Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-12-08 / 9. szám
1994 december 8. NEWYORKI FIGYELŐ 3 A JAD VASÉM DÍSZVACSORÁJA KÖNNYCSEPP NÁCHSONÉRT A Jad Vasém amerikai barátai tizedik ünnepi vacsoráén több, mint ezer vendég jelent meg a New York Hilton Hotel nagy báltermében. A jelentős társadalmi eseményt idén a magyar zsidóság de-Az est díszvendége Elie Wiesel Nobel-díjas volt, aki az Emlékezés kitüntetését nyerte el,mint akiben a magyar vészkorszak emléke megtestesül. A nagy írót üdvözlő levelek aláírói között volt Clinton elnök, Gore alelnök, Ezer Weizmann,Izrael állam elnöke,Cuomo, New York állam kormányzója, Giuliani newyorki polgármester.Christine Todd Whitman, New Jersey kormányzonője és sokan mások. Köszöntötte a résztvevőket Horn Gyula is, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. A kiemelkedő levélírók Elie Wieselt a világ élő lelkiismeretének, az emberi méltóság megőrzésére irányuló törekvések megtestesítőjeként ünnepük. Spiegel Abraham, a vacsora elnöke olvasta fel Clinton elnök üzenetét, Colette Avitai nagykövet, Izrael newyorki főkonzula ismertette Ezer Weizmann elnök levelét, amelyben a magyar zsidóság katasztrófájára, mint a társadalom örökségi hagyatékának tönkretételére emlékezik. Méltatja az Elnök az új élet jelentős adalékát, amelyet a magyar származású társadalom nyújt Izraelben. A magyar miniszterelnök üzenetét dr.Bánlaki György, Magyarország washingtoni nagykövete olvasta feL A közönség nagy lelkesedéssel és megértéssel hallgatta a kinyilatkoztatott történelmi bocsánatkérést, azért a bánásmódért, amely a század elejétől fogva a zsidó állampolgárokkal szemben megnyilvánult és a vészkorszakban csúcsosodott ki A miniszterelnök ígéretet tett,hogy a jövő Magyarország történetében ez még egyszer nem fog előfordulni A magyar vészkorszakról való megemlékezés programjához Szenes Anikó életének és önfeláldozásának Iefestése, valamint verseinek ismertetése járult. Énekeit Deborah Steinman kántornő adta elő. A programmot Nella Yacobi. Izrael UNO- beli fődelegátusának neje vezette le. *, Remembrance Award-ot Eli Zborowski, a szervezet díszelnöke adta át Elie Wieselnek, akit, mint a magyar vészkorszak szenvedéseinek megtestesítőjeként üdvözölt. Felsorolta Ehe V. lesel kitüntetései között Amerika Eli, ,ci .. szabadság-érdemrendjét, Az USA Congrest ír u érmét, a Francia Légió parancsnoki keres, ijei és az 1986. évi Nobel Béke-díjat. Naponta számos New Squa. • uw s/id utazik autóbuszon New York- munkahelyére. A busz olyan kellékkel van ikiszerelve, amely más nyilvános járnní •. ni nem látható: függöny választja el a férfi és női utasokat a közös ima idejére. E rendszeres menetrendszerű járat eredete 1950-re vezethető vissza. Akkor ugyanis a néhai szkveri rebbe rájött arra, hogy az erkölcstelen newyorki életforma nem felel meg a chászid életmódnak és még kevésbé a gyermeknevelésnek. Ezért új települést alapított vagy 80 kilométernyire New Yorktól, amelyet származási helyéről, a Kiev melletti ukrajnai Szkverről New Square-nek (Új Szkver) nevezett el. A falu lakosainak zöme különben magyarországi chászid. Viszont a lakosoknak továbbra is be kellett járni newyorki munkahelyükre és ekkor indította a csallóközi Somorjáról elszármazott Junger család első járatát. Jungerék — akik a helyiek szerint „a volán mellé születtek" - azóta 30 kényelmes, légkondicionált, hosszú távú autóbusszal rendelkeznek és naponta 700 utast szállítanak. Évek óta minden a legnagyobb rendben ment. A busz korán reggel indult. A megéli ima idejére feltették a függönyt, amely elválasztotta a férfiakat a női utasoktól. Zborowski kiemelte,hogy a szervezet működése alatt ezalkalommal jött össze a legnagyobb tömeg, köztük sok fiatal, ami a magyarzsidó katasztrófa kellő méltánylásának tekintendő. Az emlékezés örök kötelességét a Jad Vasém múzeuma élenjáróan szolgálja. Dr. Josef Burg, a Jad Vasém elnöke nvúi tóttá át a kitüntetést Elie Wieselnek.Gyönyörű felszólalása a hallgatóság elragadtatását váltotta ki. Elie Wiesel válaszában beszédében kiemelte a történelmi tényt, hogy Eichmann 40 tagú személyzettel érkezett Budapestre , a magyar felelős kormányzat aktív, sőt odaadó közreműködése mélkül képtelen lett volna a deportálást programmot végrehajtani Nem szabad elfeledkezni az 1941. évi deportálásról, amelynek során állampolgársági okirattal nem rendelkezőket, - a vészkorszakot megelőzően - kb. 20 c/er személyt pusztítottak el Kamenec Podolskban. A Jad Vasém intézményét az emlékezés központjának tekinti, amelynek különös fontossága,hogy Jeruzsálemben van elhelyezve, amely minden zsidó részére a világ legfontosabb városa. A felszabadulás után választant kellett a sírás és az újjáépítés között, - mi mindkettőt választottuk. 1956-ban írta első könyvét, amelynek témája nem keltett érdeklődést. Az amerikai zsidók lenézték, másodrendű állampolgároknak tekintették a vészkorszak túlélőit és csak később voltak hajlandók őket elfogadni. Ronald S. Lauder, volt nagykövet, a budapesti Javneh-iskola alapítója két fiatal leánykát hozott el Magyarországról,akik szereplésükkel bemutatták a zsidó élet újjáéledését Magyarországon. A záróimát Rabbi Israel Müler, a Yeshiva University tanára mondotta eL Az ünnepélyen a Magyar Zsidók VUágszövetsége, Gáti Norman elnökkel az élén, népes küldöttséggel vett részt, amelynek tagjai voltak Burns Arthur és neje, Csengeri Imre, Lefkovits Zoltán és neje,Newmark Gábor és neje és szerkesztőnk. A Newyorki Figyelő munkatársai részéről Geréb László és Wdowinsky Viola voltak jelen. A lélekbemarkoló esemény emlékezetes -ad a résztvevők számára. A 47 éves Szima Rabinowitz két éve használja a vonalat. Egy szép napon nem volt hajlandó elhagyni a férfi oldalt és a busz-társaságot szex-diszkriminációval vádolja. Az történt ugyanis, hogy az egyik késő őszi napon Rabinowitzné beszállt a newyorki végállomásom és a férfi szektorban foglalt helyet. Mivel a napok ilyenkor már rövidek és elérkezett a Mincha-ima ideje, amit még sötétedés előtt kell elvégezni, megkérték, fáradjon át a másik oldalra, hogy a függönyt — amelyet itt különben „Mechicá"-nak (válaszfal) neveznek - kifeszíthessék. A hölgy azonban nem volt hajlandó mozdulni. A soffőr emlékeztette, hogy a járatot eredetileg is úgy hirdették, hogy „Minján a buszon." Ő ennek ellenére kijelentette, hogy nem mozdul a helyéről. Ha nem tetszik, hívjanak rendőrt. Mi mást tettek — a busz megállt és a chászidok a soffőrrel együtt leszálltak és a Lincoln-alagút oldalán imádkozták a Minchát. Másnap a cég megbízottja figyelmeztette, hogy ne vegye többé igénybe a járatot,mert utasította a vezetőt, hogy ne engedje fel. Ezért kénytelen volt egy számára nem olyan kényelmes és drágább járatra váltani. Mrs. Rabinowitz, aki különben két gyermek anyja, izgatottan meséli, hogy 19"2-ben vándorolt be a Szovjetunióból, ihol szüleit üldözték, mert Pészachra tiiokbun pászkát sütöttek. Családjának nagy Náchson Wachsmannt álnok módon, lopott, izraeli rendszámú gépkocsival, kipát viselő Hámász terroristák elrabolták. Náchson, hogy időben hazatérjen „trempelni", magyarul stoppolni, akart. A jeruzsálemi katonagyerek jesivát végzett, s alig néhány hónapja kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. A terrorista szervezet, a Hámász bejelenti, emberei „hőstettét", majd a világ egyik legismertebb hírügynökségén keresztül hírül adja követelését: foglyukat kivégzik, ha...Ha Izrael kormánya nem teljesíti a képtelen feltételeket. Az Izraeli Televízió szinte óránkint mutatja be az azóta híressé vált videókazettát. Álarcos férfi - tudatosan nem használom a szót: ember - igényeit sorolja, hogy kiket kell az izraeli kormánynak a börtönből kiengedni. Sorjázza a neveket. Mindnek vér tapad a kezéhez, bűnözők, gyilkosok. A kamera ezután Náchson arcát mutatja. Most értem igazán, miért lélektükpr a szem. Szavai kényszerszülte szavak. - Ha nem bocsájtják ki a kért foglyokat —értsd: a gyilkosokat — engem kivégeznek...Most még jól vagyok...! — Náchson érzi, hogy mi vár rá. Tudja — hiszen itt nőtt fel - Izrael nem tárgyal terrorszervezettel, tömeggyilkosokkal. A- következő képen a Wachsman családot mutatja a kamera.Az édesanya esdeklő, de mégis öntudatos szavait nem lehel könnyek nélkül hallgatni. — Közös az Istenünk, s Isten nevében nem lehet gyilkolni, adjátok vissza ártatlan fiamat... — A horgolt kipát viselő édesapa arcát ápolt szakáll borítja. Izrael és az USA kormányához — Wachsmanék kettős állampolgárságúak — és a világ közvéleményéhez intézi kérő szavait. Telnek a drámai napok, a lélekölő órák...A tömegkommunikációs eszközök ontják a híréket, feltételezéseket. Náchsont valószínűleg a Területeken tartják fogva. Találj meg egy tűt a szénakazalban!! Újabb ultimátum. Amennyiben péntek este 9.000 óráig nem teljesítik a Hámász feltételeit, akkor... Az egész ország lázban ég. Feszültség, izgatottság, remegés hatja át a levegőt. Háráv Jiszraél Lau, az országos askenáz főrabbi felhívására mindannyian imádkozunk. Vallásosak és világiak, ötvenezren a Kötélnél, a Siratófalnál. Négy és félmillióan egy lélekért Izraelben.s ki tudja hányán szerte a világon. Közeledik az ultimátum határideje. A máskor oly zajos, élettel teli városok, elcsendesednek. Mindenki — meggyőződése szerint - a híreket hallgatja, a televíziót nézi, vagy - a vallásosok, akik nem kapcsolják be sábbátkor a TV-t, az ablakon keresztül remegve kérdezik a járókelőket: — Kiszabadult már, mi van Náchsonna' lésze elpusztult a litván gettókban, de ami sok, az sok... Cháim Junger, az egyik tulajdonos szerint a nő tipikus „trouble-maker", akadékoskodó, neveletlen személy. Testvére, Jákob még hozzáteszi, hogy ez nem az első eset, hogy Mrs. Rabinowitz ellenszenvét nyilvánította a chászidokkal szemben. Előfordult, hogy odaállt a szűk padsorok kö/é hogy a chászidok, - akiknek tilos idegen nőt megérinteni - ne tudjanak keresztül-Ez nem krimi. Ez nem egy író álmodta túsztörténet. Ez az izraeli élet egy szilánkja, fájdalmat okozó valóság. Nem drámaian bonyolított, végki- j fejletében „minden úgyis jóra forduP ízű j történet, hanem a XX. század végi izraeli élet egy része. Izraelé, amely a világ zsidóságának szíve, jelene-jövője. Izraelé, amely befogadja a szétszóratásban élő zsidókat. Izraelé, amely óriási áldozatokkal és vérveszteségekkel járó diadalmas háború után, mérhetetlen önuralomról tett tanúbizonyságot az Öböl-háború idején. Izraelé,amely katonaorvosokat és nővéreket küldött Ruandába, hogy mentsék a biztos halál elől az embereket. Gyermekeket és öregeket, a huszonéveseket, mint Náchson Wachsman. A Palesztin Felszabadítási Szervezet cáfol. A Nobel-békedíjas Arafat, aki szülőatyja az „intifáda" gondolatának, s aki még néhány hónappal ezelőtt is „Szent Háborúra" szólította népét, elítéli a „terror minden formáját". Mindenki elítéli a brutalitást. Elítéli? Ordít, ha kell...? Tesz ellene...? Itt egy ember életéről van szó, de mindenki tudja, átérzi, nemcsak Náchsont kell megmenteni. Az emberi biztonság veszélyben van. A szélsőséges fundamentalizmus, eszköztára kiismerhetetlen, s végtelen. Ma Jeruzsálem, Tel Aviv, Budapest, Buenos Aires, London, New York, s holnap...? Megbékélés, együttélés, megértés,tolerancia. Gyönyörű szavak, fenséges gondolatok. Istenem, mi lesz Náchsonnal ? Hallgasd meg könyörgésünket, hallgasd meg Istenem! A legelitebb izraeli harciegységek egyike, a vezérkari főnök közvetlen irányítása alá tartozó terrorellenes kommandó, megrohamozza az épületet. Izrael nem tárgyal gyilkosokkal. Átlagon felüli szellemi és fizikai képzettséggel megáldott katonák az életüket kockáztatják társukért, Nachsonért, Izraelért. A világ zsidóságáért. Az emberiségért. Falakat, vasajtókat törnek szét, előítéleteket zúznak darabokra. Az akciót irányító tiszt, akinek édesapja a Jóm Kippuri háború hősi halottja, életét áldozza, kilencen megsebesülnek. Náchsont azonban már holtan, bilincsbe verve, több halálos lövéssel testén találják meg. Újabb mártírjai vannak a „kiválasztott népnek." Temetés, zokogó emberek, a könnyeit már elsíró Wachsmann anyuka arca. Felejthetetlen napok, tragikus kifejlet. Fájó, lélekbemaró, gyógyíthatatlan sebet osztó „győzelem" ez. Uram, meddig még ? menni és elfoglalni helyüket.Ilyenkor büszkén hangoztatta: „nézzék, milyen hatalommal rendelkezem, ha akarom, az egész úton állni fognak.C Tehát itt nincsen szó nemi megkülönböztetésről, mert az egész csak udvariasság és alkalmazkodás a társutasokhoz. (Befejező rész a 8.oldalon) WDOWINSKY VIOLA ASKENÁZI ERVIN: DISZKRIMINÁCIÓ VAGY ROSSZINDULAT — A „Minjant akadályozó nő — SCHÖNER ALFRED:
