szerkesztőnkhöz intézett levelében foglaltakat. Mint ismeretes ugyanis, a fenthivatkozott törvény csak azok­nak a volt munkaszolgálatosoknak ismeri el igényét, akik a törvény szó­­hangzata szerint, közvetlenül a harcoló alakulatok kötelékében telesítettek munkaszolgálatot. Ez, egyszerűbb szavakkal, azt jelenti, hogy csak azok­nak járna kártérítés, akiket országon kívüli területre hurcoltak és ott kei­ft rabszolgamunkát végezniök. Ezt a törvényi rendelkezést a demokratikus törvényhozás szégyen­foltjának minősítettük, két oknál fogva: (1) A történettudósok egyértelmű megállapítása szerint a magyaror­szági munkaszolgálat egymagában zárt táborszerű fogva tartásban elszenve­dett kényszermunkának minősül, amely kifejezetten zsidók ellen, jogaik korlátozására, sőt ezen túlmenően elpusztításukra irányult. (2) Magyarország a szövetséges hatalmak elleni hadüzenetével hadte­rületté vált és azért nem került rögtön bombázás alá,mert hadászati okok­ból ez akkor következett be, amikor azok a magyar határ közelébe kerül­tek. A elutasított igénylők két út között választhatnak: (1) megvárják az Alkotmánybíróság döntését, amely előtt a kérdés döntés végett fekszik, vagy (2) keresettel élnek a hivatal döntése ellen a Fővárosi Bírósághoz. Azokban az ügyekben, amelyekben az igénylők a (2) alatti lehetősé­get választották,legtöbbnyire az eljárás felfüggesztését kérték a Fővárosi Bíróságtól — az Alkotmánybíróság döntéséig — mindezt a felesleges akta­tologatás és időfecsérlés elkerülése végett. iiadseregnek is hála, ők is felszabadítók voltak. De...akik átélték a Soát, azok tud- ( ják. hogy milyen más volt az amerikaiak ál­tali felszabadítás... Amikor Clinton elnök ott állt az Ara­­vában és teljesítette békeküldetését, a szí» véből jövő rcieleg szavak, meg a homok - puszta forró levegője könnyekkel homályo­­s tóttá el a szemét. Akkor történt, hogy én is könnyeztem. Mert-lelki szemeim előtt megjelentek az 50 évvel ezelőtt az életmen­tő tankokból kiugró amerikai katonák, a Billvk. a Jonnyk. A nyomorúságos, tetves barakkokat felégették. Gondoskodtak ró lünk. élelmeztek minket. Járták a D P lá­gereket. Mentettek, mentettek... Mindez felelevenedett előttem ezek­ben az években. Mintha ő, Clinton is ott lett volna az egyik felszabadító harckocsi­ban. Bárő akkor még meg sem született, De talán az apja, az őse...AWcor...KéS>£n jöttek. Most is jobb lett volna előbb. De /óbb későn, mint soha Mióta a békeszerző­dést Jordániával aláírták, újabb katonánk esett el Libanonban. A lékekötés „szín­padán", a szabad ég alatt talán eljutottak Rabin szavai a Legfelsőbbhöz. T^lán érde­mesek vagyunk rá ? Nem a bürzke hadve­zér szavai, egyszerű fogadalom-. - Itt va­gyunk 250 millió aaab között 5 millió zsidó. Kicsiny ^mi országunk. Hagyjanak bennünket élni. Arafat aláírásán még alig száradt meg a tinta. Haljuk, mit kiabál. De nem fogja túlharsogni Rabin áldó .sza­vait, amelyek a Koeszetben hangzottak el, amikor ott állt Clinton elnök mellett: - Jeruzsálem soha nem lesz alkú {árgya.Jeru­zsálem örök fővárosa marad Izraelnek. De...hogy mi lesz a békével ? Mj­­pad-e papíron? Meg tudják-e érteni valaha a gyfjl öleitől elvakult palesztinek, bárhogy is h/vják őket, Chizballának vagy Hxmasz­­hak ? Ki fog nekünk erre feleletet adni? Clinton elnök teljesítette küldetését. c§zom 6a t * Uagr« Z.dí Kuk** EgrauM évente tízszar megjelenő sámdban zsidó érté­keket közvetít és zsidó érdekvédelemért lép fel. A Fővárosi Bíróság azonban — egy októbervégi ítéletében megtalálta módját a jogsérelem kiküszöbölésének: hatályon kívül helyezte az elutasí­tó határozatot,s új eljárás lefolytatására kötelezte a Kártalanítási Hivatalt. Korszakos döntésében a bíróság teljes egészében magáévá tette fenti indo­kainkat. Hivatkozik továbbá a Legfelsőbb Bíróság több ítéletére, amelyben elismerte, hogy a munkaszolgálat zárt táborszerű fogvatartásnak minősül, amelyért kártérítés jár. A Fővárosi Bíróság ítélete messzemenő elégtételünkül szolgál. A Zsi­dó Világkongresszus tagegyesületével a Magyar Zsidók Világszövetségével most tárgyalásokat folytat annak megállapítása végett, milyen további lé­pések teendők abból a célból, hogy a döntésről az érdekeltek széles körei tudomást szerezzenek és hogy a Kártalanítási Hivatal az új eljárást hiva­­t a 1 b ól indítsa meg. Tudóst a belföldi és a külföldi zsidó események­ről, különös tekintettel Izrael híreire, bepillant a zsi­dó Iskolák és szervezetek életébe, neves zsidó személyiségeket szólaltat meg, és Információval szolgál a gazdasági és kulturális élet valamennyi- a zsidó közösségeket is érintő - kérdéseiről. korábbi számaink tartalmából:- Mire használhatók a kárpótlási jegyek?- 1956 és a zsidóság- A nemzetlségl-ügy dokumentumai- A nagy fehér remény - tanulmány az orosz alijáról- Szexualitás és a hagyomány- Ember Mária a Wallenberg-mítoszról- Elie Wiesel novellája ön is Tizessen elő a SZOMBAT-ra az OTP IX. kerületi fiók 218-98093/521-00670-7 Budapest Hungary számú számláján, vagy Budapesten a Garay u.4B.szám alatti kiadóhivatalban! Az elő­fizetés ára egy évre külföldre 40 US Dollár(Lé­­gipostán érkezik a lap.).Érdeklődni lehet dél utánonkint a 00 361 142-6924 telefonszámon. NSKK0SVIN Hungarian Books and Records » 217 East 83rd Street, New York,N.Y. 10028' ’ (3rd és 2nd Avenoe-k között) \ Telefon: (212) 879-8893 - (212) 734-3848 A további fejleményekről a NEWYORKI FIGYELŐ folyamatosan értesíti olvasóit. Minden vasárnap déli 12 órakor aWKDM 1380 AM állomáson Levelezési dm: 245 E.80th Street,NYC- 10021 Telefon: (212) 570-6441 Mikrofonnál: APATINI GYULA Hlrek-magyar zene-hazai sport-politika New York magyar gazdasági élete Programvezető: Apatini Gyula Munkatárs: Medey István* Az amerikai elnöknek Izraelben tett látogatása többet jelentett számomra, mint egyszerű politikai, vagy érdekek diktálta látogatás. Pedig politikai síkon általában minden érdekekre épül. A elnök megha­­tottan vallotta be beszédében, hogy papi tani ómestere hagyta rá örökül a figyelm­­meztetést - Ha egyszer módodban áll és j vezető leszel, támogasd és óvd Izrael álla- I mát. — Népünk, az ellenzékkel egyetemben érezte Clinton elnök baráti szeretetét, jó akaratát. 12 évvel ezelőtt, mint Amerika egyik államának kormányzó a már járt Iz­raelben az említett lelkipásztorral. Ez volt az első amerikai elnöki láto­gatás Izraelben. A őt megelőző elnökök — még a legjobbak is — csak „küldöncök­kel" képviseltették magukat. De ...ered­ménytelenül és haszontalanul. Ezekník egyike voit K.ssinger. az ő végnélkűli inga­járatával. Szomorú napok után népünknek nagy élményben volt része. Sokan hozzá­teszik Istennek hála. hogy békében, sértet­lenül túljutott rajta. A Egyesült Államok talán az egyetlen régi, megbízható szövet­ségesünk. E barátság egén is sokszor vonul­tak el sötét fellegek. Nem kis mértékben függött ez attól, hogy ki volt az amerikai nép vezetője az adott időben. Ezt a lá­togatást. a felemelő, szép beszédeket tövi­­ről-hegyire megtárgyalták már mind a saj­tóban. mind a televízió Képernyőjén.Bele­­értve még a First Lady toalettjét is. És mégis érzései mindenkit másfelé vezetnek ezen a nagy történelmi esemé­nyen, amikor a világ leghatalmasabb álla­mának elnöke úgy állt közöttünk, mintha valóban közülünk való volna ! Jómagam könnyes lélekkel vissza­vándoroltam azokhoz az emlékeimhez, ímikor először láttam amerikai katonákat. Akik felszabadították azokat, akiket még fel lehetett szabadítani a világ legborzalma ;abb szenvedéseinek helyéről. Bár az orosz

Next

/
Thumbnails
Contents