Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)

1993-10-31 / 9. szám

1993 október 31. NEWYORKI FIGYELŐ 11 JEHUDA LAMDAN (Haifa): PETACH TIKVA TÖRTÉNETE 1878 nyarán furcsa látványban részesültek Ramie városka arab lakosai: hét szakállas, fedett fejű ember hajt 12 tehenet és egy bikát, maguk pedig öt lovon nyargalnak. Néhány szamár is sza­ladgál nyomukban. Hosszú port vernek fel maguk után. A gyerekek is ámultán nézik az eseményt. Ilyet még nem láttak. Kik lehetnek, miféle embe­rek ezek ? - kérdi egyik fellach a másiktól. - Ezek zsidók, láttam ilyeneket, sokan vannak Pu'ds-ban (Jeruzsálem arabul). Ott tanulnak gyü­lekezeti házaikban. Mind ilyen szakállas,fej ükön kipa vagy nagy kalapot hordanak. De még sose láttam őket lóháton vagy föld közelében. Ezek pedig most útban vannak a Jarkon folyó melletti Mullabis falu felé, ahol 3400 du­nam termőföld várja őket. ök a modern zsidó történelem első telepesei, - a gazdasági települé­sek anyjának megalapítói, amit Petach Tikva-nak neveztek el. Az első úttörők között az egyedüli Joel Moses Salomon,aki jeruzsálemi születésű.A vilnai gáon Elijáhu leszármazottja, akinek apja és nagy­apja is itt éltek. A többiek mind Magyarországról jöttek az utóbbi években. Kik ezek a legendás figurák, akik maguk mögött hagyták a kiegyezés korabeli szülőföld­jüket, hogy elmenjenek oda, ahol a zsidó nép arany korszaka veszi kezdetét? Mi hozza őket ide, ahol hallatlan nehézségekkel kell megküzde­­niök? Nem riadnak vissza még az orvosi véle­ménytől sem, amely figyelmezteti őket a malária veszélyére a közeli mocsarak miatt. Mindnyájan vallásosak,különböző jesivák­­ban tanultak, de összeköti őket egy kapocs: a Hibbat Zion-mozgalom. Az ősi föld megművelésé­ben és a Tóra szolgálatában látják életük betelje­sedését. Az eposz hőseJehosua Stampfer.aki 1852- ben Szombathelyen született. Orthodox család­ból származott, de gimnáziumban is tanult. 14 éves, amikor apja a szomszédos Eisenstadtba kül­di, ahol a híres Hildesheimer rabbi jesivájában folytatja tanulmányait. Hildesheimer, aki később Berlinben lesz rabbi, Moses Szofer tanítványa, a Hibbat Zion megalapítói közé tartozik. Itt ébred fei a fiatalemberben a „Sivat Zion/r eszméje. Éle­tének következő állomása Szentistván, kis falu Komárom mellett. Ott él nagy bátyja, Eliezer Ra­ab, aki meghívja Jehosuát, hogy oktassa Tórára két fiát, Jehudát és Moset. A fiatal Stampfer pe­dig résztvesz mezőgazdasági munkákban, mert tudja, hogy egyszer majd még szüksége lesz erre. Eliezer Raab hosszú ideje levelez R.Kalischerrel és Netterrel, a németországi Hibbat Zion vezető­­i> eLStampfer nagy érdeklődéssel hallgatja a leve- i k tartalmát.Eliezer Raab is készül a Szentföldre. Apja már régebben kivándorolt. Jchosua megerősödik elhatározásában, hogy az ő jövője is a zsidó országban lesz. 1867-es ev nagy fordulat Magyarország történetében és a zsi­dók életében is. A magyarok ünnepük az elszaka­dást az osztrákoktól és választásokra készülnek. A zsidók pedig egyenjogúságot kapnak. Midcz nem változtatja Stampfer sorsát. Arról álmodik, hogy egyszer majd ő is szavazhat, de nem a ma­gyarok, hanem a zsidók parlamentjében és ünne­pelhet a zsidók népviseletében. 1869-ben, 17 éves korában hóna alá csapja a térképeket és kevés pénzzel azsebében elindul egyedül gyalog Jeruzsálembe, ahogy megvalós.tsa azt, amit kitűzött maga elé: a Tóra tanulását és a föld megművelését. A Balkánon keresztül jutott el Salonicába, ahol a helyi rabbi segítségét kéri. A rabbi hajó­jegyet szerez számára, s így jut el Izmirig, ahol partra száll és tovább gyalogol Palesztina felé. Négy és fél hónapos út után 1870-ben érkezik Jeruzsálem kapui elé. Jehosua nem sokáig marad egyedül. A 18 éves fiatalember rövidesen chupa alá kerül: párja 16 és fél éves, akinek szülei szintén Magyarországról vándoroltak be és a pozsonyi Chatam Szofer ta­nítványai. Egyelőre tovább tanul a jesivában, de tervezi a falakon kívüli letelepedését. Pártfogóra talál feleségében is. Jeruzsálem zsidósága nagy részben Tórát tanul a jesivákban, megélhetésüket a tengerentúli testvérek fedezik a „haluka" útján. Kevesen van­nak azok, akik önállóan dolgoznak, mint iparos­sok. A falak kapuit esténkint bezárják a törökök és napfelkeltekor nyitják ki ismét. Senki sem merészel ki éjjelenkint. A szfaradiak ladinot be­szélnek, az askenáziak jiddist és az északafrikaiak arabul. Az összekötő kapocs a szent nyelv,a héber. A vallásos keleteurópai zsidók száma sza­porodik, aminek következtében növekszik az as­­kenázi jisuv. 1860-ban épül az első ház a falakon kívül: Sir Montefiore, a hires angol filantróp alapítja a nevéhez fűződő Jamin Mose-t, ahol mesterséget tanulnak a fiatalok, de benn laknak a városban. A felvilágosodás szelleme áthatol a falakon is a tanítók az első lakóházakat építik fel kinn, a fa­lakon kívül. J. Rivlin, D. Jelűn és a már említett Joel Salomon saját házukban élnek és kívülről gyönyörködnek az óváros látványában. Joel Sa­lomon neves publicista, aki hosszú cikkeket ír a helyi újságba, a Lcbanon-ba. Majd saját maga adja ki a Jehuda és Jeruzsálem című lapot. Itt indítja meg támadásait a jesivákban ülők ellen, akik má­sok adományából élnek. A Tóra tanulása mellett a föld megművelé­sének fontosságáról beszél. Hosszú évszázadokon feküdt parlagon a nemzet, a nép földje. Itt az ide­je annak, hogy eünduljon a település kinn ország­szerte. Hibbat Zion szelleme ez, s Stampfer bol­dogan olvassa a lapot. Jehosua, Salomon és mások társaságában földet, települést keres Jerichoban, majd a mai Rechovot kömyékn. A tervek nem valósulnak meg. Itt vannak már a szülei is és öccse Mena­chem. Kik azok a társak, akikkel Stampfer együtt tervez és dolgozik? Először is itt vannak már a Raab-család tagjai. EUezer Raab feleségével és két fiával, Moséval és Jehudával. Eliezer apja már rég itt lakik. A két család ismét együtt van Jeruzsá­lem óvárosában. Megvalósultak a régi tervek. Eli­ezer és Jehosua apja sógorok. Otthonról jó bará­tok is. Fiatal korukban 1848-ban együtt mene­kültek délre a szabadságharc antiszemita kilengé­sei idején. Jehosua az aüja előtt Eliezernél lakott és tanította a két fiút Tórára. Most Eüezerre nagy feladat vár: az egyedüli szakember a földműve­lésben. Természetes dolog, hogy ők is ott vonul­nak Ramie utcáin a Jarkon fele, ahol majd Petach Tikva épül fel. A magyar kolónia másik embere és Petach Tikva egyik alapítója Blumenthal Jakab, aki Ber­eden született és 1876-ban érkezik ki. Már a „vatikok" közé tartozik Michael Leib Katz, aki Erdélyből jött 1866-ban 21 éves korában.Rabbi Mose Sick jesivájában tanult és szívta magába Hibbat Zion eszméjét. Híres volt már otthonában erejéről és bátorságáról. De alig szállt le a hajóról, már is alkalma adódott meg­mutatni tudását. Az arabok,mint most, akkor még inkább kérték a baksist az oléktól s annak lefizetése után voltak csak hajlandók letenni őket a tengerpartra. Amikor Michael meghaüotta a „baksis" szót.kikapta az arab kezéből az evezőt és ráparancsolt: most pedig vigyél ki mindenkit a tengerpartra. Több szó nem esett és az arabok csendben kiraktak mindenkit a parton. Későbbi időkben is Jeruzsálemben is többször állt ki igaza mellett s megbecsülést szerzett a magya­rok társaságában. Egész életre szóló barátság fűz­te Stampferhez és csak természetes, hogy ő is ott lesz Petach Tikván. A magyar „koleF leghíresebbje volt Rabbi Akiba Joseph Schlesinger:1837-ben született Po­zsonyban és a Sofer-család jesivájában tanul, ö képviselte a legszélsőségesebb vallásos orthodox frakciót. Mindig élesen kelt ki a reformerek ellen. 1865-ben jelent meg első könyve: Lev Ivri-teljes elkülönülést követel a neolog és orthodox közös­ség között. Hűséges követője a Sofer-iskolának és 1870-ben aüjázik. Rövidesen tanítani kezd Jeru­zsálemben a Kötél szomszédságában.Kolel Haivrim és Beit Joseph Hachadas címen új könyveket ad ki. Az első munka nagy jelentőségű, mivel először foglalkozik a zsidó közösség megteremtésével a Szentföldön és részletesen ismerteti a tervet gaz­dasági poütikai és védelmi szempontokból.Olyan | ez, mint Herzl Judenstaat-ja, ami 10 évvel később lát napvilágot, de itt a rabbi ír és a szigorú vallási törvények mérvadók. A második füzetben támad­ja a haluka elosztóit és felszólítja őket, hogy csak szociális célokra adjanak pénzt. Rabbi Schlesin­ger igen népszerűtlen lett a magyar társadalom­ban. ö maga is földművelési telepet keres és így kerül össze Jehosua Stampferrel. R. Mani, a chev­­roni rabbi ajánlatára keresnek földet Chevron határában, a vétel azonban meghiúsul. Viszont a petach-tikvai birtok vételében ő is betársul 10 %-ban. Az aratás idejét később a földeken tölti. A mullabisi föld megvételéhez szükség volt pénzes emberre is.Ezt a szerepet tölti be David Méir Guttmann és a bennszülött Joel Salamon, aki jól informált és ismeri a közvetítőket,s való­színűleg ő találja Salim Kasser-t, aki felajánlja a „birtok "-vételt. David Guttmann zalaegerszegi lakos volt, 1827-es születésű. Korán kezdi olvasni Jehuda Alkalay és Rabbi Natonek írásait. Az 1848-as szabadságharcban lelkesen küzd az osztrákok el­len, de később látja, hogy a magyarok szabadság­­harca nem az ő ügye. A tanulság azonban az, amit ő már előbb is tudott. Nekünk, zsidóknak a ma­gunk szabadságharcát kell megvívnunk a saját ha­zánkban és részt kell vennünk az ország építésé­ben. 50 éves korában jön Jerusálembe. Rabbi Schlesinger a barátja, aki bíztatja, hogy vegyen házat a falakon kívüL és keressen gazdasági tele­pülést. Guttmann sok pénzt hoz magával. Szép házat építtet és fényes társasági életet él, ahol csak úgy tisztelik, mint „gvir hahungari. " A chevroni vétel, amit Schlesinger és Stam­pfer kívánt,nem sikerült.Most jött az újabb ötlet: a mullabisi ajánlat. A három barát,Salomon,Gutt­mann és Jehosua Stampfer titokban tárgyalnak egymással és vitatják meg a teendőket. Keresik a megbízható települőket, akik csendben maradnak és nem beszélnek. Mindenki fél a török hatósá­goktól és a jeruzsálemi „koleF'-től. Így alakul meg az első látogatás a fold megvizsgálására. Ma­gukkal viszik a görög orvost, akitől tanácsot vár­nak az egészségügyi kérdésekben. 1878: Az orvos körüljárja a földeket, néze­geti a környéket és hosszú várakozás után kihir­deti döntését: a hely igen veszélyes településre, mivel tele van mocsarakkal és a malária elkerül­hetetlen. Stampfer, Guttmann és Salomon szó nél­kül hallgatják az orvost, közben azokra az évekre gondolnak, amikor meghiúsultak a földvásárlási kísérletek,s most itt van előttük a lehetőségés az orvos akarja lebeszélni őket. Salomon halkan ejti ki: - Hátha mégis... - Stampfer erre hangosan kiáltja: - Megpróbáljuk ! mégis... - David Guttmann hallja ezen szavakat és boldogan öleli magához a két barátot. Köny­­nyeket hullat meghatottságában. Akkor már sen­ki sem tudja visszatartani magát és mindnyájan sírnak a boldogságtól. Az orvos vigasztalni jött: - Majd más he­lyen jobb lesz - mondja. Csodálkozva veszi tudo­másul, hogy ezek mást döntöttek. Most következett az alkudozás ideje, ami egy hétig tartott: a terület nagysága 3375 dunam, a vételár 1070 arany Napoleon. A földet David Guttmann nevére írják, mi­vel ő adja a legtöbb pénzt. A szerződést az oszt­rák-magyar konzulátuson írják alá, mivel Gutt­mann magyar állampolgár. Lázas készülődések folynak az első minjan megalapozására. Eliezer Rabb és Michael Leib Katz lovakat és jószágokat vásárolnak.Ilyen előz­mények után bámulják Ramléban az arabok az első zsidó telepesek kivonulását. Stampfer, Gutt­mann és Salomonon kívül az újonnan érkezett magyar olé, David Regner, aki agronomus, a két Raab: Eliezer és fia Jehuda, valamint Michael Leib Katz, az izmos, bátor harcos, akire igen nagy szükség lesz az első időkben, de később is köz­ponti szerpet tölt be Petach Tikva életében. Ezek voltak a Hibbat Zion hősei, akik éle­tük és vagyonuk kockáztatásával valósították meg R. Sofer, R. Alcalay, valamint R. Natonek álmait és tanításait. Ezek a chalucok már jóval előbb megala­pították a társaságot a föld-vétel céljára. Annak neve így hangzott:- A föld megművelése és az ország fel­támadása. -A Petach Tikva-név sem akkor adódott. Az is előzetes terv volt. A fiatalok, akik ismerték és tanulták a Bibliát, onnan kölcsönözték az első település megnevezését is: Hósea próféta köny­véből:- A szöllőket adtam neki és a zavaros föl­dekből kinyitottam számukra a remény kapuját. Utalás ez azokra, akik a galutból jönnek haza. Az első év telepeseinek száma 12 volt. Az első Pészach-estét családi körben ünnepelték. Szép beszédek hangzottak el és mindnyájan bíz­tak abban, hogy utánuk jönnek majd a többiek és ők lesznek az útmutatók és tanítók. Álmuk be­teljesült. Időlegesen el kellett hagyniok Petach Tik- 1 vát, mivel a görög orvos jóslata beigazolódott • a malária miatt két évig szünetelt a munka. Aztán új bevándorlókkal erősödtek meg és lassan ki­alakult a MOSAVÁK ANYJA (Ém Hamosavot). Stampferék 3400 dunamot vásároltak: a mai Petach Tikva városa 39000 dunamon terül el és 150 ezer lakost számol. Virágzó gazdasági és ipari központ hatalmas kórházi, egészségügyi in­tézményekkel, valamint parkokkal és múzeumok­kal. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA ! t ZORÁNDY ZOLTÁN ÉS ZENEKARA rendelkezésükre áll Esküvő — Évforduló — Bar Mitzvah Tel.: (718) 726-0596 « ' Or. Elisabeth Gömöri BELGYÓGYÁSZ, SZÍVSPECIALISTA Affiliated with Beth Israel Medical Center Clinical Instructor at Mount Sinai School of Medicine SZÍVINFARKTUS megelőzés * EKG • cardio Integráns • streu teszting • ultrahangos szírtIzjgálat • légzésfunkciós vizsgáiét • 24 óiás computeres gnritm űzze var és vérnyomás ellenőrzés • • cukor • koleszterol • zsíranyagcsere ellenőrzés • speciális diéták és fogyókúrák beállítása • Izületi bántalmak speciális kezelése Amerikai és magyar biztosításokat elfogadok — Rendelés előzetes bejelentés alapján — GRAMERCY HOUSE 235 East 22nd Street New York, N.Y. 10010 _____(212) 779-1430

Next

/
Thumbnails
Contents