Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-02-28 / 2. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1994. február 28. JEHUDA LAMDAN ELŐAD ASA NATONEK JÓZSEFRŐL azonban, hogy Natonek álláspontját a Newyorki Figyelő teljes egészében magáévá tenné. A szerk.) Ezen előadásnak az a célja, hogy megismertessen a historiográfia által elfelejtett alakról a cionista történelemből, aki egész életében írásban és tettekben dolgozott, tevékenykedett az önálló állam visszaáll! tásán s 30 évvel Herzl előtt Konstantinápolyban várja a szultánt, hogy letelepedési engedélyt szerezzen a zsidók számára. Ő volt az első politikai cionista.Neve:Natonek József, aki Magyarországon született 1813- ban és 1892-ben halt meg. Izraelben az a hír terjedt el, hogy a magyar zsidóság száraz ága a zsidó fának, fgy festettünk a keleti zsidó szemszögéből, de nem hiszem, hogy nyugati szomszédaink jobbak lettek volna. Mi mindenesetre joggal büszkélkedhetünk, hogy Herzl a Dohány utcában született, apja zimonyi, anyja budai zsidó család sarja. Első 18 évét Pesten élte és ott is érettségizett. Bécsben nősül és magyarországi zsidó lányt vesz feleségül. Nem csoda, hogy cionista működése, vezérsége folyamán sokszor keresi a magyarorzági barátok segítségét. Vámbéry bácsi segíti a törököknél, Stein a németeknél.Párisi tartózkodása alatt Nordauval érintkezik és tanácsát kéri a Judenstaatról. Mindketten pesti születésűek s újságírók. Nordau, aki Südfeldnek születik s otthon Szimchának hívják,más fából való. Apja, rabbi Gabriel Südfeld lengyel zsidó, anyja litvák. Ő maga a német kultúra imádója és 16 éves korában változtatja nevét. Zsidóságát is elhagyja, dán protestáns asszonyt vesz feleségül. Híres orvos és író Párisban, aki nem csatlakozik a cionista mozgalomhoz, igen fontos segítséget jelentett Herzl számára. Mindketten a Dreyfus-per hatása alatt változtatják életútjukat. Nordau Herzl leghűségesebb barátja lesz. Natonek utódai. De milyen nagy a különbség, ami Natoneket viszi a nemzeti mozgalom felé. Natonek fiatalsága arra a korszakra esik, amikor a napóleoni eszmék hatják át Európa népeit. Testvériség, szabadság és törvény. Népek szabadulnak s ahol Napoleon megjelenik, automatikusan hullanak le a gettó falai, a zsidó ember pedig egyik napról a másikra egyenjogú állampolgár lesz. II. József eltörli a zsidó törvényeket, amit hiába von vissza halála előtt: nem lehet megfordítani az idő kerekét. A zsidók emancipációja egész Európában folyamatban van és lassan bár,de elérkezik Magyarországra 1867-ben. A francia emancipáció idejétől 70 év telt el, ami telve van a zsidók küzdelmével az egyenjogúsításért. A magyarok szívesen fogadják be az asszimilálni kívánó zsidókat és a zsidó nemzeti jelleg felszámolását követik. A zsidó nemzeti szellem kiölését kívánják. Egyenjogúsítás feltétele egyformaság a kereszténységgel. Ahogyan haladnak a zsidók az emancipáció irányában, úgy távolodnak el a zsidó vallástól, a Sulchan Aruchtól. A reform mozgalom rabbijai pedig felajánlják a külsőségben való hasonulást is: neolog zsidó templomok képződnek zenével és kórussal, valamint magyar nyelvű imakönyvvel. A magyarok szabadságharcában, 1848-ban, 20 ezer zsidó önkéntes életével is szolgálja a magyar hazát és a magyarok boldogak, hiszen a nagy számú zsidó közösség megváltoztatja a magyar és kisebbségek arányszámát. Natonek fájdalmasan nézi mindezt. Harcol minden eszközzel az emancipáció ellen, s követeli a zsidóság visszatérését a zsidó nemzeti otthonba. Egyedüli hang a pusztában. Nincs társa és nincs is visszhangja a magyarok földjén. Herzl és Norddau a fizikai üldöztetés következtében tűzik ki a cionizmus zászlaját. Natonek a szellemi pusztulásban látja a veszedelmet.— Amikor a magyar zsidók fáját vizsgálom, nem szabad elfelejtenem, hogy az első gazdasági település itt a magyar zsidók munkája. -S az első települők között találjuk Natonek családját, a Raab-familiát. Ugyancsak rokon a megalapító J. Stampfer, aki 69-ben négy és fél hónapig gyalogol Jeruzsálemig. A magyarországi fiatalok között csupán egy szabre van: Joel Salamon. A föld megvételéről szóló szerződést a jaffai osztrák-magyar követségen írják alá. Hiszen a legnagyobb vevője a földnek a „Gvir hahungarr David Guttmann. Amikor Klausner professzor hazajött az első cionista kongresszusról, mesélte: — Megkérdeztem az amerikai kiküldöttet, van-e egyáltalán Amerikában cionista mozgalom ? Azt válaszolta: — Van Baltimoreban két mesüge magyar, azok a cionisták.— Kik ezek? — Henriette Szóld és Stephen Wise. - Tehát az amerikai cionista mozgalom megalapítói is Magyarországon születtek. Ezekből kiderül, hogy az a bizonyos ág nem is olyan száraz, mint ahogyan nálunk mesélik. VICCEK Magyar-zsidó viccek nemzeti élet újjáéledését látja a halottak feltámasztásában is. Állításait talmudi idézetekkel igazolja. A Talmudban két irányt különböztet meg: 1. amely nemzeti eszmével van telítve, 2. amely inkább a teologis, a halacha irányát képviseli. A zsidó vallástörténetben a nemzeti élet megszűnése utáni korszakot a rabbinizmus korszakának szokás nevezni. A rabbik a Talmud teológiai irányzatát képviselik s nem a nemzetit. A rabbikat okolja a nemzeti eszme kihalásáért. Az ősi nemzeti élet feltámasztás mindennél előbbrevaló, mert csak ebben valósítható meg minden más zsidó feladat. Nem a Tóra áll a zsidó nép felett,hanem a zsidó nemzeti lét áll azon törvények felett, mert csak az biztosíthatja a Tóra fennmaradását is. A rabbikra panaszkodik Jeremiás szavaival: Tévelygő nyáj az én népem, pásztorai tévútra vezették.(50.fej.6.vers) Alkalay és Kalischer a rabbinizmus megerősítésével és az áldozati kultusz helyreállításával kecsegtették híveiket Erecbe. Natonek a zsidó nép belső felszabadításáról beszél és a nemzeti érzés megerősítését tartja mindenekelőttinek. Ebben rejlik Natonek egyedülálló prófétai szelleme. A bázeli program szavai csengenek fel írásaiban.Rabbi Südfeld megtért fiának, Nordaunak Hpt? Az isteni kinyilatkoztatás Nagysurányban íródik, ahol Natonek iskolaigazgató és rabbi helyettes. Tiszteletnek örvenuett nem csak hitsorsosai, hanem a városka és környéke keresztény polgárai körében is. Rövid idő múlva új feladatra vállalkozik. A Jászság fővárosában, Jászberényben lesz főrabbi és egyúttal a helyi zsidó iskolát vezeti. Magas színvonalra emeli az iskolát és jelentős munkát végez mint rabbi a városka vegyes érzésű és műveltségű zsidósága körében. 1857-ben a császár látogatja a várost. Ezalkalommal Natonek is üdvözlő beszédet tart, amiről megemlékeznek a jász lapok. 1859- ben új munkát ad ki, ami azonban szigorúan vallási jellegű: Shlosa hakomácim címen. 1860- ban a hatóságokkal gyűlik meg a baja, mivel egyik hittársa feljelenti a rendőrségen. A templomban arról beszél, hogy a közösségnek kérni kell az Istent, ne engedje meg a zsidó nép emancipációját, mivel a zsidóság hazáia nerr t van, hanem Erecben s fővárosa és szent városa: Jeruzsálem. A meg nem alkúvó szabadságharcos Natonek nyilvánítja véleményét. Ez az idő, amikor az emancipációs küzdelem új szakaszába é' - kezik. Az osztrákok engednek a magya'ok nemzeti követeléseinek és a magyar országgyűlés közeledik az emancipációs törvény megszavazásához. Natonek érzi a veszélyt és erejéhez mérten tiltakozik. 1861- ben örömmel fogadja az új állást: Széesfehérvár főrabbija lesz. Ez már igen jelentős, tekintélyes munkakör. Életének igen termékeny korszaka ez. Anyagilag valószínűleg gondtalanul él s teljes erejével a filozófiai, politikai és vallási munkának szentelheti életét. A zsidó vallás vezetői hangos vitát folytatnak. A reformerek és az ortodoxok elkeseredetten háborúskodnak. De mindnyájan követelik az egyenjogúsítást a magyarok képviselőitől. Natonek ekkor magyarul ír, hogy mindenki számára érthető legyen mondanivalója és letompítja a hangot, hogy könyve, életműve közkézen foroghasson. Abban az évben, 1861-ben jelenik meg a Messiás vagy értekezés a zsidó emancipációról — címmel. „Zsidónak és kereszténynek egyaránt kedves tanulmánya, írta Abir Amiéi (első könyvének írói álneve). (Folytatás a következő számban) VICCEK Április közepén jelenik meg Kertész István könyve: Gitli néni tésztája — avagy elmélkedés zsidó viccekről. Dr. Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója szerint "(a kötet első felét kitöltő tanulmány] zsidó művelődéstörténeti tekintetben egyedülálló, mert a zsidó vicc széles spektrumát fogja át. Külön értéke Kertész munkájának a magyar-zsidó vicc sajátos elemeinek bemutatása.* A kötet második része pedig az elmúlt 120 év során Magyarországon megjelent viccgyújteményeket mutatja be 160 gondosan megválasztott vicc segítségével. Megrendelek___példányt a Grtfi néni késztája című könyvből postaköltséggel együtt példányonként $11.00 áron. (New Yorki lakosok 0.80 cent adót kötelesek hozzáadni.) Név Cím A csekket István Kertész névre kérem kiállítani, és 638 West End Avenue #48. N.Y., N.Y. 10024 címre küldeni. Natonek 1813-ban született egy Komárom melletti kis faluban. Szülei vallásos emberek. Először apja tanítja a Tórára, majd különböző jesivákba kerül, amelyek közül a leghosszabb időt a nickolsburgi Trebitsch-jesivában tölti. Onnan 26 éves korában kerül kis. Valószínűleg ott kapja meg a rabbi-oklevelet. Széles tudású,intelligens emberről adnak tanúságot későbbi írásai.Héberül gyönyörűen beszél s ezt tartja a nemzeti nyelvnek s szorgalmazza már korán annak tanítását. Folyékonyan ír és beszél németül és természetesen magyarul is. 32 éves.amikor feleségül veszi Eliezer Raab unokatestvérét, Chanát Komáromban Nem lehet véletlen, hogy ez a Raab-család teljes egészében alijázik. Az említett rokon, J. Stampfer Petach Tikva alapítója. A 35 éves Natonek mélyreható eseményeket tapasztal szülőföldjén. A magyarok rendkívül hősiesen küzdenek szabadságuk elnyerése érdekében az osztrákok ellen, A zsidók nem maradnak el hősiességben a magyarok mögött. A rabbik is résztvesznek a háborúban és támogatják, buzdítják a katonákat. A magyar szabadságharc megváltoztatja Natonek életszemléletét. Ugyanazon kérdéseket teszi fel magának, mint egy másik rabbi a déli határszélen: Rabbi Jehuda Alkalay: Miért van az,hogy Európa népe: ilyen hősiesen küzdenek nemzeti független ségük elnyeréséért, miközben a zsidó ka. ba tett kézzel várják a Messiást, hogy meghozza nekik a megváltást. Visszatérést a régi otthonba ! Natonek 1850-ben megkezdi vallási és politikai credo-ja egybefoglalását Amiéi Abir álnév alatt, de soha nem adja ki, mivel tudja, hogy a Metternich-rendszer azonnal elkobozza s ilyen munka megjelentetésére még gondolni sem lehet.Megmarat azonban a kézirat...A könyv németül és héberül íródott.Címe: Az isteni kinyilatkoztatás. Natonek többek között a következőket írja: — A zsidóság majdnem 2000 éves elnyomatásban él és tűri a megaláztatásokat és üldözéseket és kísérletet sem tesz arra, hogy változtasson sorsán. Izrael népének egy része imádságos könyveiből ki akarja törölni azokat a részeket,amelyek Cionra és Jeruzsálemre, a hajdani nemzeti élet dicsőséges múltjára emlékeztetnek.Másik része ugyan mondja gépiesen az erre emlékeztető imát,de nem hisz abban, hogy Izrael régi nemzeti élete megújhodhatik ősei földjén. Előttünk világrengető események játszódnak le, amelyek új korszakot alkotnak avi lágon, olyanok, mint amilyen volt lt;aei életében az egyiptomi kiszabadulás vagy az izraeli honfoglalás. Semmi sem történt azonban a zsidók felszabadítása érdekében. A zsidóság elutasítja magától az események hatását, amiből tanulhatnak és alkalmas lenne nemzeti öntudatának felkeltésére. Olyan ez, mint az öngyilkosság. Isten pedig sohasem támasztotta fel az öngyilkost. Nem lehet tovább várni csodákra, hogy Isten majd csodás módon feltámasztja Izraelt. Magának a zsidóságnak kell hozzáfogni a felszabadításhoz s akkor számíthat Isten segítségére és támogatására. Hogyan tűnhetett el annyira a nemzeti érzés abból a hősi múlttal rendelkező népből, amely oly hősiesen védte egykori hazáját? Natonek vizsgálja a forrásokat. A második templom elpusztulása után a nemzeti élettel kapcsolatos eszméket vallási tartalommal látták el. A Messiás szóval a zsidóság kezdetben a nemzeti gondolat megújhodásának gondolatát fejezte ki. Bar Kochbát a zsidók messiásnak hívták,mivel a nemzeti élet feltámasztóját látták benne. A kereszténység ezt nem ismerte el. A maga alapítóját tüntette ki ezzel a címmel.A (Tudós munkatársunk előadása a magyar cionista történelem tárgykörében jelentős alkotás, aminek közlése nem jelenti
