Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-04-28 / 4. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1994 április 28. ........................................................................................................ »'»— ......... ----------»■- ■ ■ v.i.; ” ' ' ' -A NAZARET-ILITI HOH HÍREI Április 6.-án megható emlékünnepély folyt le a hatszázezer magyar-zsidó mártír emlékezetére. Mécseseket gyújtottak vátikok és új olék. A hat lángot a Wassermanikerpár. Hoch Frici és Koppel Gabi gyújtottak meg. A K EI Mólé Ráchámim-imát Wejcman Dávid recitálta. Kálmánn Flori.a hírhedt Mengele egyik kísérleti alanya, megrázó élményeit angol nyelven papírra vetette és Ady André magyar fordításában került előadásra. Gutfreund Éva elnöknő Bállá Erzsébet: Zsidó anya a mártírok síremléke előtt — című emlékezetes versét szavalta el. Ady André, a szervezet titkára a varsói gettóról tartott lenyűgöző, dokumentált előadást, amelybe belefoglalta Leon Uris: Mila 18. című művének mondanivalóját is. Moscovici Lea, a városi dalegylet szólistája és Révész Gabi zeneművész adtak elő aktuális dalokat, majd a Hátikvá eléneklésével vegzöoott a Gutfreund Éva elnök által szervezett és levezetett, lélekbemarkoló ünnepség. AZ APPEAL OF CONSCIENCE FOUNDATION SZEMINÁRIUMA A KELETEURÖPÁBA KINEVEZETT AMERIKAI DIPLOMATÁK RÉSZÉRE Az Egyesült Államok külügyminisztériuma immár tizennégy éven át a Schneier Arthur főrabbi elnöklete alatt működő Appeal of Conscience Foundation-t veszi igénybe a Keleteurópába kinevezett amerikai diplomaták tájékoztatására az egyes országokban érvényesülő vallási életről. Az idén az egynapos tájékoztatás a virginiai Arlington-ban május 3-án fog lefolyni. A külföldi kapcsolatok intézetének azon hallgatói lesznek jelen, akiket az ún. utódállamokba, Kinába, Görögországba, Magyarországra Bulgáriába, a Balkánra és Lengyelországba neveztek ki. Az Appeal of Conscience Foundation előadói karának a NEWYORKI FIGYELŐ szerkesztője is tagja, aki, mint az élmúlt években is, a magyarországi zsidó életről és a keleteurópai zsidóság történetéről fogja tájékoztatni a hallgatóságot. AZ 50 ÉVES GYÁSZÉVFORDULÓ EMLÉKEZETE A CHUG JOCÉ HUNGÁRIA RENDEZÉSÉBEN IZRAELBEN A NEWYORKI FIGYELŐ ezévi 2. számának 11. lapján A magyarzsidó Világtalálkozó hírei c,m alatt közöltekbe téves híradás került, amelyet ezúton igazítunk ki: A magyar-zsidó vészkorszak 50. éves gyászévfordulójáról való megemlékezés május 30-án d.u. 5 órai kezdettel, aj e ru z sálemijés természetesen nem telavivi - amint a közlésben tévesen szerepel) Héchál Storno nagytermében kerül megrendezésre. Résztvesznek rajta, többek között az alábbi közéleti személyiségek. Kolitz Jicchák jeruzsálemi főrabbi, dr. Görög János, Magyarország izraeli nagykövete, dr. Burg Joszéf, a Jad Vaséin elnöke, dr. Spiegel Jehuda, a HOH elnöke, Csengeri Imre, a Magyar Zsidók Világszövetsége volt amerikai elnöke és Sáfát Ávrahám ügyvéd. A Mazkir-imát Stem Móse neves főkántor fogja recitálni. ASKENÁZI ERVIN: VESZÉLYBEN A CHASZID FALU ISKOLÁJA A BUDAPESTI VÉSZKORSZAK-KONFERENCIA A múlt számunkban részletesen ismertetett program messzehangzóan folyt le április 5-7.napjain. A konferencia ismertetése következő számunkban fog megjelenni, Randolph L. Braham professzor megnyitó beszédével együtt. Ez utóbbi váltotta ki dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter rögtönzött válaszát, amelyet azonban a jelenvoltak egy részének hangos tiltakozása folytán nem tudott befejezni,s ezért el is hagyta az előadótermet. A történtek feletti véleményünket ugyancsak a jövő számunkban megjelenő közlemény fogja tartalmazni. New York Állam legfelsőbb bírósága 4:2 arányban úgy döntött, hogy az állami szenátus engedélyével működő iskola Kirját Jóéiban kimeríti a vallási iskola fogalmát és így alkotmányellenes A 15 ezer lakost számláló községet 12 éve alapították és azt nagy rabbijuk Ha, ráv Joel Teitelbaum után nevezték el. A [ községnek 5500 iskolaköteles gyermeke . van, ezek a helyi chéderekbe. jesivákba és vallásos leányiskolába járnak és semmine- i mű állami támogatásban nem részesülnek. Viszont vagy 250 testi, illetve szellemi fot( gyatkozású gyermek kénytelen egy speciális iskolába járni. r Kiiját Jóéiban nem létezik televízió, alig olvasnak újságot, mégis futótűzként terjedt el a Hiób-hir az iskola beszüntetéséről. A fűszeresnél, a női divatüzletben - ahol hosszú, mintás kartonruhákat és hajat befedő turbánokat árulnak —, az imaházakban és természetesen a mikvében nem volt más téma, mint a felsőbíróság ítélete.De sehol sem tárgyalták olyan lázasan az ügyet, mint magában az iskolában, a három éve épült, a legkorszerűbb technikai vívmányokkal felszerelt modern épületben, amely kizárólag a testileg vagy szellemileg gátolt gyermekek oktatását szolgálja. A község elöljárósága természetesen azonnal megfellebbezte az ítéletet az Egyesült Államok Washingtonban székelő Legfelsőbb Bíróságához. Amennyiben az helybenhagyja az alsófokú ítéletet, akkor bizony e nemes célokra épült iskolát be kell majd zárni. Abraham Wieder, a Kirját Joél-iskolaszék elnöke szerint az iskola megszüntetése a szerencsétlen gyermek halálos ítélete lenne.Ugyancsak súlyos csapást jelentene a szülők számára is. Mielőtt az iskola meg: in ílt. a visszamaradt vagy rokkant gyermekeknek valóságos rabjai voltak a szülők. Amikor végre megnyitották, egyszeribe felszabadította a szülőket a súlyos teher alól. ugyanakkor reményt keltett bennükjiogy gyermekeik mint teljes emberek mehetnek az életbe. Eltüntette továbbá az iskola a visszamaradottság, illetve alkalmatlanság stigmáját egy olyan közösségben, amely nagy súlyt helyez a közösségi egységre és az intellektuális teljesítményekre. — Nem kellett többé szégyenkeznünk - mondja Málká Silberstein, egy visszamaradott kislány anyja. Kirját Jóéiban mindennaposak a 8-10 gyermekes családok, de vannak családok 18 gyermekkel is. Ilyen népes családoknál természetesen nagyobb a lehetősége a gyermek-alkalmatlanságnak is. A tanfelügyelő szerint ezek a gyermekek állami speciális iskolába nem járhatnak, mert külsejük és öltözékük miatt kinéznék őket, sőt sértő antiszemita megjegyzéseknek lennének kitéve. Ez történt Silbersteinék kislányával, Sándával. Az új iskola megnyitása előtt a helyi állami iskolába járatták a kislányt, de miután nemcsak lezsidózták, hanem az osztállyal együtt elvitték a McDonald-hoz ebédelni, kénytelenek voltak azonnal kivenni és otthon, magánúton taníttatták a gyermeket,ami viszont évi 20 ezer dollárba került. Mivel a család jövedelme ezt nem engedhette meg, Sánda taníttatása megsszűnt, — amíg az új iskola meg nem nyílt. Bráindi Weissnek Frájdi nevű ötéves kislánya nagyot hall. Még bébi korában elvitték egy professzorhoz, aki megállapította, hogy a gyermeknek csak akkor van jövője, ha odahaza kizárólag angolul fognak beszélni, ami Kirját Jóéiban szinte lehetetlen. Vizzont az új speciális iskolában egy angol-jiddis kétnyelvű specialista segítségével Frájdi olyan előmenetelt tanúsított, hogy hat éves korában beírathatták a rendes vallásos iskolába. Az állami felsőbíróság többsége nevében George Bundy Smith bíró azzal indokolta meg a döntést, hogy mivel az iskolába kizárólag chászid gyerekek járnak, az nem más, mint vallásos iskola, amely nem tarthat igényt állami státuszra. Joseph Bellacosa bíró viszont a kisebbség képviseletében megállapította, hogy egy chászid iskolában a tanárok nem csak zsicók. hanem chászidok, ott a fiúk szigorúan el vannak különítve a lányoktól, ezzel szemben a Kirját Joél-iskolában a tanerők különböző neműek, vallásúak és falúak, a tanítás koedukációs, sőt az ajtókon még Mezuza sincs, ezáltal semmiben sem különbözik a többi állami iskolától.Viszont a többségi vélemény szerint bizonyosak abban, hogy amennyiben a Legfelsőbb Bíróság elismeri mint állami iskolát, azonnal bevezetnék a vallási oktatást, míg a Mezuzák felszerelése csak néhány órába telnék... Természetesen teljesen bizonytalan, hogy mi lesz a bíróság döntése. Az egyetlen bíztató jel a szatmáriak szempontjából a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntése, miszerint egy arizonai katolikus iskolában engedélyezte. hogy egy süketnéma diák jelbeszéd oktatást kapjon állami költségen. A többségi vélemény szerint nagy különbség van egy állami költségen foglalkoztatott specialista és egy speciális iskola között, amelyet 250 gyermek látogat. Ugyanis ha ennek az iskolának elismerik állami státuszát, az egész lavinát fog megindítani és egymás után nyílnak majd egyházi iskolák állami költségen. A chászidok egyelőre azért harcolnak hogy a szövetségi bíróság döntéséig nyitva tarthassák iskolájukat. Aztán pedig neves ügyvédekkel és szakértőkkel fogják a Legfelsőbb Bíróság elé terjeszteni és megokolni a számukra életbevágóan fontos ügyet. Györgyey Clara,az International PEN Club nemzetközi elismerésnek örvendő elnöke szerkesztésében általános érdeklődésre számottartó, angol nyelvű gyűjtemény jelent meg. A könyv három elismert, jelenlegi magyar írónak, Örkény Istvánnak,Spiró Györgynek és Kornis Mihálynak egy-egy színdarabját tartalmazza. Mindhárom témája a mai keleti blokkban, elsősorban Magyarországban észlelhető általános és egyéni válság, amely a múlt és jelen történeti folyamatában jelentkezik. Mindegyik drámának alaphangja keserű, a torz múlt és i nak alaphangét a keserűség jellemzi a tor múlt, a szánalmas jelen és a bizonytalan jő vő miatt A mű megrendelhető a következő címen: The University of Arkansas Pres: Fayetteville, AR 72701 Ára: postaköltséggel együtt: 33 dollá Az írásbeli rendelésen megjelölendő a ki vetkező raktári szám: ISBN 267 -6 (c). A Mirror to the Cage Three Contemporary Hungarian Plays Edited and Translated by Clara Györgyey Introduction by Ervin C. Brody I KÖNYVESPOLC
