Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-03-31 / 3. szám
NEWY0RK1 FIGYELŐ 1994 március 31.--------- -I wr EGY EGYSZERŰ, DE NAGYSZERŰ ZSIDÓ ASSZONY FORRAI ESZTER: PÁRISI LEVÉL- Reichman Manci születésnapjára -Amint a címben jeleztem, egy egyszerű zsidó asszonyról írok, s mint ahogyan a továbbiakból láthatjuk, nem átlag-személyről van szó, hanem egy kiváló derék aszszonyról, valódi „Éset Chájil"-ról. Balassagyarmateól indult el, szemben a városházával. Férjhez ment a jómódú debreceni Reichman Ignáchoz. Amikor a németek megszállták Magyarországot, férje munkaszolgálatos volt,ő egyedül maradt két két apró gyermekével. Keresztény iratokat szerzett, amelyek szerint nővérének gyermekeivel menekült Erdélyből Budapestre. Hogy ezután min ment keresztül, arról egész regényt lehetne írni, itt csak egyetlen esetet említek meg. Amikor egy ízben a légo-pincében razzia volt,a szőke kislány nem volt gyanús, de a bebugyolált kisfiúról a nyilas pribék megkérdezte: — ez a gyerek nem zsidó ? — - Zsidó a maga keresztanyja, akarja talán, hogy megmutassam ? - Az agresszív fellépés sikeres volt, mert a nyilas bocsánatkérőén mondta: — Hagyja csak kisasszony, csak tréfáltam. — A sok viszontagság során a sors összehozta egy addig teljesen ismeretlen keresztény asszonnyal, Juliskával, aki - mint később kiderült, - valódi „chászidé urnát háolám", a „népek jámbora" volt, aki minden érdek és ellenszolgáltatás nélkül megmentette életüket. A felszabadulás után a kibombázott romokban heverő városban megkezdődött a mindennapi létért való küzdelem.Gondoskodni kellett a gyerekekről. A mai jóléthez szokott ifjúság el sem tudná képzelni a turbános zsidó asszonyt a vonat tetején 1945- ben batyuzni. Mert Mancika bizony járta a falvakat és tanyákat, hogy hazatérjen friss kenyérrel, tejtermékekkel, az akkor földi jónak számító csemegével, hogy legyen egy kis változatosság gyermekeinek a mindennapi máié és puliszka után. Miután félje is hazajött, visszatértek annak szülővárosába, Debrecenbe. Amikor pedig férjét mint osztályidegent, elbocsájtották állásából, akkor valójában megkezdődtek az egzisztenciális problémák. De rátermettségével, vagányságával, na és egy jó adag szerencsével ezt a problémát is sikerült megoldani. Tudomására jutott ugyanis, hogy a helyi ÁVÓ mindenható vezetője nem más, mint egy balassagyarmati földije, akivel egykor barátságban volt a család. Viszont az épületnek közelébe sem volt tanácsos menni. Ő megkísérelt bejutni, de ez megfelelő iratok hiányában nem sikerült neki. Egy nap, amikor arra ólálkodott, két ávós vette közre és közölte vele, hogy parancsuk van, hogy bekísérjék. Borzasztóan megijedt, mert mint ismeretes, onnan csak meghurcoltatások árán,vagy néhány év után lehetett kijutni. A két őr egyenesen az ezredes szobájába vezette és Reichmanné szemtől szembe állt balassagyarmati földijével, a debreceni ÁVÓ főnökével. Az történt ugyanis, hogy az ablakból észrevette egykori ismerősét, akivel mindenképpen találkozni akart, ezért utasította két pribékjét, hogy hozzák fel. Beszélgetésük során Reichmanné elpanaszolta, hogy sem neki, sem férjének nincsen munkája és súlyos gondokkal küzdenek. Erre az ÁVÓ-vezető nyomban felhívta a helyi kommunista párt titkárát és követelte, hogy Reichman Ignácot és feleségét azonnal helyezze el, lehetőleg a borszesz-szakmában.A titkár valószínűleg szabadkozott, hogy nincsen üresedés, mert az ezredes így folytatta: — Engem nem érdekel, hogy van-e vagy nincs üresedés, legfeljebb, ha kell, bocsáss el valakit, mert nekem szívügyem, hogy egyetlen földim a városban munkához jusson. — Megjegyzendő, hogy amint a debreceni ÁVÓ vezetőjét Budapestre helyezték, a párt megbosszulta magát és mindkettejüket elbocsájtották. Hogy kitartással és raffinériával hogyan kapott ismét állást, valamint az egypártrendszer alatti viszontagságaikról ismét egész regényt lehetne írni, ezért csak a fenti példát ragadtam ki. JIDDIS Á TÓL Z-IG Leo Rosten könyve: Les joiesdu Yiddish. Calmann Levy kiadó. Szóval, végül sikerült elhelyezkednie a Nagyerdőben levő Vendéglátónál. Reichmanné rögtön a legnehezebb beosztást választotta, amikor elintézte az üzletvezetőnél, hogy szombat legyen a szabadnapja. Cserébe a mindenkori szabadnapos alkalmazottat ő helyettesítette. így Mancika késő estig ott ült a korcsmában a dorbézoló részegek között, turbánnal vagy kendővel a fején, hogy éjfél után vagy öt kilométert ' gyalogolva holtfáradtan érkezzék haza. Pénteken kora hajnalban már ismét j talpon volt, hogy sorba álljon a kóser mészárszék előtt a szombati húsért. Sok sorscsapásban volt része. Szülei Auschwitzban pusztultak el. Egyetlen fivére, miután szerencsésen hazatért Ukrajnából, alijázása során angol golyó által halt meg. Végül két férjét vesztette el. Amerikába érkezése óta talán még egy napig sem volt tétlen. Mindig is dolgozott és mint nyugdíjas is talál magának elfoglaltságot. Szorgalmasan jár szombatonkint a templomba, csak úgy, mint egykor Balassagyarmaton. Minden előírt böjtöt megtart. A nagyünnepek előtt házról-házra jár az ünnepi mézet eladni jótékony célra. Végül a Jóm Kipurt végigállja a templomban. Mint már írtam, egyszerű, de nem mindennapi zsidó asszonyról van szó, aki csodák csodájával átvészelte a Holocaustot és az azt követő egypártrendszert. Aki még a legbőszebb Rákosi-érában is valódi zsidó otthont nyújtott családjának. Aki még akkor is hű maradt hagyományaihoz és gondoskodott, hogy a rendszer iskolái mellett zsidó oktatásban is részesüljenek gyerekei. Megjegyezni kívánom, hogy az említett hölgy mellesleg anyósom és mivel a légó-pince szőke kislányának én vagyok a férje, én vagyok az egyetlen veje.(Ennek ellenére sem nagyon kényeztet el, de azért nem panaszkodom...) Születésnapját gyermekei, unokái, dédunokái, valamint rokonok és ismerősök körében ünnepeltük. Adjon neki a Mindenható gondtalan, nyugodt életet, hogy jóegészségben élvezhesse unokáit, dédunokáit. S hogy mi még nagyon soká élvezhessük a sajátkezűleg készült ropogós szombati kalácsát és finom túrósbélesét...(De azért ne gyalogoljon a város másik végébe, mert ott olcsóbb a cukor meg a liszt.) Végül még valamit: Hogy melyik születésnapját ünnepeltük, azt nem árulom el, mert az esetleg sértené hiúságát, de ígérem, hogy ha I-ten segítségével tíz év múlva ismét megünnepeljük születésnapját, akkor | megírom, hogy melyiket ünnepeltük most. Szerető veje, ASKENÁZI ERVIN f 1- ^ ........................... 1* A jiddis nyelv él és virul éppúgy Izraelben, mint Párizsban és New Yorkban. A Centre Yefroykinban minden hétfőn Mme Roth vezeti a teadélutánokkal egybekötött beszélgető partikat, meghívott vendégek előadása után - „mamelouser í nyelvén társalognak. A jiddis könyvtár, a Biblioteque Medern — szintén gazdag programmal várja a látogatókat. A színházak műsorán Ben Zimet és Talila jiddis dalokkal szórakoztatnak. A Stetl világa elevenedik fel a híres, szívhez szóló melódiákat hallgatva. Most jelent meg a Calmann Levy-kiadó gondozásában egy 530 oldalas, igen értékes könyv - „enciklopédia" - A jiddis nyelv Á-tól Z-ig címen. A kitűnő alkotás Leo Rosten műve, amelyet angolból fordított Victor Kupéról i ne. A könyv nem szótár — más elvek vezetik a szerzőt. A jiddis kifejezések, az élet, a hétköznapok jiddis nyelvét mutatja be. A kitűnő Levezetésben az olvasó megismeri a jiddis humor történetét, a jiddis nyelv eredetét, s azi követik ABC-sorrendben a jiddis kifejezések. Például: Faygele — a német Vogel kicsinyítője: kicsi madár - női keresztnév. H'oulVem - bölcs. A szómagyarázat után jiddis viccet idéz a szerző: — Ébredj fel, Max, fázom, csukd be az ablakot, hideg van kint. — — H'ouh'em — sóhajtja Max. — Ha becsukom az ablakot, talán kevésbé lesz hideg kint ? — A könyv szórakoztató s egyben igen mély kézikönyv, amely a jiddis nyelv gazdag árnyalatait mutatja be. A héber nyelv, a német és orosz hatását, az askenázi zsidók szokásait, a jiddis konyha remek ízeit, - egyszóval egy színes nyelv- és kultúregyüttes a könyv .amelynek megjelenése nagy sajtóvisszhangra talált az ARCHE, a Tribune Juive és a Rad.o » nullámhosszán. Mazel tov fordítónak... a szerzőnek és Skajach a FORRAI ESZTER: APÁM EMLÉKÉRE Imád halottakért égig hangzott Válaszul örök csendet adtak Sír tálán apám Siratlanul temettettél Ismeretlen földbe. NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 doHár díját I-----\ csekkben mellékelem kér Ajk olvasóinkat, hogy HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Forrai Eszter: Faágak tánca című 1969-ben megjelent verseskötetéből. Magyarországon Ember Mária készít nagyszabású antológiát a vészkorszak témakörébe eső versekből. Fenti verset fogja művében közölni. A verset egyébként héberre fordította Készt Itamar, franciára pedig Sylvie Reymond-Lepine. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA EMERY BERCZELLER, M>D. Psychiater szakorvos (Board Certified) Queens, Forest Hills Medicare betegeket szívesen lát Tel.: (718) 897-8662 > I; KÁRPÓTLÁSI JEGYEK ! ]» — újra beadása ' — meglévő kiegészítése i ’ — megfellebbezése ,1 11 — felvétele \ — dollárra váltása 1 — beruházása , 'i Szaktanácsadás mindenben, ' | ingyenes, hívja i !; KÓKAI GÉZÁT 'l 1-416-690-2181
