Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)

1994-04-28 / 4. szám

6 NEWY0RK1 FIGYELŐ 1994 április 28. A BUDAPESTI ZSIDÓ GIMNÁZIUM BARÁTAI EGYESÜLETÉNEK HÍREI A budapesti zsidó gimnázium barátainak dr. Tauber László elnöklete alatt működő amerikai egyesülete messzehangzó tervvel lépett a nyilvános­ság elé: Az április 6-án kelt körlevél beszámol arról, hogy a zsidó gimnázi­um fennállásának 75. évfordulóját ezév május 26-30 között ünnepük Bu­dapesten. Az Egyesület három tagú küldöttséggel képviselteti magát az ese­ményen. Az Egyesület legközelebbi közgyűlését október 2-án, vasárnap tartja Washingtonban. Ennek kapcsán meglátogatják a vészkorszak-múzeumot és megemlékeznek a magyar vészkorszak 50 éves gyászévfordulójáról, vala­mint a gimnázium alapításának 75. évfordulójáról. Az összejövetel helyét későbbi időpontban fogja az Egyesület közölni. Az összejövetel megszervezésére férfi- és nőbizottság alakult, amely 5-5 személyből áll, de további jelentkezéseket várnak közreműködni kívá­nó tagoktól. Az évi tagdíj 25 dollár. Adományok küldhetők az adakozók kíván­sága szerint az iskola szükségleteire, 100 dollár minden évben az ott végző diákok jutalmazására, ösztöndíj alapítására, valamint ösztöndíj juttatására olyan diákoknak, akik Izraelben kívánnak tanulni. Utóbbiak évenkint 2-4 ezer dollár összegű tandíjban részesülnének. Végül izraeli iskolaépítést is tervbe vett az Egyesület és ezen célra hozzájárulás szintén küldhető. Az utóbbi terv megvalósítása Izrael Állam közreműködésével fog történni. Előrelátható költség két és fél millió dollár lesz, amelynek fele összegét Izrael Állam vállalja magára, a másik 50 % előteremtése a volt diákok és barátaik feladata. A NEWYORKI FIGYELŐ a továbbiakról rendszeresen fog tájékoz­tatni. A HUNGÁRIA RADIO ÉS A MA GYÁR-AM ERI KAI televízió közös rendezvénye KEDVES HALLGATÓINK,KEDVES NÉZŐINK címmel, a Hungá­ria Radio és az Amerikai Magyar Televízió rendezésében különlegesen ma­gas színvonalú kultúrdélutánra került sor r áprüis 24-én, vasárnap a Függet­len Magyar Református Egyház dísztermében. A műsort Mendel György színművész vezette, a rendezői tisztet Mendel Melinda töltötte be. Fellép­tek Mendel Melinda, Szász Anna, Zsarnai Edina és Philippovich Tamás,akik Heltai, Karinthy és saját műveikből, versekből, anekdotákból és humoresz­kekből nyújtottak színes csokrot. Mendel Melinda Anyám című verse meg­hatotta és magával ragadta a közönséget. A hallgatóság szeméből könnyek folytak a nevetéstől, amikor Mendel György a soknyelvű New York külön­böző angol tájszólásait mutatta be, valamint a műsorszámok bevezetése közben egy-egy viccet „sütött" el. Hont Mihály magyar nótaegyvelegét dr. Gál Endre emlékének aján­lotta, aki orvosként a rászorulókat ellenszolgáltatás nélkül kezelte,asztali­teniszezőként az élvonalhoz tartozott és 10 évvel ezelőtt a Hungária Radio rendezvényeit vezette. Az ő kedvenceiből előadott dalokat Hont Mihály felé a közönség állótapssal jutalmazta. Donján Marikát operettegyvelegé­nek,majd Hont Mihállyal előadott kettőseinek hallatára a közönség nem akarta leengedni a színpadról. A műsor fénypontja Kelen Tibor operaéne­kes varázslatos hangja volt, aki — előbb szólószámaival, majd nejével, Gabi­­val előadott kettőse után - a hallgatóság vastapsát váltotta ki. Apatini Gyu­la, a Hungária Radio vezetője és az est szervezője szép emlékeket ébresztő hazai és külföldi slágerdalokat adott elő, magas művészi színvonalon, sok­színű kifejező készséggel. Az eseményen megjelent Erdős André, Magyarország ENSZ-hez rendelt nagykövete nejével, valamint László Balázs newyorki magyar fo­­konzul, neje kíséretében. A megnyitó beszédet Farkas Ervin dr.,a NEWYORKI FIGYELŐ szerkesztője tartotta, aki rámutatott arra, hogy a délután célkitűzése egybe­esik eg}' kis csoport törekvésével, amely a demokrácia fejlődését az egyete­mes magyar kultúra képviseletével kívánja szolgálni, mert ez az egyetlen út az összefogás és kiengesztelőd és, valamint a gyűlöletet szitok elhallgattatasa felt / AZ ORSÖS-ÜGY Tudományetikai kérdés helyett politikai üggyé terebélyesedett Orsós Ferenc patológus professzor akadémiai tagságából való elbocsájtásá­sának majdnem félévszázados ügye. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományi!­­Akadémia elnöke egyik interjúban annak a véle­ményének adott hangot, hogy:- a hitlerista magyarokat nem tekintjük rehabilitálandóknak, s nem is fogjuk rehabüitálni ó'ket, amíg élek. -Akire Kosáry Domokos utalt Orsós Ferenc professzor, akit 1945 július 20-án zárt ki a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagjai sorából. Ki is volt ez az ember, aki ma ilyen indula­tokat vált ki ? 1879-ben állítólag írástudatlan temesvári mészárosmester fiaként született. 1903-ban szei­­zett orvosi diplomát.Sokirányú érdeklődését és tehetségét bizonyította, hogy előtte egy évig a bé­csi művészeti akadémia előadásait hallgatta es az is, hogy 39 éves korára már a debreceni egyetem kórbonctani tanszékének vezetője. Ekkori:: már közzétette annak az eljárásnak leírását is - iii.r­­jelentős szakmai publikáció mellett -,amelly, igen jó hatásfokkal meg lehet állapítani a tetemek elföldelésének időpontját. Ennek az ún. „dekalci­­nációs” -mészvesztéses- módszernek az alkalma­zásával bizonyította, hogy 1940-ben a katyni in'1 szárlást - a lengyel hadsereg tisztikarának,mint­egy 15000 katonának a halálát nem a németek, hanem az oroszok okozták. Orsós Ferenc pályája a fővárosba kerülése után viharos gyorsasággal emelkedett: 1935-ben átveszi a Törvényszéki Orvostani Intézet vezeté­sét, négy évvel később az orvosi kamara delegált­jaként a felsőház tagja. 1940-ben az Akadémia rendes tagja, a Corvin-koszorú birtokosa,egyetemi tanár. Magyarország 1940-ben kiadott tiszti név­és címtára szerint további tíz állami funkciót tölt be, többek között elnöke a Magyar Orvosuk Nemzeti Egyesületének (MONE) is. amely azt tűzre feladatául, hogy a magyar orvostársadalom­ban vezető szerepet csak „magyar fajbeli kap­hasson. Orsós tehát „kikezdhetetlen" szaktekin­tély akkor, amikor 1941 július 18-án felsőházi beszédében kifejti álláspontját A házassági jogról címet viselő törvényjavaslatról, amely „fertőző 'ümőkor, nemi betegség, valamint zsidó szárma­zás " esetén megtiltani szándékozott a házasság­­kötést. Ez a törvényjavaslat volt egyébként hiva­tott megalapozni a készülőben levő, a nürnbergi­hez hasonló, faji alapú, ún. harmadik zsidótör­vényt. A törvénytervezetet a t. Ház akkor már el­fogadta, ahhoz viszont, hogy kihirdettessék, fel­sőházi jóváhagyás szükségeltetett. Ez azonban akkor igen kétségesnek látszott, mivel az első két zsidótörvényt megszavazó egyházi méltóságok - Serédi Jusztinján katolikus és Ravasz László re­formátus egyházfő - ezúttal már nemet mond­tak. Velük szemben sorakoztatta fel Orsós I vm' „tudományos" érveit, akinek ezzel végül is nem kis szerepe volt abban, hogy a felsőház, ha csak 65:53 arányban is, de szentesítette a súlyosa1. ,’iszkrimmativ jogszabályt. 1945-ben a Budapestet elfoglaló szovjet csapatok hiába keresték,ellene 1945-1959 között számos elfogatóparancs volt érvényben. A kiada­tási kérelemre a német hatóságok mindúntalan azt viaszolták: a keresett személyről nincs iniö.­­mácio Orsós Ferenc 1946-tól kezdődően inainzi egyetemen művészeti anatómiát tanított. 76 évesen ment nyugdíjba, s 1962 júliusában. 83 éves korában halt meg. Orsós Ferenc akadémiai kizárásának ind ka: ....mint a MONE elnöke, végzetes szerepet játszott a magyar orvostársadalom egy részének kipusztításában, egyik szellemi vezére volt a nem­­zeriszocialista Németországot támogató irányzat­nak." Ilyen embert akar ma Magyaromé -on íz Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért elne­vezésű szervezet rehabilitáltatni. Nem rehabilitálni, elrettentő példák, at kell áliítanUki tudását,kiváló képességét a zsidó­ság ellen használta fel. r* EMERY BERCZELLER, M.D. Psychiater szakorvos (Board Certified) Queens, Forest Hills Medicare betegeket szívesen lát Tel.: (718) 897-8662 Mautner Mimi, az Önképzőkör alelnöke felolvasta az időközben el­hunyt Rátonyi Róbert, közszeretetben állt magyar színművésznek az Ön­képzőkör 100. évi jubileumára készített és személyesen előadott versét, majd humoros szavakkal emlékezett meg egyesületének kultúrtevékenysé­­géről, amely a kultúrszervezetek között korban műiden mást megelőzött. A losonci származású Lovas György, a Szabadságharcos Világszövet­ség alapító tagja emlékezett meg a vészkorszakról, 1956-ról és 1989-ről: Szülővárosa zsidó lakosságának elpusztítása után kerültBudapestre. 1956- ban az emberek származásra tekintet nélkül harcoltak az elnyomás ellen és 1989-ben Magyarország feltámadt. - Most itt együtt ülünk a magyar kor­mány képviselőivel - mondotta. Bárdos Károly, a Magyar-Amerikai Televízió vezetője bejelentette, hogy műsora az egyetlen nemzetiségi adás,amelyet az illetékesek érdemes­nek ítéltek műholdas közvetítésre. Kanadától Mexicoig sugároz az adó. A jelenvoltak néma felállással adóztak Richard Mühous Nixon volt amerikai elnök emlékének. iC.ciuc.. - .sort ki ír J -so :: < -tíc, amely ja Kivitelezői Bollok Ferenc, az egyházkerület presbitere és neje Barbara voltak. Geréb László HALMOS SÁNDOR (Debrecen):

Next

/
Thumbnails
Contents