Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)

1993-02-15 / 1. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1993 február 15. I KÖNYVESPOLC ] DR. DOMÁN ISTVÁN: MAIMONIDES SZERELMESE... Randolph L. Braham monumentális műve A MAGYAR HOLOCAUST végérvényes kiadásban Előrebocsátom: nem „Blickfang" miatt választottam a fenti cimet. Tehát nem azért, hogy az olvasó valami nagy le­leplezést, netán Mose Majmuninak a nagy tudósnak esetleges titkos szerelmi történe­tét várja e cikkben, mert akkor csalódni fog. De valóban szerelemről akarok írni,egy őszinte, tiszta szerelemről, csak éppen nem Majmuni részéről fennállóról, hanem az iránta érzettről. Bert W. Strassburger életének már ed­dig is jelentős részét áldozta arra — az anya­gi áldozatokról most nem is beszélek —, hogy ezt az óriását a zsidó és nem-zsidó tudománynak, valamint tanításait, erkölcsi útmutatásait megismertesse a nagyközön­séggel. Ezért héber, angol és magyar nyel­ven is megírta és kiadatta Maimonides éle­tét és történetét összefoglaló munkáját, amelyhez annak idején Scheiber Sánor, a budapesti Rabbiképző Intézet neves igaz­gatója írt előszót. Igen jelentős része volt Strassburgernek a Maimuni Kódex kiadásá­ban is. Ez az illusztrált középkori kódex a budapesti Magyar Tudományos Akadémia Kaufmar.ri-gyűjteményében található .Világ­hírű zsidó tudósok tanulmányaival együtt került gyönyörű kivitelben. Strassburgernek a Rámbámról (a ha­gyományos zsidó irodalom ezen a néven emlegeti Mose Maimunit) írt munkái a mai sietős, mindent ismerni-tudni akaró művelt ember szellemi tájékoztatását szolgálja, vi­lágszerte széleskörű visszhangot keltett. A könyve ma már nem csak Chajim Herzog izraeli elnök könyvtárát díszíti,hanem meg­található Don Jan Carlos spanyol király, valamint Ronald Reagan volt amerikai és Kellemes együtt lenni eg}’ fiatal, csinos, szőke 24 éves, nagyon is tehetsé­ges színésznővel Sunyi Melles óriási sikerrel alakította a nem is könnyű szere­pet: Shakespeare Desdemoná-ját. Hogyan jut egy fiatal színésznő e nagy kitüntetéshez, a Burgszinház Ot­­hello-jában ezt az igen kényes és nagy szerepet játszani ? Mint mindig, most is a véletlen játszott közre. Müncheni állan­dó szerződésben a Kammerspiele szín­házban, egy filmfelvétel alkalmával vélet­lenül látta a nagynevű rendező Hans Lie­­tzau, aki „látni és beleszeretni Desdemo­­nájába, egy pillanat műve volt'" - mon­dotta később. Magyar vérből, nagyanyja a néma idők híres filmszínésznője Loth Ila.Any­­ja Judith Melles Rohonzy a baseli szín­ház állandó tagja. Apja sem utolsó sor­ban említendő: Melles Károly nagynevű zsidó karmester. Sunyi Luzembwgban született, a müncheni Fallenburg színi­­iskola elvégzése után kezdte nagyremé­nyű pályáját, nem is álmodva, hogy 24 éves korában ilyen átütő sikere Lsz a ; nagy hírnevű Burgszinház színpadán. Richard von Weizsäcker németországi ál­lamelnök könyvespolcán is, ahogyan szerte a világon sokan rendelkeznek vele. Most a könyv újabb állomásához ér­kezett csaknem évtizedes diadalútja során. Németül is megjelent a neves kiadó cég,Pe­­ter Lang gondozásában: MAIMONIDES - Sein Leben und sein Werk - Bert W.Strass­­burgertöl. Frankfurt am Main - Bern-New York — Paris 88pp. Ennek a kiadványnak különös jelentőséget ad, hogy az a német nyelvű olvasóközönséghez is eljut és meg­ismerhetik általa a középkor eme gondol­kodó óriását, akinek hatása alól az európai kultúra sem vonhatta ki magát. Kétségtelen, hogy Bert W. Strassbur­­ger ezzel a munkájával nagy szolgálatot tett Mose Maimuni még szélesebb körben való népszerűsítésére. Igen dícséretreméltó ered­mény ez egy üzletembertől, aki számos el­foglaltsága mellett is talált talált időt és módot arra, hogy ezen a nagy és széles tu­dást igénylő területen, a Talmud, a Midrás, a zsidó filozófia speciális világában is jára­tosságot szerezzen és kutatást folytasson. Dehát megvolt ehhez az előképzettsége, mert az 1923-ban Nagyváradon született, vallásos, ortodox családban felnövő fiatal­ember néhány évig tanult az aradi, valamint a híres székelyhídi jesivákban, majd egye­temi tanulamányokat Párizsban és New Yorkban folytatva dolgozta bele magát a héber és úgyszintén a világi tudományokba. Hosszú életet kívánunk Bert W.Strassburger- és reméljük, hogy a zsidó tudományok még más területein is publikál majd figyelemre méltó alkotásokat. Nagyon is szerényen hárít el ma­gától mindennemű gratulációt. Ahogy mondja, még maga sem tudja elhinni, hogy sikerült... Sok-sok türelem, sok re­mény és kétségbeesés egy színésznő éle­tében,amíg eljut élete nagy fordulatához, az első nagy „sikert-hez. Beszélgetésünk végén már csak azt szerettem volna tud­ni, hogyan jutott nevéhez, Sunyi-hoz. - Nos, - mondotta - ez nagyon is néme­­tes, valójában Sunyinak hívnak. Mármost hogy ez hamiskás Sunyit vagy Szunyi, a kis alvó kislányt jelenti, azt úgy magya­rázta, hogy gyerekkorában Szúnyog­ból lett SZUNYI. A MELLES-1 már nem is mertem lefordítani, mert ez már-gon­­dolom - több lett volna a soknál... Lapunkban szívesen adunk he­lyet közérdekű vagy érdekes írások­nak. Nem közölt kéziratokat nem küldünk vissza. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA ! Noha Lévai Jenő, Karsai Elek, Ránki György és néhányan mások Magyarorszá­gon is sokat tettek az 1944-ben tetőző ma­gyarországi zsidó katasztrófa politikatörté­netének feltárásáért, bátran mondhatjuk, hogy a leghősiesebb összegező munka egy New York-i dolgozószobában folyt a tárgy­ról. A magyar nyelvterületről származó Randolph L. Braham, a City University of New York Graduate Center-jének politika­­tudományi professzora hallatlan kitartással és munkabírással 1981-re jelentette meg a Columbia University Press-nél két vaskos kötetben (The Politics of Genocide) mind­azt, amit a nácik és magyar bérenceik zsi­dóüldözéséről fel lehetett tárni és „logi­kus" rendbe lehetett foglalni. Braham professzor emellett könyvsorozatot (Holo­caust Studies Series) és almanach-sorozatot (Hungarian-Jewish Studies)is szerkesztett, nemzetközi konferenciákat is szervezett áz áitaía vezetett, ma a Rosenthal-házaspár támogatását élvező Institute for Holocaust Studies-ban. Az angol nyelvű tanulmány azonban csak néhány szakember kezébe jutott el Magyarországon. A mű magyar nyelvű kiadása 1989 első napjaiban jelent meg a budapesti Gon­dolat Kiadónál A magyar Holocaust cím­mel, jelentős eszméltető hatást téve mind a bontakozó magyarországi zsidó mozgal­makra, mind pedig a rendszerváltás felé kö­zeledő szellemi és közéletre. Néhány hét alatt csaknem 8000 példány kelt el a nem is olcsó, bár némileg rövidített fordításban kiadott könyvből, jelezve, hogy a vészkor­szak óta eltelt idő éppen nem a vészkorszak adatainak, tanulságainak feldolgozásával telt el, vagyis a mű sokaknak kínált sok új információt nem utolsó sorban névmutató­jával, függelékeivel, még inkább a munka­­szolgálatról, a zsidó tanács működéséről, a nemzetközi tétlenségről vagy a mentőakci­ókról közreadott, merész elemzéseivel. De maguk az alapesemények is (a zsidótörvé­nyek háttere, a gettósítási rendeletekig el­vezető s a későbbi kormány- és helyi intéz­kedések, a deportálások részletes, helysé­­genkinti leírása, stb.) a mégoly érdeklődő magyarok előtt is jórészt ismeretlenek vol­tak. Az új, bővített és átdolgozott,tehát végérvényes kiadást több szempont is mesz­­szemenően indokolttá teszi, túl azon, hogy megjelenésének tervezett ideje éppen a ma­gyarországi deportálások félévszázados év­fordulójával esik egybe. Mindenekelőtt az, hogy az elmúlt tíz évben - nem utolsó sorban a THE POLI­TICS OF GENOCIDE termékenyítő hatásá­ra — kibővült,és nemcsak Magyarországon— egyebütt is, a magyarországi zsidó kataszt­rófával foglalkozó kutatások köre, e gy sor új adat, új szempont Ezeket Braham professzor lankadatlan szorgalommal figyelte, szemlézte, értékelte az évek során, s eredeti gondolatmenete az új kiadásban már az új kutatási eredmé­nyek bevonásával lesz tanulmányozható. Az új, végérvényes magyar kiadás ki fogja küszöbölni azt a csorbát, amelyet az keltett, hogy az 1989-es magyar szöveg öt (!) fordító kezétől származott, és a szer­kesztés során nem sikerült mindenütt egy­ségesíteni, olykor még helyesen visszaadni sem számos közigazgatási, földrajzi vagy politikai terminust és fogalmat. Remélhető, hogy ilyen botlások nem fogják megzavar­ni a készülő új szöveg tanulmányozását. Nem kevésbé lényeges szempont azonban, hogy az 1989-es magyar kiadás részbeni terjedelmi kényszerűségből, rész­ben a hazai használhatóságot félreismerve, olyan részleteket is mellőzött az eredeti szövegből, amelyek — noha más szerzőktől is feldolgozott eseményekről adnak — valójában éppen azért érdekesek, mert a magyarországi zsidóság szemszögéből szól­nak az újkori Magyarország történetének egyik-másik, ilyen szemszögből megiratlan fejezetéről. Elég például a Kommün vagy a Bethlen-korszak politika­­történeti summájára, vagy Gömbös, Teleki, Kállay, Szálasi és mások kimaradt, bár mes­teri portréira utalnom. Az új magyar kiadás már tartalmazni fogja azokat a levéltári adatokat, forrásis­mertetéseket is,amelyek Braham professzor első kutatókorszakában, a nyolcvanas évek derekáig „zárt anyagok" lévén, tanulmá­­nyozhatatlanok, megközelíthetetlenek vol­tak, szemben pl. a romániai levéltárak na­gyobb nyitottságával, nem is szólva a New York-i YIVO vagy a jeruzsálemi, haifai ar­chívumok nyilvános kutathatóságáról. Az új kiadás lapjain immár a budapesti Belügy­minisztérium és más minisztériumok irattá­rai, egyes megyei levéltárak, és a Magyar Országos Levéltár korábban megnyitathat­­lan fond- jai is hozzájárulnak majd a szöveg meggyőző és bizonyító erejéhez. Bizonyos németországi, sőt, szovjetunióbeli archívumok anyaga is új elem lesz a kibőví­tett szövegben. Végezetül, szükség van erre az új ki­adásra, amely egyidejűleg olcsóbb, kutatók­nak szóló, és díszesebb, könygyűjtőknek szóló külsőben is megjelenik majd, mert a magyarországi rendszerváltás kissé előrelát­ható, mégis fájlalható módon búsásan fel­színre hozta a Holocaust lekicsinylésének, sőt, kerek tagadásának szószólóit is. Noha A magyar Holocaust-tói és szerzőjétől mi sem áll távolabb, mint a direkt politikai ál­lásfoglalás mégoly nyomasztó, de végülis múlandó napipolitikai ügyekben, ez az új kiadás bizonyára az előzőnél is csattanósab­­ban fogja elhallgattatni, vagy legalább is megszégyeníteni a Holocaust-tagadók ki­csiny, de annál pimaszabb, mert magas jó­váhagyást is remélő kompániáját. Nekem, akinek kiváltságul jutott az új kiadás sajtó alá rendezése, jókora örö­­mömra szolgál az irdatlan feladat közepet­te, hogy hol személyesen, hol postai vagy telefoni úton, de huzamos kapcsolatban lehetek e monumentális mű szerzőjével,akit a nemzetközi történettudomány egyik leg­nagyobb élő egyéniségének tartok. Az új kiadás immár teljes körű névmutatót fog adni a magyarországi Holocaust minden egyes dicstelen avgy dicső szereplőjéről. Nem merülhet nyomtalanul a múlt tavába egyetlen gazember, egyetlen hős neve sem. Talán ez a közeli elégtétel teszi, hogy mi­közben apáinkról, anyáinkról szól ez a munka, olvastán folyton gyermekeink jár­nak, járhatnak eszünkben. HERNÁDI MIKLÓS kandidátus (Budapest) DR. SÁNDOR LÁSZLÓ: A KIS SZÚNYOGBÓL EURÖPAHÍRŰ MŰVÉSZNŐ ! INNEN-ONNAN

Next

/
Thumbnails
Contents