Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-02-28 / 2. szám
1994. február 28. NEWYORKI FIGYELŐ 5 ASKENÁZI ERVIN: AKI EZER LELKET MENTETT MEG CIONISTA ELLENÁLLÁS MAGYARORSZÁGON FELHÍVÁS ÉS MEGHÍVÓ — Schindler listája a filmvásznon — CIONISTA ELLENÁLLÁS MAGYARORSZÁGON címmel Budapesten. Időpont 1994 április 18. és 20. között (a MAZSIHISZ és a magyarországi zsidó szervezetek által rendezendő központi megemlékezést kővetően). Részvételi díj: 260 US dollár (étkezést magában foglalja, igény szerint kóser ellátást biztosítunk. Utazás egyénileg. Szálloda (kívánság szerint):30 100 US dollár (fő) éjszaka. Jelentkezési határidő: 1994 március 15. Érdeklődés és fizetés a következő címen lehetséges: 10 Interkongressz - Dózsa György út 84fa H-1068 Budapest, Hungary. Telefon (011-36-1-) 142 4118. Telefax: (011-36 1) 122-2203. Szervezőbizottság: Magyarországi Cionista Szövetség Magyar Izraeli Baráti Társaság Jewish Agency for Israel, Budapest. GALILI GEMEINER ERVIN: HÁROM SÍR... Gyufaszál lobban. Két gyertyát gyújtanak meg Krakkó zsidónegyedében kő szöntik a szombatot. De a színes kép lassan elhalványul. Mintha fejbeverték volna az embert. Egyszeribe fekete fehér képek villannak, amelyeken náci hordák terelik a zsidókat a gettóba így kezdődik SCHINDLER'S LIST, Steven Spielberg megrázó filmje, amely va lós történet a vészkorszak tülélőiről.Spielberg a filmet tíz évi lelki vívódás után kezdte forgatni, Thomas Kenealy hasonló című bestselleije alapján. Vészkorszakról szóló film? A lengyel zsidók traumás katasztrófájáról a náci megszállás alatt? Sőt éppen a hollywoodi ren dezőtől, aki illúziót keltő filmjeivel az ifjúság ezreit képes a mozik pénztárához csalogatni? Bizony, ezúttal Spielberg páratlan komolysággal temetkezett a munkába. Itt érezni lehet személyes elkötelezettségét, megszállottságát, érezni lehet, amint mély gyásza éktelen haraggá változik. Thomas Keneally dokumentációs művét, Spielberg fekete-fehér képekben, a gonoszságot és kegyetlenséget hozza a néző szeme elé.Lövöldözések, kivégzések és az SS-ek szinte elképzelhetetlen kegyetlenségei közepette, Oskar Schindlernek, egyetlen németnek csodával határos nemes cselekedetét láthatjuk, aki az 194245-ig terjedő időszakban 1100 lengyel zsidó életét mentette meg. (Ezeknek ma mintegy 6000 leszármazottjának zöme Izraelben él.) Ez az Oskar Schindler egyáltalán nem volt szent. Világfi volt. feketéző, pro fitvadász, nőcsábász, aki mintha magától értetődő természetes dolog volna, valóságos hőssé nőtte ki magát. ( Az ir Liam Neeson különben bámulatos átéléssel és sokrétűséggel alakítja.) Először 1939-ben a németek által megszállt Krakkó egyik nightclub-jában találkozunk vele, amint vígan iszogat SS-tisztek társaságában. Azután potomáron megvásárol egy, a nácik által kisajátított zsidó email üzemet. Gyára termékeit, edényeket és konyhakellékeket a német hadseregnek szállítja Jobbkeze Jicchák Stern, az üzem zsidó könyve lője (Szenzációs ebben a szerepében Ben Kingsley.) Schindler nem sokat ért és — nem is nagyon érdekli az üzleti rész, így Stern nélkülözhetetlen társává válik, majd végül meghitt barátja lesz. Schindler nem fizet munkabért zsidó alkalmazottainak, viszont megmenti őket a szelektálásoktól. (Auschwitz mintegy 70 km-re van.amikor egykori zenészekből fémmunkásokat rabbikból szerszámkészítőket csinál.) - Ilyen szenzációs munkaerőket lehetetlen nélkülözni. - Ilyen szöveggel, na és zsíros megvesztegetésekkel vásárolta meg a náciktól az ő úgynevezett „Schindlerzsidóit."Hogyan és mikor lett ez a haszonéhes élvhajhászó, átlagember zsidómentő, aki egyáltalán nem vette tekintetbe, hogy az életével játszik? Mikor ébredt fel benne a humanitás és a morális lelkiismeret, miáltal embertársi kötelességét válósággal túlteljesítette? Mind Keneally könyve, mint Spielberg filmje valamint a még életben lévő „Schindlerzsidók" szerint Schindler indítóoka valóságos rejtély. De a rejtély kulcsa valószínűleg abban a jelenetben rejlik, amely mind a könyvben, mind a filmben lenyűgözően van ábrázolva Schindler német barátnőjével kilovagol és megpihen egy magaslaton, ahonnan pompás kilátás ny lik a poaorzei gettóra. Látja, amint a gettó Kiürítése során egy kislány mellett egy kisfiút agyonlőnek. SS Schindler azt is látja, amint a kislány -minden valószínűséggel ellentétben— észrevétlenül elsomfordál és elbújik. Ez a jelenet azért olyan súlyos, mert abban minden szörnyűség és iszonyat látható, amit Schind ler nem volt képes elviselni. 1942 végén Schindler „házi" SS-ének Amon Göth parancsnoksága alatt megalakult a plaszovi kényszermunkatábor. Göth felnézett Schindlerre, mert nagyobb sikere volt a nőknél mint neki és jobban bírta az italt, mint ő. Schindlernek viszont sikerült azt minden tekiKtetben előnyére kihasználni. így amikor Göth az összes krakkói zsidót Plaszovban akarta összezsúfolni akkor őt Schindler ravaszul megelőzte. Schindler ezer zsidó munkása számára külön tábort állított fel, ahogyan az meg vagyon írva, barakokkal, priccsekkel és szögesdróttal,nagy és kényelmes szállással az SS-pribékek részére. Amikor azonban 1944-ben Plaszovban is megkezdődött a zsidók rendszeres likvidálása Schindler megszervezte a menekülésüket, 250 vasúti tehervagonban gyára teljes felszerelését a morvaországi Brünnlitzbe szállította és magával vitte több mint ezer állítólag nélkülözhetetlen munkását. Az SS-parancsnokság túljár Schindler eszén amikor az emberszállítmányt Auschwitzba irányítja, Schindler nem hagyja annyiban a dolgot. Azonnal autóba vágja magát és Auschwitzba megy. Ott hosszú alkudozás után végül egy marék gyémánttal való megvesztegetés árán sikerül a tábor Gestapo-parancsnokát jobb belátásra bírni. Egy tiszt kezeiből kiszakít egy kislányt, az orra alá tartja kis kezeit mondván, hogy csak ilyen apró ujjakkal lehet egy bizonyos kisméretű lövedéket formálni. * Schindler listáján szereplők egyike Leopold (Poldek) Pfefferberg, aki azóta Leopold Page-re amerikanizálta nevét és Los Angelesben él. Az ő rendíthetetlen kitartása által keletkezett Keneally könyve 1982-ben (amelyről annak idején beszámoltam) valamint Spielberg filmje 1992- ben. 1980 októberében Leopold Page bőr díszműárú üzletébe betévedt egy vevő aki nem volt más, amint az ausztrál Thomas Keneally. Page elmesélte neki a Schindlerstoryt, smit szerinte okvetlenül könyvben kellene megörökíteni. Miután 1982-ben Page iniciativájára megjelent Keneally doumentumregénye SCHINDLER' S LIST címen, majd bestseller lett belőle a hollywoodi Universal Studio megszerezte annak filmjogát és átadta Spielbergnek forgatás végett,aki azt azonban visszautasította. A közelmúltban HŐS ORVOSOK címen boszniai orvosok önfeláldozó munkájáról olvastunk. Gondolattársítás folytán eszünkbe jutott a hatnapos háborút követő napokban HÁROM SÍR... cím alatt újságírói naplónkba bejegyzettek, amelyeket az alábbiakban közlünk: Három sir van egymás mellett az egyik tengerparti város temetőjében. Az elsőt két évvel, a másodikat pár hónappal a hatnapos háború kitörése előtt ásták. De talán kezdjük az elején Valahol a vén, de még annál is gonoszabb Európában. Közel négy évtizeddel ezelőtt két fivér ugyanazt a lányt szerette. A lány az idősebbet válasz- A fiatalabb orvos lett és a tengeren túlra vándorolt, de sohasem nősült meg. Mindig azt az „egyet" látta maga előtt. A magyar nyelvterületről származott házaspár Erecbe vándorolt. Két évvel a hatnapos háború előtt meghalt az idősebb fivér. 1967 elején megérkezett az orvos,hogy elvegye azt, akit nem vehetett el negyedszázaddal ezelőtt. De már csak egy nagyon beteg nőt talált itt. Ennek ellenére feleségül Leopold Page azonban nem hagyta annyiban a dolgot és következetesen ostromolta Spielberget telefonhívásaival. - 74 éves vagyok és nem leszek fiatalabb, 76 éves vagyok és az idó múlik, 79 éves vagyok, kezdje már végre el a forgatást. - Végül 81 éves korában Spielberg boldogan közölte vele, hogy megkezdte a munkát. Spielberg tehát tíz éven keresztül hordozta a témát magában, amíg az megérett, hogy aztán Krakkóban és Auschwitzban megcsinálja a filmet. Spielberget, aki maga vallásos zsidó családból származott, személyes motivációk is vezényelték a film készítésénél. - A mai ifjú ág, köztük négy gyermekem válja nak a film által tanúkká, hogy beszámolhassanak a jövő nemzedéknek a vészkorszak borzalmairól, mint ahogy nekem is ez volt a célom mert egyre kevesebb lesz a túlélők száma, akik személyesen beszámolhatnának a vészkorszakról. -vette és elvitte fogadott hazájába,hogy ottani klinikáján meggyógyítsa. De a véges emberi tudomány nem segített — s az aszszony meghalt. Első félje mellé Izraelben temették el. Az orvos mély bánatát elsírta itteni barátainak. Közben kitört a hatnapos háború. önként jelentkezett orvosi szolgálatra. Mint barátaitól annakidején hallottuk, több tucat katona életét mentette meg.Egy alkalommal egy tankban levő súlyos sebesültet akart megmenteni. Kéiték, könyörögtek neki, hogy ne közelítse meg a tankot, a súlyos sebesültet úgysem tudja megmenteni. Nem hallgatott senkire, csupán orvosi esküje kísérte. A tankban érte a halál. Fivére s mindkettőjük felesége mellé temették, akiket az életénél is jobban szeretett. Mint jó zsidó, még a halálon túl is gondolt Izraelre. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a Cahalra. Ötven évet élt. Találjon nyugalmat Izrael névtelen hőse abban az anyaföldben, amelyért mindenét áldozta a hatnapos háborúban... Schindler listája-film nagysága, hogy a néző közvetlen társszereplőjévé válik és maga is átéli a borzalmakat, mert Spielberg kerülte a dramatizálást, illetve a .jelenetek beállítását" és más rendezői trükköt,amint azt hasonló témájú filmekben megszoktuk. A film végén láthatjuk,amint a lista még életben levő tagjai, gyermekeikkel, unokáikkal elzarándokolnak Schindler izraeli sírjához. Láthatjuk Schindler még életben levő feleségét tolókocsiban, láthatjuk a Pfefferbergeket, a Dresnereket a Rosnerekei és a Helen Hirschek ijedt arckifejezésük mögött rejlő erős karakterüket és így megérti az ember ennek a valóságban lejátszódott filmnek a mottóját: — Aki egy életet ment meg, az olyan, mintha egy egész vilá got mentett volna meg. Steven Spielberg bámulatos munkát végzett SCHINDLER;S LIST-jével. Ez talán a legvalódibb és leghitelesebb film a vészkorszakról, amely a jövő hasonló filmjeinek mértékéül szolgálhat. HERNÁDY MIKLÓS (kandidátus) HE9BBB9K A magyarországi zsidóság elhurcolásának 50. évfordulója alkalmából megemlékezéssorozatot szervezünk
