Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)

1993-05-24 / 4. szám

8 NEWYORKI FIGYELŐ 1993 május 24. T AZ ÚJ BRAHAM-TANULMÁNY (Folytatás a 6. oldalról) Talán még inkább bizalomra ad okot néhány keresz­tény egyházi vezető állásfoglalása. Felismerve az anti­szemitizmusban rejlő potenciális társadalmi veszélye­ket, ők lépéseket tettek, hogy megállítsák az áradatot. Saját demokratikus álláspontjukra és országuk nemzet­közi image-ére gondolva követték II. János Pál pápa kezdeményezését, elítélve az antiszemitizmust mint Is­ten és az emberiség elleni bűnt. Különösen erőteljesen hallatták hangjukat ebben a vonatkozásban a Magyar Református Egyház és a Lengyel Római Katolikus egyház vezetői. 1990. június 12-én nyilvánosságra hozott állás­­foglalásában a Magyarországi Református Egyház Zsi­nata kifejezte fájdalmát a holocaust felett, és elismerte, hogy az Egyház „hitben és tettekben gyengének” bizo­nyult a háború alatt. Miközben nem ismerte el világo­san Magyarország részvételét a „végső megoldás” vég­rehajtásában, az állásfoglalás deklarálta, hogy a zsidó­keresztény viszonyt illető kérdésekben az Egyház „ újra és újra felelősséget és bünbánatot kell hogy hirdessen”.*2 A lengyelországi római katolikus egyház püspökei ta­lán még keményebb álláspontot foglaltak el. Egy Len­gyelországban 1991. január 20-án az összes katolikus templomokban felolvasott, a zsidó-keresztény kapcso­latokról és az antiszemitizmusról szóló pásztorlevelük­ben a püspökök kifejezésre juttatták „mélységes meggyő­ződésüket, hogy valamennyi antiszemita incidens ellentétes az Evangélium szellemével”. A pásztorlevél bocsánatot kért ama lengyelek nevében, akik közönyösek maradtak a zsidók sorsa iránt, vagy halálukat okozták, a pásztorlevél ugyanakkor szükségesnek tartotta emlékeztetni a híveket azokra az igazságtalanságokra, melyeket a háború után a kommunista hatóságok követtek el, és amelyekben „zsidó származásúak is részt vettek”.*3 Az antiszemitákkal és a holocaust tagadóival szembe­ni határozott fellépés elmulasztásának közvetlen hatása lehet a valódi parlamentáris demokráciák jövőbeni fej­lődésére Kelet-Közép-Európában. Az antiszemitizmus és a holocaust közötti kapcsolat vitán felül áll. Az anti­szemitizmus sok éven át a demokráciák egészségi álla­potának érzékeny és lényegében pontos barométere, kü­lönösen a vUágnak ezen a pluralizmus és a tolerancia hagyományait nélkülöző részén. Amiképpen az 1930-as évek antiszemitizmusa megnyitotta az utat a „végső megoldás ”-hoz, a holocausttal való őszinte szembené­zés elmulasztása a glasznoszty utáni időszakban ismét bátorítást adhat az antiszemitizmus terjedésének. Annak minden borzalmas társadalmi következmé­nyével együtt. JEGYZETEK 27. L. Raphael Vágd: Antisemitism in the Sew Romania (Antisze­mitizmus az új Romániában) uo. 63-74. o. 28. Magyarország ás a korábbi Szovjetunió kivételével Kelet-Kö­zép-Európában viszonylag kevés zsidó maradt. 1990-ben Bulgáriá­ban 5-8000-zsidó ált, Csehszlovákiában a becslések 5000-töl 8000-ig terjedtek, Lengyelországban 4000-től 10 000-ig, Romániában kb. 17 000-en voltak, Jugoszlávia korábbi területén pedig kb. 5000-en. 29. L. például Josef Sebesta könyvét: V-temy zaslibene? (Az Ígéret földjén?) Prága, Melantrích, 1987). 30. Magyarországon a Hunnia és a Szent Korona a revizionista né­zetek legaktívabb terjesztője. Lásd pl.: Padányi Viktor Néhány sző a zsidó katasztrófáról c. cikkét. A cikk voltaképpen részlet a szerző A nagy tragédia c., eredetileg Ausztráliában (Minerva könyvek sorozat) 1977-ben kiadott munkájából. A Hunnia újra közölte nyugati „revi­zionisták”, köztük Marc Weber cikkeit is. 31. L. az 1. sz. jegyzetet. 32. L. Tudjman Bespuca - Povjesne Zbiljnosti (Parlagon hagyott földek - a történelmi igazság) c., 1988-ban megjelent, maid 1989-ben és 1990-ben újra kiadott könyvét. 33. Tudjman könyvének éles szemű ismertetését I. Robert Kaplan Croatianism c. cikkében (The Sew Republic, New York, 1991. nov. 25. 16-18. o.) Horvátország elnökeként az Egyesült Államokban tett utazása során Tudjman azt állította, hogy könyvét pontatlanul fordí­tották, és az állítólag antiszemita részeket kontextusukból kiragadva idézték. Utalt arra is, hogy ő soha nem volt antiszemita, és harcolni fog az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen. 34. Az arcátlanabb revizionisták és nacionalisták azt erősítgették, hogy a legtöbb zsidó életben maradt, és a háború után visszatért, vagy más országokba, így Ausztráliába, Kanadába, Izraelbe, az Egyesült Államokba és Nyugat-Európába emigrált. 35. Magyarországon például Szendi József, egy jelenleg a floridai Sansotában élő volt csendőr az MDF miskolci szervezete segítségé­vel publikálta emlékiratait. Miközben hallgat szerepéről a zsidók 1944^3 gettózásában és deportálásában, a szó szoros értelmében büszkélkedik a bujkáló zsidók és náciellenes magyarok lefogásában való részvételével. L.: Csendőrsors. Hemddnémetuől Flonddig. (Mis­kolc: a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének kiadása, 1990) 211. old. 36. Ebben a műfajban 1. Benedek István Írásait. Cikkei közül sok megtalálható Hetvenhét c. memoárszerü könyvében. 37. A náci bűnökért való keletnémet bocsánatkérés szövegét 1.: The New York Times, 1990. április 13. attaw frier, rr^*^^**^*^*^****^^^^^^***^^*^-^* vr ~i~i—■—i~i~i—g~a~i-------1 Vezetőségünk elhatározta, hogy június 12-én, szombaton este 6 órai kezdettel helyiségeinkben a Magyar Zsidók Világszövetsége kulturális célki­tűzéseinek javára jótékonycélú kártyadélutánt rendez. Ezzel a lépéssel bizo­nyítani kívánjuk, hogy elismeréssel adózunk a Világszövetségnek, amely a magyar-zsidó kultúra, mint az egyetemes magyar kultúra szerves részének fenntartásáért és megőrzéséért küzd és egyben kidomborítja Egyesületünk azon alapvető álláspontját, hogy a magyar kultúra képviselőjeként működik az Egyesült Államokban. Holocaust emlékkonferencia Jövőre, 1994 tavaszán lesz az 50. évfordulója annak, hogy a magyarországi zsidóságot gettókba zárták, deportálták, koncentrációs táborokba hurcolták, nagyobbrészt elpusztították. A Holocaust (Soáh) évfordulóján mind Magyarország, a mai magyar társadalom, mind az Izraelben és a világ mis országaiban élő zsidóság megemlékezik a tragédiáról, a nemzet roppant veszteségéről, a népirtásról. Az 50. évforduló alkalmából a New York-i Városi Egyetem (City University of New York) keretében működő Rosenthal Institute for Holocaust Studies és a M. Tud. Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport (Budapest) nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciát szervez. Céljuk, hogy összegezzék az eddigi adatfeltáró munkák eredményeit, és nemzetközi együttműködésben, jeles tudósok részvételével megkíséreljék levonni a Holocaust eseményeiből és emlékéből adódó tanulságokat mind a tudományos történetírás, mind pedig a történeti gondolkodás számára. A konferencia védnökéül és díszeinökéül felkért állami méltóságok és közéleti kiválóságok közül a felkérést Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, Tom Lantos, az Egyesült Államok kongresszusának tagja és Elle Wiesel Nobel-díjas író fogadta el. Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke vállalta, hogy beszédet mond a konferencia megnyitó ülésén, A nemzetközi konferenciát Budapesten tartják, 1994. április 5 és 7 közölt. Az utolsó napoa, árpilis 7-én, amely 1994-ben a Holocaust emléknapja (Jóm Ha-Shoah), a magyarországi zsidó közösséggel és az egyházakkal együtt kegyeletes megemlékező szertartásra kerül sor. A konferencián az eddigi meghívások és jelentkezések szerint Magyarországról, Izraelből, az Egyesült Államokból és Svájcból vesznek részt jeles történészek, tudományos kutatók. Az érdeklődők további fclvüágosításért a szervezőkhöz fordulhatnak: Professor Randolph L. Braham, The Rosenthal Institute for Holocaust Studies, City University of New York. 33 West 42th Street, New York, NY 10036-8099 U.S.A., és MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, V., Pesti Barnabás u. / Piarista köz 1, P.O-Box 107, H-1364. 38. Magyarország például megtalálta a lehetőséget arra, hogy 1991. jtln. 26-án törvényt fogadjon el azok kárpótlásáról, akiknek tu­lajdonát a kommunisták törvénytelenül kisajátították, de elhalasztot­ta a döntést egy ehhez hasonló, a náci érában tulajdonuktól megfosz­tottak érdekében hozandó törvény ügyében. Ironikus módon sokan azok közül a korábbi nácik és kollaboránsok közül, akik 1939-45 között zsidó tulajdont szemük, kárpótlást fognak kapni, de eközben sokan attól félnek, hogy mire a náci áldozatokra vonatkozó törvény is hatályba lép, a kárpótlást érdemlőnek ítélt túlélők száma nagyon kicsi lesz. 39. Lech Walesa, aki tett néhány antiszemita megjegyzést a len­gyel elnökválasztási kampány során - megjegyzéseket, amelyekért a választások után mentegetőzött -, 1991-es izraeli látogatása során bo­csánatot kért a zsidó néptől. A Knesszet előtt többek közt kijelentette: „Bár a népirtás bennünket, lennie leket is sújtott, ez nem volt olyan bor­­zalmas, mint a Soa, és nem tekinthető azzal egyenértékűnek... Segítettünk a zsidókon, úgy, ahogy tudtunk... Voltak közöttünk gonosztevők is. Én keresztény vagyok, és nem szabad a mindkét nemzetet én szenvedések mér­tékét emberi mércével mérlegelnem. Itt, Izraelben, a ti születésetek és újjá­születésetek földjén kérem a ti bocsánatotokat..." Research Repon, id. mű. 33. o. A lengyel antiszemitizmus bizonyos aspektusainak éles szemű elemzését I. Abraham Brumberg Poland, the Polish Intelligent­sia and Antisemitism (Lengyelország, a lengyel értelmiség és az anti­szemitizmus) c. cikkében. Soviet Jewish Affairs, London, 20, nos. 2-3, 1990. 5-25. o. 40. Tornai József: A kiengesztelődés pillanata. Magyar Nemzet, Budapest, 1989. márc. 25. 41. Beszédeik részleteit l. az Űj Élet 1990. júl. 15-i számában. 42. A nyilatkozat szövegét I. az Üj Élet 1990. aug. 1-jei számában. Az angol változatot I.: Chnstian-Jewish Relations, London, 23. no I. 1990. 43-45. o. A református egyház hasonló állásfoglalás kiadását tervezte már 1946-ban, de ezt akkor az egyház fejének. Ravasz Lász­ló Püspöknek a vétója megakadályozta. A református egyház kezde­ményezését követte a katolikus egyház, Magyarország legnagyobb keresztény felekezete. 43. The New York Times, 1991. jan. 20. NÁNÁSI LÁSZLÓ ÉS RACHEL CSALÁDI ÜNNEPE Nánási László és Rachel, a Ma­gyar Zsidók Világszövetsége közsze­retetben álló vezető tagjai, 50 éves házassági évfordulójukat ünnepük. A NEWYORKI FIGYELŐ igaz szeretettel köszönti a baráti házas­párt a nevezetesen évfordulón és csa­ládjukkal együtt boldogságot és hosz­­szú életet kíván. BARBARA BOLLOK KIÁLLÍTÁST RENDEZ Barbara Bollok utazási iroda tulaj­donosa, minden magyar kulturális ügy oda­adó támogatója, most kiállítás rendezésével lepte meg közösségünket: Május 11-én a Kossuth Hall-ban nyi­totta meg David Tibor művész-professzor SZALAI MIKLÓS FORDÍTÁSA Randolph Braham az University of New York City professzora. Elő­adását ez év június 19-én olvasta fel Párizsban az Ecole Normale Su­­perieur szervezte nemzetközi konferencián. Nyomulásban itt lele­tük meg először. festményeinek tárlatát: The Magical Touch of Tibor David — címen.A megnyitón beve­zető előadást Fercsey János tartott. A művészi olajfestmények megérde­melt sikerre tarthatnak számot ALLEN LOUIS elnök MAUTNER MIMI aklnök rovatvezető

Next

/
Thumbnails
Contents