Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)
1993-10-31 / 9. szám
~gy",iw jgg—ggggiM —■ i ■ ■ » NEWYORKI | Q Tájékoztató XVIII. évf. 9. szám — 1993 október 31. — Ára 2 dollár Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A MAGYAR ÁLLÁSPONT AZ ENSZ-BEN Az ENSZ most folyó 48. ülésszakán dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter fejtette <i Magyarország álláspontját nemzetközi kérdésekben. A külügyminiszter felszólalására szeptember 30-án került sor.Beszédét a külügyminisztérium sajtóosztálya nyíl vánosságra hozta. A magyar külügyminiszter, az elfogadott szokásnak megfelelően, először szeren csekívánatait fejezte ki a közgyűlés elnökének megválasztása alkalmával,majd kiemelte, hogy az új tagállamok felvétele az Egyesült Nemzeteket közelebb hozta az egyetemesség céljának megvalósításához. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi közösség rendkívül súlyos problémák előtt áll. A kommunista diktatúrák bukása Közép- és Keleteurópában arra enged következtetni, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, valamint a világ problémáinak megoldására új lehetőségek nyíltak. A közép-amerikai, délkeleti-ázsiai események, az öbölháború eredménye,valamint a Közel-Keleten létrejött egyezménylamelyet történelmi jelentőségűnek minősített) arra engednek közvetkeztetni, hogy politikai bátorsággal , megegyezésre törekvéssel a legnehezebb kérdések is megoldhatóknak mutatkoznak. A magyar kormány 1990, hivatalbalépésének éve óta sikeresen törekszik az ország belső biztonságának fenntartására és kívánja, hogy az Európa-Tanács, az európai közösség és a NATO fokozatosan terjessze ki működését kelet felé. Emlékeztetett a volt Jugoszlávia területén folyó és a nemzetközi jog alapelveibe ütköző, borzalmas helyzetre, ami ellen a nemzetközi közösségnek erélyesen kell fellépnie. Magyarországnak a volt Jugoszlávia területén folyó események súlyos gondot okoznak. Állandó fenyegetést jelent a menekült tömegek áramlása Magyarországba. A válság leküzdésére az ottani kisebbségek nemzetközi védelme, a diszkrimináció megakdályozása szükséges. Ugyanúgy a nemzetközi szervezetek közreműködése szükséges a biztonságos nemzetközi hajózás biztosítására a Dunán. A magyar külügyminiszter síkra szállt az Egyesült Nemzetek alapokmányának módosításáért, hogy a szervezet eredményesen tudjon dönteni a szóbanforgó válsa gos kérdésekben. Ennek keretében szükségesnek látja, hogy a Biztonsági Tanács hatásosan és sürgősen tudjon dönteni a súlyos kérdésekben és az emberi, valamint kisebbségi jogok védelmében. Nagyobb hatáskört lát biztosítandónak az Emberi Jogok Főbiztosának. Ha a nemzetközi szervezet nem cselekszik azonnal, félő, hogy mindazokat az eredményeket, amelyeket a hidegháború befejezésével elért a világ, el fogjuk veszíteni. fiOC?3WCOOOOOOOOOOOOOOOWOOOOOOOOODOOOOO' iFIGYELÖ HUNGARIAN PUBLISHING CO ! 136 East 39th Street, New York,N.Y. 10016 \/¥ Wr ^lü.S.PÍiSÍAGli: / NOV-3’93 VS?*] i: I Mdsh 0 .5 2|: Prof.August Mo1nar POB 1084~ American Hung. Fund New Brunswick NJ 08303 1 Súlyosbodik a helyzet szerte a világon. Félévszázaddala tömegirtásban felülmúlthatatlan II. világháború után kétségtelen, hogy a világ népei nem tanultak. Elcsépelt szólamokká lettek a sziklaszilárd megállapítások, amelyek szerint a jövőt csak a múlt megismerésén és onnan vett tanulságok levonásával lehet eredményesen építeni. A minden államra, vallásra és egyénre egyaránt kötelező erkölcsi elvek háttérbe szorulnak és az azokra való hivatkozás nevetségesnek, elavultnak, ósdi csökevénynek minősül. Ezek a jelenségek okozzák, hogy a békés, általános erkölcsön és az emberi méltóság tiszteletben tartásán alapuló államrendre való törekvés meghiúsul. Az emberélet értéktelenné válik a szélsőségek vértől csöpögő megnyilvánulásai során. Embertömegek halnak éhen. Csonttá aszott gyermekek képével van tele a világsajtó. Izrael a béke érdekében messzebb ment, mint amit józan ésszel elképzelni lehet. Gyilkos terroristák kerülnek szabadlábra, visszatérésük engedélyezve.. Ugyanakkor a terroristák tovább folytatják gyilkos harcukat a békés megállapodás megakadályozására. Az arab államok nem engednek az Izrael-ellenes bojkottból. A szélsőségek ismét lábrakapnak és napról-napra fokozódó arcátlansággal hirdetik a fasizmus és gyűlölet immár elcsépeltnek hitt jelszavait. A történelmi revizionizmusnak becézett hazugság, amely tagadja a vészkorszakot, vígan hirdeti tovább bomlasztó, arcátlan elveit. Ebben a témakörben az egyes kormányoknak a szólásszabadságra való hivatkozása már tragikomédiának minősül. A demokratikus államrend nem szüntetheti meg azoknak a polgári és büntetőjogi felelősségét, akik hazug megállapítások hangoztatásával a társadalmat aláássák és az áldozatok, azok leszármazói és a túlélők fájdalmát, érzéseit alapjukban támadják meg. Az egyes kormányok tétova magatartása — nem a szélsőségek létezésével, hanem — garázdálkodásával szemben jelentős mértékben idézi elő az illető államrend megingását és a gyűlölet terjesztőinek előtérbe kerülését. Álmélkodva szemléljük Magyarországon a jobboldal szervezkedését, s egyben a kormány belenyugvását a külföldön az ország erkölcsi megítélésnek szörnyű károkat okozó tevékenységbe. Politikai nevelés hiányában bizonytalan, hogy a magyar szavazók kellően értékelni tudják-e a politikai helyzetet és ezért teljesen bizonytalan, hogy az 1994. évi választások után mi’.yen irányba fog Magyarország helyzete fordulni. Itt kell megemlítenünk Kónya Imre, a MDF parlamenti frakcióvezetőjének newyorki látogatása során a magyar nyelvű sajtó, rádió és televízió képviselőivel folytatott beszélgetést, amelynek során az egyébként igen rokonszenves politikus szerint nem a „bőrfejűek”, hanem az 56-osok egy része tüntetett az államfő ellen és a televízió hamis képet nyújtott a jelenetről. Ennek a botrányos ügynek felemlítése és a magyar állam bel-és külföldön egyaránt legnépszerűbb államférfiának kedvezőtlen színben való feltüntetése-éppen a kormánypárt egyik vezetője részéről — szerencStlen megnyilvánulás volt, ami visszafelé sül el akkor is, ha az az 1994. évi választásokra figyelemmel — pártérdekből történt. A politikai bizonytalanságot még jobban növeli a külföldön é v választójoga felett kialakult vita. A kormány ragaszkodik a külföldié’ álasztójoga biztosításához, bár jól tudja, hogy az ellenzék nem szavazza meg és így az előirt kétharmados többséget a javaslat úgysem kapja meg. Másrészt annak hangoztatása, hogy jelentéktelen a szavazók száma, legfeljebb 50 ezer szavazóval kell számolni, — arra enged következtetni, hogy az egész téma csak porhintésnek tekinthető a külföldön szavazni akarók szemébe. — fedor -POLITIKAI BIZONYTALANSÁGBA TORKOLLÓ TÉTOVÁZÁS
