Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-02-28 / 2. szám
1994. február 28. NEWYORKI FIGYEL« 3 A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ KÖZÖSSÉG HELYZETE A ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUS KÖZPONTI ÜLÉSÉN ALAN G. HEVESI BESZÉLGETÉSE WDOWINSKY VIOLÁVAL (Folytatás az előző oldalról) A Zsidó Világkongresszus ezévi központi közgyűlését február 7-9. napjain rendezte meg Washingtonban. A program fontos részét képezte a magyar-zsidó közösség két legfontosabb, aktuális problémája: a zsidó közösségi kártalanítás, valamint az antiszemitizmus helyzete. Mindkét témakörben dr. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke készített szakavatott beszámolót, amely a küldöttek körében megérdemelt érdeklődést keltett. A Magyar Távirati Iroda hírösszefoglalója is hírt ad a washingtoni gyűlésről. Idézi a magyar kiküldöttek véleményét, amely szerint a kárpo. lásra mind a párizsi békeszerződés, mind az 1946/25. törvény kötelezi a kormányt. A sajtó képviselőinek elmondották, hogy az Antall-kormány ki is fejezte készségét egy vonatkozó megállapodásra, de a tavaly májusban kezdett tárgyalások decemberben megtorpantak. Arra a kérdésre, hogy mennyire rú na a magyarországi zsidó közösséget illető kártalanítások értéke, elmondták, hogy ennek megválaszolásához előbb pontosan szám . kellene venni a nácizmus alatt elpusztultak vagyonát. Az alábbiakban a beszámolókból kivonatokat közlünk. I. ANTISZEMITIZMUS Alappal azt állítani nem lehet, hogy a kormány antiszemita jellegű politikát folytatna, de Európában sehol sem került annyira a hatalom közelébe nyilvános antiszemita nézeteket valló csoport, mint Magyarországon. Mindaddig, amíg nyilvános szakításra nem került sor Csurka és Antall József elhúnyt miniszterelnök között, addig Csurka a Magyar Demokrata Fórum a lel nőkéként alapvetően határozta meg a kormánypárt politikáját. A Csurka által alapított új párt, a Magyar Élet és Igazság Pártja nyíltan hangoztatja a befolyása alatt álló sajtóban, rádióban és TV állomások adásaiban liberális baloldali nézeteket hangoztató személyek (értsd: zsidók) eltávolításának szüségességét. Egy korábban MDF-es képviselőnő nyílt kapcsolatot tart fenn a szélsőjobboldali szkinhed-ekkel, akik fizikai erőszaktól sem riadnak vissza. Utóbbi időben több olyan párt is alakult, amely Szálasi-féle nézeteket vall a magáénak. A bírói eljárások igen lassúak és enyhe minősítéssel felüggesztett büntetést szabnak csak ki. Sok esetben meggyalázzák a zsidó temetőket.a vészkorszak-emlékművet, bombatámadásokkal fenyegetik a zsidó istentiszteleteket. A legnagyobb problémának a küldöttség azt tartja, hogy a Magyar Állam vezetői a szélsőséges eseményeknek nem tulajdonítanak kellő fontosságot és más államoktól eltérően nem teszik nyilvánvalóvá a társadalom előtt, hogy az ilyenfajta akciókkal szemben állanak. A zsidó közösség vezetőinek az a véleménye, hogy Csurkának a kormánypártból való kitaszitása külföld nyomására következett be. Magyarország nem számíthat külföldi támogatásra, ha nyilvánosan közösséget vállal a szélsőségekkel. Az antiszemitizmus erősödését táplálja a gazdasági helyzet romlása is. A magyar nép többsége nem antiszemita. Ezen a helyzeten kíván változtatni a szélsőséges mo. galom. II. KÁRTALANÍTÁS. A II. világháborút követőleg a formai jogegyenlőséget a magyarországi zsidósáa számára az 1946.évi XXV.t.c. biztosította és ezt belefoglalta a Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyébe. A kommunista párt hatalomra kerülése folytán további intézkedés nem történt. A szabad választásokat követően a kártalanítás kérdése a politikai élet egyik alapvető kérdése lett, de nem a II. világháború károsultjaival, hanem a komm nizmus okozta károkkal foglalkoztak elsősorban. A zsidóságot ért károk megtérítése nek törvényi szabályozása súlyosan hátrányos megkülönböztetéseket tartalmaz a zsidóság terhére, amelyeket az Alkotmánybíróság van hivatva orvosolni, ennek döntése azonban indokolatlanul késik. A zsidóság számára hátrányos megkülönböztetése a törvénynek a kártérítés alacsony összege és élettől és szabadságtól megfosztottak igénye között a zsidóság terhére való hátrányos megkülönböztetés. Kirívó diszkrimináció, hogy a zsidó munkaszolgálatosoknak általában semmiféle kárpótlás nem jár. A magyarországi küldöttség véleménye szerint a Magyar Köztársaság végül is arra fog kényszerülni, hogy végrehajtsa a nemzetközi szerződésekben és saját törvényeiben vállalt kötelezettségeit A NEWYORKI FIGYELŐ-nek a beszélgetés ben szereplő munkatársát Alan Hevesihez személyes emlékek is fűzik. Hevesi, mint a queensi College professzora, tanára volt munkatársunknak is, asszisztensét, Mark Schwarzberget pedig munkatársunkhoz baráti szálak fűzték. Hevesi első útját utóbbi szervezte meg. Ennek során munkatársunk közelrokona, dr. Moshe Etzioni volt főbíró mutatta be Hevesit a Kneszet-ben. A beszélgetés végeztével örömünknek adtunk kifejezést, hogy Alan G. Hevesi meghívást kapott a magyar vészkorszak 50. gyászévfordulójának emlékünnepélyére, mint vendégszónok. Az ünnepély tudvalevőleg március 20-án fog a Park East Synagogue nagytemplomában lefolyni Jelenlegi családja felől érdeklődünk ezután. Nős vagyok, három gyermekem van. Feleségem, Carol a Creedmoor Psychiatric Hospital adminisztrátora. 25 éves Laura leányom a Columbia University-n tanul, a master degree-re készül. Idősebb fia, Dániel a Queens College végzettje summa cum laude fokozattal. Izraelben is tanult és három hónapot töltött az izraeli haderő védelmi osztagának kiképzési programjában. A politikában is aktiv és segítségemre volt a választási küzdelemben. 23 éves, a Law School-ba készül. Kisebb fiam Andy 20 éves, Queens College-ban tanul. Mit közölne saját személyiségétől a zsidó neveléssel kapcsolatban ? Zsidó azonosságomra való feleszmélésem felnövésem után történt. Apám megmenekült a vészkorszaktól külföldi tartózkodása folytán és ez több vonatkozásban mutatkozott meg. Előbb az egyiptomi kormány ajánlott fel neki tisztséget a II. világháború alatt.Háborús katonai anyagot kellett volna kormánymegbízásból bevásárolnia ügynöki díj fizetése ellenében. Elutasította az ajánlatot és az American Jewish Committee szolgálatába lépett mint külügyi titkár. Német kártérítési ügyekkel foglalkozott. A nagy kereseti lehetőséget feláldozta kis kereset ellenében. Tisztelte atyját, a rabbit és a zsidó örökséget, mégsem akarta gyerekeit a zsidó örökség szellemében felnevelni. Megpróbálta gyermekeit a minden zsidót egyénileg sújtó szenvedéstől megkímélni. Bar Mitzvánk is a reformtemplomban folyt le. Mikor azonban a politikai életbe kerültem, származási gyökereim előtérbe kerültek. Tagja lettem az anti-Defamation League-nek, a newyorki körzeti igazgatóság alelnöke vagyok, valamint országos alelnöke a Bnai Zion-nak is.. A zsidó törvényhozók országos egyesületének alapító tagja és tiszteletbeli elnöke vagyok. A Board of Rabbis „Man of the Year"nek választott. Hat alkalommal küldöttségeket vezettem Izraelbe, amelyek tagjai politikusok, közösségi vezetők, keresztény, fekete és porto-ricoi törvényhozók voltak. Reagan elnök nevezetes bitburgi látogatása során, 1985-ben tüntetést szerveztem a látogatás ellen. Másik szervező akcióm eredményeként newyorki törvényhozók utaztak Bécsbe, hogy Waldheim elnök lemondását követeljék A crown-heightsi eseményekkel kapcsolatban is szerveztem tiltakozást a City Hall előtt, majd a Grade Mansion-ban, amely utóbbinak megtartását a rendőrség megakadályozta. Mindezek igazolják zsidó gyökereim megtalálását és közösségünk ügyeivel való foglalkozásom határozottságát. Mikor ébredt valójában zsidó azonosságára és mi indította erre ? Zsidó azonosságomra akkor eszméltem először, amikor politikával kezdtem foglalkozni. Ekkor lógtam hozzá a zsidó történelem, Izrael történetének, háborúinak tanulmányozásához, valamint a zsidóság vezéreinek életrajzának olvasásához. 1983-ban apám halálos beteg lett.Hat hete volt élni. Ekkor ajánlottak fel nekem helyet a kongresszusban. Választanom kellett és kórházban fekvő apám mellett való ülésemet válesztottam. Mikor kezdett foglalkozni a zsidó közösségek ügyeivel ? Azt hiszem, az anti-Defamation League-be való bekapcsolódásommal. Fekete-zsidó közösségi kapcsolatot is teremtettem Queensben ■ Mikor kapcsolódott be a magyar-zsidó közösség munkájába ? Az Emanuel Foundation, illetve elnöke, Keller László útján. Meghívtak a budapesti emlekünnepségen való részvételre. Bekapcsolódtam abba a munkába, amely a Doluiny utcai templom helyreállítására és a temetők rendbehozására irányul. MUyen gyakran látogat Izraelbe ? Sokszor látogattam Izraelbe. Legemlékezetesebb utam Jeruzsálembe vezetett. Törvény1- •.ók csoportja kísért. Találkoztunk Izrael államelnökével,Chaim Herzoggal. 1992-ben az öböl-háború idején Jeruzsálem polgármesterével utaztunk át az országon.Az út végeztével egy kibucba mentem önkéntes munkát végezni. A Scud-ok elleni védekezés segédeszközeinek gyártásában segédkeztem. Mi az érzésbeli viszonya Izraelhez ? Ideges vagyok, de reménykedem. Látom a lehetőségét, hogy valamiféle béke létrejön a Fiival és Szíriával, de osztozom a félelemben, amely az egyezményt kíséri. Kérdéses, hogyan valósul majd meg Izrael védelme a Golan-fennsík és a nyugati partvidék egy részének átengedésével.Bizom ugyan Rabinban, aki katonaember, a 67-es háború parancsnoka volt, de vannak,akik nem bíznak benne, viszont Izrael nem mulaszthatja el a most kínálkozó lehetőséget. Az eredménytől azonban félek. Mit érez a vészkorszak vonatkozásában, amely saját magát is érintette ? Másként elemzem a vészkorszakot, mint sokan mások. A történelem során bebizonyosodott, hogy mindig a zsidók vitték a bűnbak szerepét, s szenvedő alanyai voltak az elnyomásnak, meg\-elésnek és erőszaknak. A keresztes háborúk idején másfél századon keresztül pusztították a zsidókkat, töröltek el zsidó közösségeket különböző európai országokban. A vészkorszak egyedülálló volt méretében, de a zsidók legyilkolása nem a vészkorszakkal kezdődött. Az amerikai zsidó közösségnek súlya van, adakozik, gyűjt, de a biztonságot számára is Izrael léte nyújtja. Ezért közösségünknek az a feladata, hogy segítsen fenntartani az erős Izraelt. Milyen segítséget tudna nyújtani új tisztségében Izraelnek? Az amerikai politikusokkal elismértetni,Amerika elemi érdeke Izrael támogatása és az erős Izrael fennállásának bttosítása. Nem avatkozhatunk be Izrael belügyeibe, de azt minden erővel támogatnunk szükséges. Hogyan látná lehetségesnek a főként a keleteurópai országokban terjedő antiszemitizmus terjedésének megakadályozását ? Szakadatlanul harcolni kel! az elfogultság és hátrányos megkülönböztetések ellen. Terveket kell alkotni a különböző felfogások egyeztetésére, azok képviselőinek ugyanahhoz az asztalhoz való ültetésére, hogy megbeszélések útján tanulják meg értékelni a másikat és lássák be a gyűlölet hiábavaló, embertelen voltát. Milyen segítséget kíván nyújtani a magyar-zsidó közösségnek új tisztségében ? Továbbra is együttműködni kívánok a Zsidó Világkongresszussal, az Emanuel Foundationnal a Magyar Zsidók Világszövetségével és a Bnai Zion-nal, amely utóbbinak orszáogs alelnöke vagyok.
